A sajtó segítségét kérte Korodi Attila környezetvédelmi miniszter április 28-án Bukarestben a tápanyagszennyezés ellenőrzéséről, megelőzéséről tartott sajtótájékoztatóján. „Ez a téma nagyon fontos mindannyiunk egészsége számára, és az önök közreműködése elengedhetetlen. Mi csak néhány ezer főhöz tudunk elérni, az önök segítségével viszont üzenetünk el tud jutni minden háztartáshoz, hogy az emberek megértsék, változtatniuk kell szokásaikon a saját és a gyerekeik egészségéért” – fogalmazott a miniszter.

Az eseményen Korodi bemutatta az általa vezetett tárca által folytatott, A tápanyagszennyezés integrált ellenőrzése elnevezést viselő programot. Elmondása szerint az összérték 60 millió euró, amelyet a 2008-2015 időszakban ruháznak be abba, hogy a községekben megfelelő hely legyen állati és háztartási hulladék tárolására, védelmi rendeltetésű erdők ültetésébe, szennyvíztisztító állomásokba, csatornahálózatokba, illetve a helyes mezőgazdasági módszerek népszerűsítésébe. A beruházott pénzösszeg több forrásból származik. 50 millió eurót kölcsönöztek a Világbanktól. A Globális Környezeti Alap 4 millió euróval járult hozzá a beruházásokhoz. A megyei tanácsok 1,4 millió euróval, a helyi tanácsok 3,63 millió euróval, a Román Vízügyek pedig 1 millió euróval. Továbbá a beruházások célirányosak, előzetes, a Románi Vízügyek által végzett felmérések alapján választottak ki az ország 36 megyéjéből 106 települést, amelyek fokozottan veszélyeztetett tápanyagszennyezés szempontjából. Ezeken a településeken a talajban és vízben található tápanyagmennyiség kritikus, jóval meghaladja a normál értékeket.

„A tápanyagszennyezés forrása főként a hagyományos mezőgazdaság. Románia vidéken élő lakosságának nagy hányada éppen ezért fokozottan ki van ennek téve csupán azért, mert igen elterjedt a mezőgazdasági tevékenység” – magyarázta a miniszter, majd hozzátette: „Mindannyian tudjuk, melyek a hagyományos mezőgazdasági eljárások: az istállótrágyának az udvar valamelyik szegletében való raktározása, esetenként pontosan a kút közelében, illetve ennek felhasználása a termés serkentésére. A következmények egyre kellemetlenebbek: nagy mennyiségű nitrogénvegyület kerül a talajba és az ivóvízbe, ezzel veszélyeztetve családjaink egészségét, főként a gyerekeket, mert ők fokozottan érzékenyek a nitrogénvegyületekkel való szennyeződésekre.”