A kampányba való beavatkozása miatt bírálja Băsescut a külügyminiszter
Éles támadást intézett a jobboldali Traian Băsescu román államfő ellen Titus Corlăţean, a bukaresti kormány szociáldemokrata külügyminisztere, amiért az államelnök a néppártiak oldalán avatkozott be az európai parlamenti (EP) választási kampányba pénteken.
A külügyminiszter hamisnak nevezte Băsescu azon állítását, hogy a Moldovai Köztársaság és az Európai Unió társulási egyezményéhez "nehezen" lehetett megszerezni az EP szocialista frakciójának támogatását, és "szégyentelen ködösítésnek" minősítette azt a támadást, amelyet az elnök intézett a szocialisták által EB-elnöknek jelölt Martin Schulz ellen.
„Nincs benne semmi tisztelet a valósággal szemben, és bármikor kész besározni nyugati partnereit egyéni érdekei kedvéért" - fogalmazott pénteki közleményében a külügyminiszter, aki szerint Băsescu részrehajló magatartása Románia külkapcsolatait sodorja veszélybe. Corlăţean úgy vélekedett: az államfő megsérti az alkotmány által megkövetelt politikai semlegességet és „szovjet komisszár" módjára próbálja nézeteit a választókra erőltetni.
Băsescu korábban az EP-választás tétjére figyelmeztetett, és rámutatott, egyebek mellett a május 25-i voksolás eredményén múlik, hogy néppárti vagy szocialista elnöke lesz-e az EB-nek. A néppárti Băsescu bírálta Martin Schulz Ukrajnával kapcsolatos álláspontját.
„Schulz úr számára a Krím elcsatolása kész helyzet: ez van, maradjunk nyugton. Valószínűleg hasonlóan viszonyulna ahhoz is, ha a helyzet tovább rosszabbodna, Románia kárára" - jelentette ki Băsescu az EP elnökének egy márciusi állásfoglalására utalva az EP választási kampány kezdete alkalmából tartott pénteki sajtóértekezletén.
Romániát az alkotmány szerint az államfő képviseli a nemzetközi kapcsolatokban, így a külpolitika irányításában is döntő szerepe van. A jobboldali Traian Băsescu államfő és szociáldemokrata Ponta-kabinet között azonban éles politikai csatározás zajlik, ezért a külpolitika terén is hangsúlyeltolódások figyelhetők meg annak függvényében, hogy az államfő, vagy a külügyminiszter szólal-e meg egy ügyben.