Veszélyben van-e a magyar parlamenti képviselet? – erről beszélgetett szerda este az Erdélyi Magyar Televízió Szabó Emese vezette Sajtóprés című adásában Cseke Péter, a maszol.ro internetes oldal főszerkesztője, Gáspárik Attila és Makkai János közíró.

Szabó Emese: Mielőtt a témára rátérnénk, ejtsünk néhány szót Orbán Viktor szerdai, marosvásárhelyi útjáról, amelynek során felkereste a Sapientia egyetemet is. Kampányfogás volt-e a látogatás?

Gáspárik Attila: Egyértelműen kampányfogás volt, hiszen a miniszterelnökök ritkán szoktak egyetemekre ellátogatni. A marosvásárhelyi művészeti egyetem hallgatóinak külföldi diákjai közül például 20 százalék magyarországi, de oda nem ment el, ott rendben vannak a dolgok, ott nem lehet győzni, valamit kiharcolni. Emellett a látogatásra 3-án került sor, Tőkés László pedig 7-én jelenti be, hogy indul vagy nem indul a választásokon, vagyis az Erdélyi Magyar Nemzeti Párt kampányának előkészítése folyik.

Cseke Péter: Kampányfogásként is értelmezhető a látogatás, de azért azt is tudni kell, hogy az Egyetem Napja nevű rendezvény annak az évfordulóját ünnepli, hogy 11 éve nyitott meg kapuját a Sapientia; az akkori Orbán Viktor kormány jelentős szerepet játszott mindebben, anyagi keretet biztosított az egyetem számára, így az intézmény sokat köszönhet Orbán Viktornak. Hogy emellett Tőkés Lászlóval is találkozott, az mára már, azt kell mondanom, hogy „értelemszerű". De pontosítanám Gáspárik Attila véleményét: az ugyanis nem biztos, hogy Tőkés László 7-én bejelenti, indul-e vagy sem. Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtótájékoztatóján ugyanis rákérdeztem, a válasz pedig az volt, hogy október 30-ig jelentik majd be.

SZE: A magyar miniszterelnök szakított az elmúlt 22 év diplomáciai gyakorlatával, úgy tűnik, romániai, erdélyi látogatásain kerüli az RMDSZ politikusaival való találkozót.

Makkai János: Ahányszor a mai magyar kormányzat valamely magas képviselője Erdélybe jön, akár gyógykezelésre is, senki sem hiszi el, hogy nem kampányol. A jelenléte, a személye nyilvánvalóvá teszi ezt. Miért nem találkozott az RMDSZ-szel? Ez eléggé furcsa dolog. Orbán Viktornak nagy érdemei vannak egyetem létrehozásában, de az egyetem tisztelt vezetői hanyatt-homlok futkostak az RMDSZ-hez, amikor törvényességi kérdésekben olyan helyzetbe kerültek, hogy azokat Bukarestben kellett kijárni. Aztán, hogy közülük egyesek úgynevezett magyar versenypártba igazoltak – az más kérdés. Mindennek a célja az, hogy az RMDSZ-t peremre szorítsák. Ha minél kisebb az RMDSZ befolyása, akkor annál nagyobb a Fidesz lehetősége, hogy az RMDSZ-t is karámba hajtsa.

SZE: A Budapesten folytatott, Románia képviselőivel tartott, eléggé barátságosnak mondható megbeszélés alkalmával, a magyar fél és Titus Corlătean román külügyminiszter sok mindenben megegyezett. Ám, miközben ott van közel másfélmilliós erdélyi magyarság, nem esett szó olyan kérdésekről, amelyek érintik ezt a kisebbséget.

CSP: Nem tudjuk, hogy pontosan mi hangzott el, csak azt, amit kikommunikáltak. Kizártnak tartom, hogy ezek a dolgok ne kerültek volna szóba.

MJ: Az USL népszerűsége 50 százalék alá ment le. Kell nekik olyan szövetséges partner, akivel valamit kezdhetnek majd valamit, mint kormányzó párt. Az, hogy az USL Dan Diaconescuval összeálljon, szerintem lehetetlen. Csakhogy az USL az utóbbi 5-6 hónapban mindennek elmondta az RMDSZ-t, aztán amikor Crin Antonescu és Victor Ponta felébredt, kezdtek visszahátrálni. Eljöttek Marosvásárhelyre, foglalkoztak az egyetemmel, de eközben Andronescu oktatási miniszter kijelentette, olyan jól megvan egymással a román és a magyar tagozat, hogy kár lenne szétszedni őket. Egyrészt tehát mímelik, hogy megoldást akarnak, másrést egy tapodtak sem engednek. Corlătean elment Magyarországra, hogy a Fideszt meggyőzze, változtasson magatartásán, hiszen korábban Traian Băsescut támogatta. Ezt akarják most áthangolni az USL-sek. Meg kell majd néznünk, Orbán Viktorék mire fogják biztatni a magyar versenypártokat.

SZE: Az elmúlt két évtized legnehezebb választására készül az RMDSZ. Miben más ez a választás?

CSP: Ennek az SZKT-nak a hangulata eléggé visszafogott volt, mintha félsz lett volna a felszólalókban. A szavazók egy része nem felejtette el, hogy az RMDSZ tagja volt egy megszorító intézkedéseket hozó kormánynak – de az RMDSZ ezt okosan tudja kommunikálni, egyrészt hangsúlyozza, hogy ezek felelősségteljes döntések voltak, másrészt azt hangoztatja, hogy több képtelen intézkedést sikerült megakadályozniuk. A félszre az ad komolyabb okot, hogy a magyar versenypártok, nagyobb román mozgósítás esetén, beleszólhatnak az RMDSZ eredményébe.

GA: Az RMDSZ-nek nagyon komolyan kell vennie a választásokat, valóban fel kell mérnie, miben kell változtatnia, meg kell néznie, hogy él a nép. Azt nem kellene az RMDSZ-nek ebben a választási kampányban megtennie, amit néha megszokott: hogy mások diktálják neki a menüt, és akkor elkezd majd nacionalistább szólamokkal felvonulni. Le kellene most már ereszkednie, megnéznie, hogy mi is van.

MJ: Kénytelen lesz komolyan venni, de én úgy látom, egyelőre nem veszi komolyan. Ugyanazokat a lapos, semmitmondó szövegeket halljuk tőle. Egyetlen mondatban intézik el például, hogy az RMDSZ vezetői tartottak rétegtalálkozókat. Arról semmi nem tudunk, hogy például a pedagógusok mire panaszkodtak, mire hívták fel az RMDSZ figyelmét? Az RMDSZ elnöke kijelenti: az utolsó alkalom ez az Szövetségi Képviselő Tanács volt, amikor a versenypártokkal foglalkozik a szövetség. Hát hogy akarják meggyőzni a választókat, ha nem szól róluk, úgy akarja meggyőzni őket, hogy ő a legprímább gyerek?

CSP: Nem akarom Kelemen Hunort védeni, de ő alapvetően nem egy kampánybeszédet, hanem politikai beszámolót tartott a Szövetségi Képviselő Tanács ülésén, a kampánystratégia kidolgozása majd a kampánystáb feladata lesz. Az nem föltétlenül elhibázott taktika, hogy ne foglakozzunk a romániai politikai cirkusszal, de a versenypártokkal sem, hiszen nincsen akkora politikai erejük.

SZE: Most, az adásba érkezett a friss hír: Tőkés László bejelentette, nem indul Marosvásárhelyen.

CSP: Biztos voltam, hogy nem indul. Egyrészt nem hiszem, hogy van olyan kerület, ahol győzni tudna, még Háromszéken sem, ahol pedig EP-képviselőként sok szavazatot kapott. Ha pedig netán bejut, akkor sok pénztől esik el, mert le űkell mondania EP-képviselői mandátumáról – ezt azért szerintem ő is figyelembe vette.

MJ: Meg ha bekerül a parlamentbe, akkor kiderül, csak kis lépésekkel lehet nyerni, nagy lépésekkel, hogy majd ők megvalósítják az autonómiát, nos, azzal bizony nem lehet győzni.

SZE: Dorin Florea viszont bejelentette, hogy 99 százalékig biztos benne, hogy indul Marosvásárhelyen szenátori tisztségéért, Ez hogyan érinti Frunda Györge esélyeit?

MJ: Frunda esélyei megmaradnak, más a parlamenti mandátumért versenyezni, mint egy polgármesteri tisztségért vetélkedni. Meg lesznek más román jelöltek is. Mert ha az USL nem indít jelöltet, akkor kilóg a lóláb, hiszen kiderül, hogy a magyar ellen mindegy, milyen a román politikusok színe.

GA: Frundának nagyon komolyan kell vennie a kampányt, érzek benne is egy kis kényszert, hogy be kell jutni, ezért úgy gondolom, nagyon komoly csapatot szervez majd maga köré. Egyébként azt is jó lehet érezni, a politikai pártoknál országos káderhiány van, az RMDSZ-t is ideértve.

CSP: Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy az RMDSZ jelöltjeinek rangsorolásakor hány területi szervezetnél volt verseny a befutó helyekért. Megkérdeztem informálisan egy RMDSZ képviselőt, mi az oka ennek. Szerinte nagy szerepet játszik az öt bruttó átlagbérnek megfelelő összeg, amit el kell helyezniük a központi választási irodánál. Ez engem zavarba hozott, mert úgy tudtam, hogy az óvadékot az RMDSZ fizeti ki a jelöltek helyett.

SZE: A magyar pártok versengése mennyire veszélyezteti az RMDSZ parlamentbe való bejutását? A kis pártok szerint létezik az alternatív választási küszöb, Kelemen Hunor viszont úgy véli, aki erről beszél, az képviselet nélkül hagyná a Székelyföldön kívül élő magyarokat.

CSP: Egyiknek sincs voltaképpen igaza. Kelemen Hunornak, olyan értelemben nincs igaza, hogy a visszaosztás az alternatív küszöb révén bejutott pártoknak is jár. Tény azonban, hogy az alternatív küszöb csak akkor növelheti – éppen a visszaosztás révén – a magyar képviseleti arányt, ha két szervezet is be tudna jutni alternatív küszöbbel – ez azonban elméletileg és gyakorlatilag is elképzelhetetlen. Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtótájékoztatón elmondták, hogy szerintük 15 olyan képviselői és 7 olyan szenátori kerület van, ahol – hogy a van magyar-magyar verseny is – akkor is magyar jut be. Ebbe beleférne, amit ők mondanak. Márton Árpád, az RMDSZ választási szakértője szerint azonban ez képtelenség. A képviselő a 2011-es népszámlálási eredményekre is hivatkozva azt állítja ugyanis, hogy csak 10 képviselői is csupán 5 szenátori kerület van, ahol a magyar jelöltek a fő esélyesek. De ha 15 és 6 kerület is lenne, a két párt bejutása csak akkor válna lehetővé, ha egymás közt megegyeznek és elosztják a kerületeket egymás között, hogy kijöjjön mindkettőnek a küszöb. Az a legvalószínűbb, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt nem fogja elérni az alternatív küszöböt választásokon, de annyi szavazatot el tud vinni, hogy az RMDSZ-nek járó visszaosztáskor a szórvány kerületek képviselet nélkül maradnak.

SZE: A Magyar Polgári Párt még habozik...

GA: Nincs miről beszéljünk. Létrehozták kívülről, eljött Kövér László, hogy életet leheljen belé, neki sem sikerült...

CSP: Az önkormányzati választás után az RMDSZ felajánlotta a versenypártoknak, hogy helyet biztosít számukra, az összefogásnak ezt a módját látva kivitelezhetőnek. Most, az Erdélyi Magyar Néppárt ajánlja fel a Magyar Polgári Pártnak ugyanezt – amit az Erdélyi Magyar Néppárt az RMDSZ ajánlatakor annyira elítélt. Nem látom át, mi lesz a párt sorsa, de van erejük az önkormányzatban, van egy megyei jogú városuk, Gyergyószentmiklós...

GA: ...de nem azért, mert valamilyen programjuk van, ügyes volt ez az ember, hanem mert gyenge volt ott az RMDSZ.

CSP: Én azt látom, előbb-utóbb beolvadnak az Erdélyi Magyar Néppártba.

SZE: A egyik friss közvélemény-kutatás az USL esélyeit 48 százalékra becsüli, 24 a Szövetség az Igaz Romániáért, 12 Dan Diaconescu pártja 5 százalék pedig az RMDSZ-re szavazna. Nagy a különbség a két vezető román párt között.

CSP: Az USL szövetséges után néz, az enyhülés a MOGYE-ügyben is annak tulajdonítható, hogy gesztus tesznek RMDSZ-nek.

GA: Itt ugyanis nem szeretet kérdésről van szó. Ott van például az Erdőszentgyörgy-Etéd-Barót úthálózat leaszfaltozási terve. Az RMDSZ kikerült a kormányból, másnap az út építését leállították. Ilyen egyszerű ez.

MJ: Ha az RMDSZ az USL-vel összefeküdne, az nagyságrendileg nagyobb hiba lenne, mint amit elkövettek 2004-ben, amikor faképnél hagyták a PSD-t és átálltak a Basescu-féle csapathoz. Ha akkor nem állnak át, akkor nem Victor Ponta lenne a miniszterelnök és esetleg Crin Antonescu az elnök, akit két politikai analfabétának tartok. Életveszélyes lenne, ha az RMDSZ leállna bármelyik oldallal. Elvi politikát kellene folytatni, veled ezért, veled pedig azért nem állok le.