A "gyűlöletexport" és a megosztottság-export azért téves, mert a Magyarország határain kívül élő magyarokban azt az benyomást kelti, hogy egyik magyarországi pártnak az egyik, a másik magyarországi pártnak pedig a másik határon túli párt felel meg. De valójában ez nem így van." – mondta Kolozsváron, az evangélikus püspökség Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyének meghívottjaként Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, a Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnöke, az Autonómia albizottság elnöke.

A beszélgetésen házigazdaként jelen volt Adorjáni Dezső evangélikus püspök, valamint Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja és a kolozsvári közélet számos más ismert szereplője.

A jelenleg a Szociális Unió elnevezésű magyarországi pártot vezető politikus Nemzetpolitika: nemzet és politika című előadásán azt mondta: azért vált meg egykori pártjától, az MSZP-től, mert az néhány olyan kérdést nem tisztázott az utolsó időkig, mint a nemzetpolitikához való viszonya vagy '56-hoz való viszonya. "Nem szükségből váltam meg pozíciómtól, hanem ebből a belátásból és felismerésből" – mondta Szili Katalin, aki 2010 őszén lépett ki a Magyar Szocialista Pártból.

A magyarországi helyzetről Szili Katalin azt mondta: politikától és "pártokráciától" történő elfordulás jellemzi a lakosságot. Az emberek sok esetben vagy rejtőzködő szavazók, vagy nem sorakoznak fel egyik párt mögé sem. Ennek következtében megnő a civil szervezetek szerepe.

Úgy értékelte, hogy a magyar nemzetpolitika Magyarország, majd Románia EU-csatlakozása által kaphatott volna nagy lendületet, ám a 2004-es magyar csatlakozást rövid időn belül az állampolgárság határon túli kiterjesztéséről szóló népszavazás követte, amely törést okozott. "Kinyílhatott volna számunkra a világ, de jött december 5., és visszavetette a lehetőséget" - fogalmazott a volt házelnök.

Szili Katalin felidézte: 2009. december 5-én azt javasolta a Magyar Szocialista Párt választmányi ülésén: a népszavazás ötéves évfordulóján a párt nyilvánosan ismerje el, hogy hibázott az állampolgárság kérdésében, de kezdeményezése nem járt sikerrel. A volt házelnök elmondta, mindig úgy tekintette, az állampolgársághoz "hozzátapad" a választójog. Hozzátette, ha rajta múlott volna, a határon túli magyaroknak biztosított választójog szélesebb körű lenne, mint amit a parlamenti többség megszavazott. Nemcsak azt tenné lehetővé, hogy a határon túli magyar állampolgárok a magyarországi pártokra szavazzanak, hanem azt is, hogy ők maguk is bekerüljenek az Országgyűlésbe. A választáshoz a választhatóság is hozzátartozik - jelentette ki a politikus.

Az autonómia kérdéséről azt mondta: mint minden olyan esetben, amelyben a helyi közösség pontosan tudja az irányt, amelyre hajózni szeretne, az anyaországnak az a feladata, hogy jó hátszelet biztosítson a hajózáshoz.

A volt házelnök és pártja, a Szociális Unió "új politikai kultúrát" szeretne meghonosítani, amely egy konstruktív és a nemzeti összetartozást szolgáló, keresztény-szociális színezetű politizálást jelent.

A Kárpát-Medencei Képviselők Fórumában sem a pártpolitika volt a lényeg, hanem az, hogy senkinek ne változzon az "üléspontja" miatt az álláspontja – tette hozzá Szili Katalin, aki szerint a határon túli magyar közösségeknek erős képviseletük kell hogy legyen a helyi parlamentben, még akkor is, ha a politikai dezintegrációnak mindig oka van. "Nem hiszem, hogy mindig mindenről egyformán kell gondolkodnunk, de az erősebbnek mindig van lehetősége, hogy egy közösséget átöleljen" – vélekedett a Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnöke, aki azt is hozzátette: az integráció megvalósítása a politikusok feladata, nem a közösségé.

"Ha két indián egymás skalpját követeli, annak egy sápadtarcú örül" – ezzel a plasztikus hasonlattal próbálta érzékeltetni a politikus, hogy miért van szükség a magyar-magyar nézetkülönbségek "házon belüli" megoldására.

A neoliberális gazdaságpolitika zsákutca – mondta Szili Katalin, aki a mostani magyar kormány gazdaságpolitikájáról úgy vélekedett: a társadalom az elmúlt 22 év alatt már a második recessziót éli meg, és a helyzet nem fog tartósan javulni addig, amíg nem történik meg a rendszerváltás korrekciója. Ennek az egyik legfontosabb eleme a privatizációs szerződések teljesítésének felülvizsgálata lenne, amely főleg annak leellenőrzését jelentené, hogy a szóban forgó vállalatok a szerződésnek megfelelően fizették-e a járulékokat, megtartották-e a beszállítókat és a munkahelyeket. "2010-ben azt reméltem, hogy az új hatalom elvégzi ezt a korrekciót. Meg is történt, csak nem a kívánt irányban" – tette hozzá a Szociális Unió elnökasszonya.

Szerda reggeli sajtótájékoztatóján Szili Katalin azt mondta: a Nemzeti Összetartozás Bizottság, a MÁÉRT révén már megvan az a szervezetrendszer, amely a párbeszéd fórumait biztosítja, de fontos, hogy emellett legyen egy fejlesztés típusú kooperáció, amely a munkahelyteremtésben, fejlesztésben nyújt segítséget.

Szili Katalin erdélyi körútja során minden politikai erő helyi és regionális képviselőivel szeretne találkozni. A kolozsvári látogatást Gyergyószárhegy előzte meg, majd Csíkszereda, Brassó, Marosvásárhely, Nagyvárad következik. Kedd este Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is találkozott a magyarországi politikus.