Hatszor mondott le eddig Crin Antonescu

A román politikusok körében a lemondás igen ritka lépés, a lemondással fenyegetőző politikusok a szavaknál általában nem mennek tovább. A kevés kivétel közé tartozik Crin Antonescu, aki az utóbbi időben hat alkalommal mondott le különféle tisztségeiből – és öt esetben állta is a szavát.

Crin Antonescu politikai pályafutása meglehetősen zegzugos. Miután átvette a Nemzeti Liberális Párt vezetését, úgymond az alakulat megtisztításán fáradozott – nem túl sok eredménnyel. Két évvel ezelőtt, Traian Băsescu államfő felfüggesztését követően, a szenátus alig egy héttel azelőtt kinevezett elnökeként, ideiglenesen átvette az államfő szerepét. Már Băsescu felfüggesztésének napján közölte, végképp szakít a politikával, ha a népszavazás úgy dönt, hogy az elnök mégis megmaradhat tisztségében. Ez volt az első lemondása, amit azonban néhány nappal későbben már „árnyalt”.

A felfüggesztésről megrendezett népszavazást követően a politikai válság elhúzódott, több európai uniós döntéshozó aggodalmát fejezte ki a romániai helyzet miatt, az Európai Bizottság listát nyújtott át a Ponta-kormánynak az elvégzendő „házifeladatokról”, az Egyesült Államok pedig Philip Gordon személyében különmegbízottat küldött Romániába.

Crin Antonescut ideiglenes államfői minőségében mindez nem zavarta. Mint fogalmazott, Philip Gordon hibás értesülések birtokában érkezett Bukarestbe, Angela Merkel és José Manuel Barroso előzetes tájékozódás nélkül nyilatkozott, az Egyesült Államok akkori nagykövetét, Mark Gitensteint pedig Traian Băsescu meggondolatlan támogatói között nevezte meg. Egyébként egy 2012. évi, augusztusi tévé-interjújában úgy vélekedett, hogy az elnökválasztások alkalmával esetleges két ellenjelöltje, Mihai Răzvan Ungureanu és Sorin Oprescu közül az Egyesült Államok külügyminisztériumától tart a leginkább.

Mit tett a nép „de facto”

Miután 2012. augusztus 21-én az alkotmánybíróság érvénytelennek nevezte a Traian Băsescu felfüggesztéséről megtartott népszavazást, a Crin Antonescu által vezetett liberálisok nemzetietlennek, a valósággal és a számokkal szembenálló döntésnek nevezték a talárosok határozatát. Crin Antonescu – korábbi ígérete ellenére – nem távozott a politikai életből, érvelése szerint ugyanis Traian Băsescut „de facto” leváltotta a nép. Egyben ismét kikelt az Európai Unió és a NATO ellen, leszögezve: Romániát, bár tagja mindkét szervezetnek, nem lehet gyarmatként kezelni.

Az Európai Bizottság román igazságszolgáltatás helyzetét felmérő, 2013. februári jelentését Crin Antonescu ugyancsak elítélte, magát az ellenőrző mechanizmust elavultnak minősítette, amelynek már 2010-ben meg kellett volna szűnnie, a tavalyi év végén pedig biztosra vette, hogy a bűnvádi dossziékat politikai meggondolások alapján nyitják meg, illetve zárják le.

Idén februárban, miután Victor Ponta miniszterelnök nem akarta kormányfő-helyettesnek kinevezni Klaus Iohannist, Crin Antonescu kijelentette: a kormányfőnek választania kell nagyszebeni polgármester és Dan Voiculescu közül (az utóbbi által megalapított Konzervatív Párt egyébként korábban még a nemzeti liberálisok partnere volt).

A szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok között az ellentétek egyébként még 2013 végén, a „fekete kedd” miatt mélyültek el, amikor a Büntető Törvénykönyv módosítása és az amnesztiatörvény kapcsán mindkét párt vezetője hazudozással vádolta egymást. A két alakulat közötti, végeérhetetlennek tűnő konfliktus kezelhetetlennek látszott, így a nemzeti liberálisok idén kiléptek a kormányból, a Szociál-Liberális Szövetség pedig három éves fennállását követően ezzel felbomlott. Ez volt Crin Antonescu második lemondása, hiszen ez alkalommal elveszítette a Szociál-Liberális Szövetség társelnöki címét is.

„Ponta visszasírja Băsescut”

Crin Antonescu ezt követően bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a Ponta-kormány ellen, amelybe a liberálisok távozását követően bekerült az RMDSZ. (A bizalmatlansági indítványt végül is benyújtották, az pedig csúfosan elbukott a parlamentben)

Nem sokkal később, március 4-én Crin Antonescu harmadik lemondását is bejelentette: közölte, távozik a szenátus elnöki tisztségéből is. Igaz, korábban Victor Ponta lemondását is követelte, azzal érvelve, hogy ezzel jelét adhatja a Szociál-Liberális Szövetség megszűnésének.

A nemzeti liberálisok elnöke ezt követően folyamatosan támadta Victor Pontát, egyebek között azzal fenyegetőzve, hogy ha majd sikerül elnyernie Románia államfői tisztségét, akkor Victor Ponta visszasírja Basescut is, mit több, ha elnök lesz, a jelenlegi miniszterelnök nem lesz többé kormányon. Crin Antonescu azzal is megvádolta a kormányfőt, hogy börtönnel fenyegetett meg liberális honatyákat, továbbá, hogy közpénzen kampányolt az európai parlamenti választásokon.

Idén májusban Antonescu teljes mértékben megváltoztatta véleményét az amerikai kormányzatról és kijelentette, a Bukarestben tárgyaló amerikai alelnök, Joe Biden a legfontosabb Romániába látogató politikus az utóbbi öt évben.

Pár nap alatt hármas leköszönés

Az EP-választások eredménye kapcsán a Romániát fenyegető vörös veszélyről beszélt, Victor Pontát pedig Traian Băsescunál is veszélyesebbnek nevezte az országra nézve. A választásokon gyengén teljesítő Nemzeti Liberális Párt eredményei láttán, korábbi ígéretet megfogadva – miszerint, ha pártja 20 százalék alatt teljesít, akkor távozik a tömörülés éléről – lemondott pártelnöki tisztségéről, később pedig a kongresszusig tartó ideiglenes elnöki tisztségéről is leköszönt. Ez volt a negyedik és az ötödik lemondása.

Kevéssel ez után következett a hatodik búcsú: sajtóértekezleten jelentette be, hogy államfő-jelöltként sem kíván indulni, mivel olyan jelöltnek kíván helyet hagyni, akit könnyebben elfogadnak majd a jobboldali pártok és a sajtó.

Kimaradt?