TÖRVÉNYTÁR: Fogyasztóvédelmi intézkedések Brüsszel nyomására
Az Európai Unió 2011/83 sz. direktívája egy sor a fogyasztókat védő, kereskedelmi cégekre kötelező intézkedést tartalmaz és előírja azt is, hogy a tagországok kötelesek 2013. december 31-ig átültetni saját jogrendjükbe a direktívában foglaltakat. Ennek Románia és más 7 ország nem tett eleget, ennek nyomán az EU hatóságok eljárást kezdeményeztek ezekkel szemben. Mivel június elejére volt tervezve a fogyasztóvédelemért felelős Európai Biztos Romániai látogatása, hogy ez ne zajlódjon le kellemetlen körülmények között, a Kormány június 4-én Törvényerejű Sürgősségi Rendeletet fogadott el, melynek tárgya átültetni a fent említett direktíva előírásait a romániai jogrendbe.
A törvényerejű rendelet még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de már ismeretesek fontosabb előírásai, ezeket az alábbiakban lehet összefoglalni:
a. A távolban megkötött kereskedelmi egyezségek/szerződések, mint például on-line vásárlások, vagy a kereskedelmi egységen kívül megkötött egyezségek/szerződések esetében egységesen 14 nap a maximális határidő mikor az egyezséget/szerződést a vásárló megfelelő indokkal felbonthatja és az átvett árut visszajutathatja az eladónak (ez a határidő eddig 7 nap volt);
b. Egységes, szabványosított(tipizált) formanyomtatványt vezetnek be azok számára, akik az a) bekezdésben említett helyzetben vannak, megkönnyítve ezáltal, és jogi biztonságot adni azoknak, akik szerződést/egyezséget kívánnak felbontani, illetve a leszállított árút visszaadni, vagy a szolgáltatásról lemondani;
c. Összehangolt szabályozást vezetnek be arról mikor kell a vásárolt árút leszállítani, illetve a szolgáltatást elvégezni. Amennyiben a felek nem egyeznek meg egy leszállítási határidőben, a kereskedőnek a lehető legrövidebb idő alatt, de nem több mint 30 nappal az egyezség/szerződés megkötése után az árut le kell szállítani, illetve a szolgáltatást elvégezni. Ha valamilyen indokolt körülmény miatt az eladó ezt a határidőt nem tudja betartani, jogosult a határidő méltányos meghosszabbítására;
d. A törvény megtiltja, hogy a kereskedők árrést számoljanak fel a vevő terhére azért, mert esetleges költségei voltak egy bizonyos fizetési eszköz használata miatt;
e. Ami a leszállított tárgy, illetve elvégzett szolgáltatással járó kockázat idejét illeti, a törvény szerint ez akkor hárul át a vevőre mikor ténylegesen átvette az árut, illetve a szolgáltatást;
f. Amennyiben nem megrendelt árut szállítottak le, illetve végeztek el szolgáltatást, a fogyasztónak nincs semmilyen pénzügyi kötelezettsége a szállítóval szemben.
Ha a Hivatalos Közlönyben leközlendő törvényszövegben más fontosabb rendelkezések is lesznek, visszatérünk majd a szabályozás ismertetésére.