Az Udvarhelyszéki RMDSZ választmányi ülésén vett részt hétfő délelőtt Borbély László politikai alelnök, ahol Verestóy Attilával, az RMDSZ Udvarhelyszéki Területi Szervezetének elnökével, Antal Lóránttal, az RMDSZ EP-képviselőjelöltjével, valamint Bíró Barna Botonddal, az Udvarhelyszéki Területi Szervezet ügyvezető elnökével a kormányzati szerepvállalás lehetőségeiről, illetve az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kampánystratégiáról egyeztettek.

Az udvarhelyszéki találkozón Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette: a Szövetség javítani szeretne az Európai Parlamentnek a nemzeti kisebbségekkel szembeni viszonyulásán, és ezen feladatában, a romániai magyarságban partnerre találtak, amit az európai állampolgári kezdeményezés kapcsán összegyűjtött aláírások is bizonyítanak.

„A Kárpát-medencei magyarság közös jelszava gondolom, az kell legyen: minél több magyart Brüsszelbe, minél több magyar az Európai Parlamentbe. Közös célunk, hogy a kisebbségi jogok területén létrejöjjön egy egységes európai szabályozási keret, hogy a kisebbségi közösségek jogai ne függjenek a tagállamok változó politikai légkörétől. Ehhez pedig egy erős brüsszeli képviseletre van szükségünk” – hangsúlyozta Székelyudvarhelyen Borbély. Hozzátette, lévén, hogy a jobb és a baloldal között igen szoros a verseny, a magyar képviselők Brüsszelben a mérleg nyelvei is lehetnek, ami egyértelműen azt jelenti, hogy a magyar EP-képviselők jelenléte biztosíték lesz arra, hogy befolyásolni tudjuk majd a magyarságot érintő kérdéseket.

„Felkészültek vagyunk, és megvannak a feltételeink ahhoz, hogy három képviselőt bejuttassunk az EP-be” – tette hozzá Borbély. Elmondta, a 90-es évek óta a romániai magyarság legerősebb fegyvere az Uniós-szintű képviselet, amely annak köszönhetően valósulhatott meg, hogy a romániai magyarság vágyott arra, hogy Románia egy európai közösség része legyen. „Amennyiben az európai közösséghez szeretnénk tartozni, európai-szintű fejlesztési programokra van szükségünk. Az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat Romániában amely, már 2012 végén letette a kormány asztalára fejlesztési tervét a következő hat évre – fejtette ki a politikai alelnök. „A Szövetség egy hosszútávú fejlesztési koncepciót dolgozott ki Erdély 2020 címmel az operatív programok hasznosításáról, illetve az uniós források hatékony lehívásáról, hiszen az infrastrukturális, szociális támogatások 70-75%-a az Európai Uniótól jön. Van tehát elképzelésünk Erdély jövőjéről az Európai Unión belül, és ez a magyar emberekkel folytatott erdélyi konzultáció alapján készült el. Ami a többi politikai alakulatot illeti, sajnos azt látjuk, hogy nem rendelkeznek konkrét jövőképpel, nincs koherens stratégiájuk. Az Erdély 2020 című fejlesztési terv megújított változatát május 15-én, Kolozsváron mutatjuk be” – tájékoztatott Borbély.

Antal: a siker kulcsa Udvarhelyszéken a generációk együttműködése

Antal Lóránt felszólalásában hangsúlyozta, a fiatalokat nem kioktatni, fegyelmezni vagy korlátozni kell, hanem jó példák kellenek, biztatásra és bizalomra van szükségük. ,,Vannak közöttünk sikeres, példaértékű fiatalok – az ő történeteiket kell megmutatnunk ország-világ előtt” – mutatott rá az európai parlamenti képviselőjelölt. „Azt gondolom, hogy Udvarhelyszék egy nagyszerű példája annak, hogy a generációk együtt tudnak működni. A hatékonyabb munkavégzéshez szükség van azokra az emberekre, akik ifjúsági mozgalmakból érkeznek a politikába. A kampány alatt az is feladatom, hogy minél több fiatalt meggyőzzek arról, politizálni nem szégyen” – tájékoztatta Antal Lóránt a választmányt. 

Verestóy: európai és hazai vizsga előtt áll a romániai magyar közösség

„A közösség erejét felmutatva, kettő helyett három-négy képviselőt is bejuttathatunk az Európai Parlamentbe, ehhez azonban az országos átlagnál 10-15 százalékkal nagyobb magyar jelenlétre lesz szükség a választásokon” – hangsúlyozta felszólalásában dr. Verestóy Attila, az RMDSZ Udvarhelyszéki Területi Szervezetének elnöke az udvarhelyi ülésen, majd hozzátette: „ha nagy számban veszünk részt a választáson, az a közösség erejét is mutatja, és túl azon, hogy ez egy európai vizsga, hazai is, mert jelen pillanatban, akárcsak 1990-ben, a romániai magyarságnak megvan az esélye, hogy szolidárisan, politikailag éretten egy olyan képviseletet támogasson, mely mögött ott van a közösség.”