Megalakulását követően a Népi Mozgalom Pártja (PMP) támogatottsága első ízben előzte meg a Demokrata Liberális Pártét (PDL). Igaz, a Greenberg Quinlan Rosner Research amerikai politikai tanácsadó cég felmérése éppen a Népi Mozgalom Pártjának felkérésére készült.

A közvélemény-kutatás szerint a legnépszerűbb politikai alakulat továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD), amely a választók 40 százalékának szavazatát szerezhetné meg. A második helyen, jócskán leszakadva, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll, amely mindössze 12 százalékot érne el a népszerűségi listán. Ez mélyen a párt vezetősége, személyesen Crin Antonescu pártelnök által tervezett 20 százalék alatt van. Ha a PNL nem javít helyzetén, és nem ér el legkevesebb 20 százalékot, akkor – saját fogadalma szerint – Crin Antonescunak le kellene mondania a pártelnöki tisztségről.

Az államfő védnökségével létrehozott Népi Mozgalom Pártjának (PMP) a felmérés szerint nem kell aggódnia az 5 százalékos küszöb miatt, hiszen jelenleg a szavazatok 11 százalékára számíthat, és ezzel két százalékkal előzné meg nagy vetélytársát, a 9 százalékot összesítő Demokrata Liberális Pártot  (PDL).

A közvélemény-kutatás szerint a politikusok népszerásűgi rangsorában úgyszintén a PSD áll az első helyen, elnöke, Victor Ponta ugyanis a voksok 36 százalékát érhetné el. Mögötte, valamivel több, mint 50 százalékkal lemaradva a nemzeti liberálisok vezetője, Crin Antonescu következik, 17 százalékkal. A harmadik helyre a Népi Mozgalom Pártjában egyelőre semmiféle tisztséggel nem rendelkező, ám mégis a politikai tömörülés amolyan elnökének tekintett Elena Udrea került, 11 százalékkal, őt pedig a demokrata liberálisok államfő-jelöltje, Cătălin Predoiu követi, mindössze 8 százalékkal.

A felmérés április 26-30 között készült, a mintacsoport 1200 személyből állt, a hibalehetőség 2,8 százalék.

Nagy a határozatlanok aránya

Nagyjából hasonló politikai megoszlásra utal az INSCOP Research közvélemény-kutatása is, amely megerősíti, a Szociál-Liberális Szövetség kettészakadása révén megváltozott politikai erőviszonyokat. A május 1-7. között készült felmérésben 1056 személyt kérdeztek.

Ezek szerint a Szociáldemokrata Pártból, a Románia Haladásáért Országos Szövetségből és a Konzervatív Pártból álló koalíció 40,7 százalékot érne el a szavazásokon, ami nagyjából három százalékos növekedést jelent. A PNL népszerűsége ugyanennyivel csökkent, és valamivel 17 százalék alatt marad, a 16,9 százalékot éri el. E felmérés szerint Crin Antonescunak viszont van esélye arra, hogy pártja eléri az EP-választásokon a kitűzött 20 százalékos célt.

A közvélemény-kutatás szerint azonban a PDL még megőrzi harmadik helyét a politikai pártok ranglistáján, bár népszerűsége a korábbi 17,5 százalékról 11,3 százalékra esett vissza. A tulajdonképpen Traian Basescu államfő által létrehozott PMP látványos eredményt ért el: nagyjából megkétszerezte eddigi népszerűségét, és 4,6 százalék helyett immár 10,2 százalékot érne el. A felmérés készítői szerint e párt a demokrata liberálisok táborából szerez magának szavazókat.

Az öt százalékos választási küszöböt még két párt érné el: az RMDSZ és a Polgári Erő Pártja. Az RMDSZ a márciusban mért 5,1 százalék helyett most már 5,2 százalékra számíthatna, a Polgári Erő Pártja pedig a márciusban elért 4,7 százalék helyett egy százalékkal lépné túl a bejutási küszöböt.

A független jelöltek közül Dan Diaconescu márciushoz képest 0,4 százalékot veszített népszerűségéből és jelenleg 3,8 százalékon áll. A Nagy-Románia Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jelöltjei 2,6 illetve 1,3 százalékot érnének el, Mircea Diaconura a választók 1,2 százaléka voksolna, 0,5 százalék pedig más független jelöltre szavazna. Igen nagy viszont azoknak a száma, akik nem döntötték el, hogy kire szavazzanak: részarányuk meghaladja a 21 százalékot.

30 százalék körüli részvétel

A megkérdezettek csaknem egyharmada, 32 százaléka állította biztosan, hogy elmegy szavazni az Európai Parlamenti választásokon, 28,9 százalék vélte úgy, hogy talán elmegy. Közel 10 százalék véli úgy, hogy feltehetően nem megy el szavazni, és ugyancsak nagyjából 10 százalék jelentette ki, hogy biztosan nem él szavazati jogával. A határozatlanok részaránya 17,3 százalék.

A 2007-ben és 2009-ben tartott európai Parlamenti választásokon Romániában a szavazók alig 30 százaléka járult az urnákhoz, ami arra utal, hogy jelenleg is megközelítőleg csak a biztos választók voksolnak majd.

Az INSCOP Research igazgatója, Remus Stefureac szerint a választók alacsony száma miatt igen sokat nyomnak majd a latban a pártok hagyományos választótáborai, és kisebb jelentősége lesz majd az általános pártszimpátiáknak. Ilyen körülmények között nagy jelentőséget kap majd a pártok országos struktúrája, szervezettsége és választási kampánya – amely azonban korántsem az Európai Parlamenti választásokról szól.