A magyarok számára fenntartott iskolát szeretnének létrehozni Balánbányán: a szülők és pedagógusok szerint ez az egyetlen megoldás arra, hogy a magyar közösség egyben maradjon. Gondot jelenthet azonban, hogy a diák után kapott fejkvótának kell fedeznie az intézmény kiadásait.

Balánbánya: szórvány Székelyföld szívében. A Nagyhagymás, Egyeskő, Öcsém szikláinak árnyékában rejtőző település lakosságának jelenleg csupán harminc százaléka magyar. Az évek hosszú során kialakult helyzet úgy hozta, hogy a magyar gyerekek legnagyobb része az 1-es számú Általános Iskolába, a román közösség pedig a Geo Bogza iskolába jár. Természetesen vannak román anyanyelvűek is a magyar iskolában és fordítva.

Egyébként Balánbányán nem létezett román-magyar konfliktus, vallják egyöntetűen a románok és magyarok egyaránt. Mi több, kisebbségnek sem mondanák a magyarokat, inkább "kevesebbségnek".

„Ha csak a kulturális életet nézzük, és ez csak egy kis szegmense az életüknek, akkor be kell vallanunk, hogy a magyarok nagyon aktívak, rendkívül felkészültek, folyamatosan a minőségre törekszenek. Ez nem egy kisebbség jellemvonása. A magyarok semmiképp sem kisebbek a románoknál, maradjunk csak annyiban, hogy kevesebben vannak” – fogalmazott a maszol.ro-nak a balánbányai G. Mihai, aki románként nagyon tiszteli a település magyar lakóit.

A magyar diák, gazdasági szemmel

Nagy port kavart a hír, miszerint Balánbányán szétforgácsolnák a magyar diákközösséget, egy részét a többségében magyar osztályokkal működtetett 1-es Számú Általános Iskolából áthelyeznék a többségében román Geo Bogza iskolába. Találomra kérdeztünk három járókelőt, és ugyanaz volt a véleményük: meg kell hagyni a két közösséget a saját intézményében.

Az átszervezés mögött kizárólag gazdasági okok vannak, az ötlet egyelőre lehetőség szintjén tevődik fel, és a két iskola igazgatója, valamint a városvezetés közös egyeztetésével fogalmazódott meg – mutatott rá Hada János, aki már 24 éve az 1-es Számú Általános Iskola vezetője. Mint mondta, az intlézmények rossz anyagi helyzetére és a lehető leghatékonyabb fenntartásra kerestek megoldást, amikor felvetették az ötletet, hogy benépesítsék mind a két iskolát, és egy épületbe vonják össze a román és magyar nyelven tanuló I-IV., illetve másik épületbe az V-VIII. osztályt.

Ez javaslat, nem határozat, és nincs mögötte nemzetiségi konfliktus, hívta fel a figyelmet az igazgató. Liliana Tîrnaucă, a Geo Bogza igazgatója is biztosított róla, hogy egyáltalán sem nemzetiségi szempontok miatt javasolták az osztályok átrendezését.

Az 1-es számú Általános Iskolában ezer gyerek tanult valamikor, a Geo Bogza Általános Iskolában pedig több mint ezer diák. Ehhez képest most összesen 488 gyermek van a két általános iskolában, a magyar tagozaton ősztől 109 gyerek lesz, jelenleg 6-tól 17-ig terjed az osztálylétszám. Az 1-es Számú Általános Iskolába jár jelenleg az összes magyar osztály és néhány román tannyelvű osztály, a Geo Bogza Általános Iskola pedig teljesen román tannyelvű.

Nem kell a vegyes iskola a magyar tanároknak

Mosolygós gyerekek, tiszta, rendezett, alig tízfős osztályok az 1-es Számú Általános Iskolában, és ami meglepő, magyar gyerekek által román nyelven készített tavaszi plakátok a folyósón.

„Ezt a szellemiséget tartotta fent az iskola az elmúlt évtizedei alatt, és ezt tartjuk mi is: egymás mellé nevelni a román és a magyar ajkú gyerekeket, nem egymás ellen. Az egyes számú tanintézetbe százhetven gyerek mellé ötvennégy magyar, a Geo Bogza iskolában kétszáznál több gyerek közé kerül be az ötvenöt magyar gyerek. Az esetleges megmaradásunkért kell kiállnunk" –mondta Székely Ágnes tanítónő, helyi tanácsos.

Mint megtudtuk, jogi személyiségként szeretnék megtartani a magyar iskolát, és erre a tanügyi törvény szerint úgy van lehetőségük, hogy nemzetiségi iskolát alapítanak, amelynek a létrehozása független a diáklétszától. Szülői kezdeményezés kell hozzá, és a helyi lakosság jóváhagyása – magyarázta. Szerinte a helyi önkormányzatban lesz a legnagyobb harc, mert a tizenöt tanácsosból csupán öten RMDSZ-esek. Vagyis három román tanácsost meg kell győzni a nemzetiségi iskola szükségességéről.

„Az iskolának a gyerekek érdekeit kell nézni és nem az anyagi helyzetet. A magyar gyerek számára a magyar közösségben való élet nagyon fontos, ezért nem szeretnénk, hogy a gyerekek egy része a másik iskolába járna, az egyes iskolában egyben van a magyar közösség, a tanintézet szellemi központként is működik” – fejtette ki Vermesser Levente magyar szakos tanár.

Támogatnák a román tanárok is

Hada János iskolaigazgató helyesli az elhatározást, ám hangsúlyozta, hogy hivatalosan, törvényesen kell kivitelezni. "A másik iskola román tanárait is megkérdeztem. Egy volt ellene, kettő tartózkodott, tehát a gyűlésen résztvevő román tanügyi káderek nagy része mellette van" – újságolta.

Hangsúlyozta, jómaga kényes helyzetben van, mivel igazgatóként az oktatási minisztériumot képviseli. "Nem azt jelenti, hogy minden törvényt el is fogadok, de ki kell állnom a törvények mellett. A kisebbségi iskola ötlete szerintem is nagyon jó, és most egy kedvező pillanat lenne kisebbségi iskolát elindítani"  – tette hozzá.

Az intézményvezető szerint első lépésként a szülőkkel kell egyeztetni, kérést írni, aláírást gyűjteni. Amint ez megvan, a helyi tanánácsnak kell elfogadni az iskola létrehozásáról szóló határozatot. Azonban figyelembe kell venni, hogy a nemzetiségi iskolában összesen 170-180 gyerek lesz, és az ennyi diák után kapott fejkvótának kell fedeznia a kiadásokat, és ez nem lesz egyszerű.

"Ha hideg fejjel számolni kezdünk, akkor nagyon gondban leszünk. Hogy tudjuk a gyerek érdekeit képviselni, ha nincs elég pénz? A polgármester nem tud adni, ezt egyérteműen kijelentette” – mondta Hada János.

"A magyar közösség van veszélyben"

„A gyerek az iskolában közösségben él: a tanítójával, a tanáraival a tanórán, majd a szünetben kint az udvaron. Mindenek előtt nyelvi közösség kell a gyermeknek. Nagyon erős iskolai közösségi életet él mind a két közösség, ha elosztjuk kettőbe, ha szétziláljuk, szétosztjuk, annál könnyebben beolvad egyik a másikba. És ettől meg kell védenünk a gyerekeinket" – fogalmazott az egyik szülő, Sándor Csaba Lajos, az Ördögborda néptáncegyüttes vezetője. 

A magyar szülők tiltakoznak az ellen, hogy másik épületbe járassák gyereküket, ám az ők iskolájukba szívesen fogadnának román osztályokat, ez ellen nincs kifogásuk. Mi több, egyenesen pozitívumnak tartják, hogy a gyerekek román beszédet is hallanak, és ezáltal tanulnak, ám a közösség szétbomlasztását nem engedik, hangsúlyozták.

"Nem tehén, hogy fejkvóta szerint mérjék"

Tánczos Gabriella ugyanebben az iskolában járt és most gyerekeit is itt szeretné taníttatni. Kérdésünkre keserűen fakadt ki a tanügyi rendszer ellen. "Nem engedem más iskolába a gyerekeimet, ha itt nem tanulhatnak tovább és kiállunk emellett a szülőkkel. Elegünk van már ebből, amit a tanügyből tapasztalunk, hogy van állás-nincs állás, van gyerek-nincs gyerek, és mindemellé meg ez a fejktvóta! Ennek a fejkvóta rendszernek már legyen vége egyszer, hát a gyermekek nem tehenek!" – jelentette ki.

Székely Emőke, két iskolás gyerek édesanyja például nem érti, mire megy ki az egész játék, mert eddig is jól megvoltak együtt a magyarok a román gyerekekkel, eddig is vegyesen működött az iskola, a kisebb nagyobb gondokat a tanárok megoldották, és nincsenek durva román magyar ellentétek. „Ha lehet a joggal élni, hogy legyen kisebbségi iskolánk, akkor azt igénybe szeretnénk venni. Ennek a szétforgácsolásnak nem látjuk semmi pozitívumát” – fogalmazott az édesanya.

A nemzetiségi iskola létrehozásának folyamata  jelenleg az aláírásgyűjtés szakaszánál tart, ezt követi majd a helyi tanácstestület döntése. Ha a döntés pozitív, a tanfelügyelőség is jóváhagyja az iskola létrehozását, nem fognak ellenkezni – közölte Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője.