Minden harmadik európai gyerek túlsúlyos vagy elhízott

Európában majdnem minden harmadik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, de az országok tudatában vannak annak, hogy mennyire fontos az iskolai étkeztetés a gyermekek egészséges növekedése és jó tanulmányi teljesítménye szempontjából, ezért különböző intézkedéseket tesznek az egészséges étkeztetés segítésére - állapította meg az Európai Bizottság az iskolai étkeztetési programokról készített első jelentésében.

A tanulmányt a gyermekkori elhízás elleni uniós fellépés keretében a bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont tette közzé.

A jelentés alapján az európai országok tudatában vannak az iskolai étkeztetés jelentőségének. Az összes vizsgált országban (az unió 28 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban) vannak iskolai étkeztetési programok, bár nagy különbségek vannak közöttük. Az egészséges iskolai étkeztetés előmozdítását célzó nemzeti intézkedések palettája az étrendre és az adagok nagyságára vonatkozó, önkéntes alapon betartandó iránymutatásoktól az árusító automaták és a cukortartalmú üdítőitalok teljes betiltásáig terjed.

A bizottság idézte Tonio Borg egészségpolitikai biztost, aki szerint Európában majdnem minden harmadik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, és emiatt ki van téve több elkerülhető betegségnek, például a 2-es típusú cukorbetegségnek. Az iskoláknak fontos szerepük van az egészségtudatos táplálkozás előmozdításában a gyermekek körében, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy egészségben nőjenek fel és jó tanulmányi teljesítményt érjenek el. Az iskolai étkeztetési programokat most először értékelő tanulmány fontos eszköz az elhízás elleni küzdelemben - vélekedett a biztos.

A jelentés górcső alá veszi az egyes országok legfrissebb szabályozásait és iránymutatásait az általános és középiskolai étkeztetéssel kapcsolatban.

A jelentés áttekintést nyújt a szabályozás helyzetéről, és ezáltal segít képet alkotni arról, hogy az egyes országok intézkedései milyen befolyással vannak a gyermekkori elhízásra. A dokumentum alapján a nemzeti iskolai étkeztetési programok több mint 90 százaléka tartalmaz olyan előírásokat, amelyek szabályozzák az élelmiszer minőségét, illetve tápértékét. A programok 76 százaléka tartalmaz iránymutatásokat az adagok méretére vonatkozóan, az iskolai ebédek tápértékére vonatkozó előírások pedig az étkeztetési programok 65 százalékában szerepelnek. A programok jelentős része tartalmaz korlátozásokat vagy ajánlásokat az üdítőitalok iskolai forgalmazásával kapcsolatosan. A programok többsége támogatja a friss ivóvízhez való (ingyenes) hozzáférést, és kifejezetten korlátozza vagy tiltja az üdítőitalok forgalmazását.

Az országok céljai túlnyomórészt megegyeznek: javítani kell a gyermekek étkezési szokásait, az egészséges táplálkozásra kell nevelni őket, valamint vissza kell szorítani, illetve meg kell előzni a gyermekkori elhízást. A nemzeti programok többsége korlátozza vagy teljes egészében tiltja az édességek és a sós sütemények iskolai forgalmazását is. Az országok 59 százaléka előírja vagy ajánlja az intézkedések eredményességének mérését. Az országok mintegy felében az árusító automatákat is korlátozzák: van, ahol ajánlásokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy az automatából milyen élelmiszereket lehet árusítani, és van, ahol nem is szabad ilyen automatát elhelyezni az iskolák területén. Szintén elterjedt gyakorlat az egészségtelen élelmiszerek reklámozásának korlátozása.

Kimaradt?