A zsidó hitközség életében az egyik legkiemelkedőbb esemény a pészah, az Egyiptomból való kivonulás, a zsidó nemzet megalakulásának ünnepe. Erről az ünnepről, az ünnepre való felkészülésről beszélgettünk Nagy Katalinnal és Minor Zoltánnal, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagjaival, illetve Dub László elnökkel.

A pészah héber jelentése elkerülés, ezért az Elkerülés ünnepének is nevezik. Ahogy a keresztények számára a húsvét, a zsidóknak a pészah a tavasz, a természet újjászületésének az ünnepe. 

Az Egyiptomot érő bibliai tíz csapás közül az elsőszülöttek halála jelentette az utolsó csapást, amely elől az izraeliek úgy menekültek meg, hogy házaikat egy bárány vérével jelölték meg. Egyike a három zarándok-ünnepnek, vagy aratási ünnepnek, amely a zsidók Egyiptomból való szabadulásáról emlékezik meg, és a világ végső megváltására tekint, amelyre a messiási korban kerül majd sor. Ebben az időben aratják az árpát és ekkor ér véget az esős évszak. Az ünnep ideje alatt nyolc napig nem szabad kovászos kenyeret fogyasztani, ezt megelőzően pedig minden kovászos élelmiszert a lakásból el kell távolítani. A kovásztalan kenyérrel arra emlékeznek, hogy amikor Egyiptomból szabadultak, nem maradt ideje megkelni a kenyérnek, a menekülők keletlen kenyeret, azaz pászkát fogyasztottak.

“Arról, hogy rendesen kitakarítottunk, eltávolítottunk minden tiltott élelmiszert, jegyzőkönyvet is készítünk” – árulta el a maszol.ro-nak Dub László. Erre az ünnepre azok is eljönnek a zsinagógába, akik egyébként nem nagyon járnak az istentiszteletekre – mondta a hitközség elnöke, illetve arra is volt példa, hogy az ünnepi vacsorát egymást követő két este kellett megszervezni, mert egy alkalommal nem fért volna el mindenki.

A széder-est szigorú rendje

Az ünnepi vacsorát, amelynek széder-est a hagyományos megnevezése, a nyolcnapos ünnep első estéjén tartják. “Ez a rend estje, hiszen mindent az előírás szerint kell tenni” – magyarázza Nagy Katalin. A vacsora szigorú szertartás szerint zajlik, amelyen felolvassák a pészahi történetet, úgy, hogy rendszerint a gyülekezet legfiatalabb férfitagja olvassa az első részt, hogy a kisgyerekek is megérthessék, hogy ez egy különleges ünnep.

“Miben különbözik ez az éjszaka a többi éjszakától?” – ezzel a sorral kezdődik a történet, amelyet körülbelül másfél órán keresztül tolmácsolnak. Az asztalon kötelezően kell égnie egy gyertyának, a szertartás vezetője pedig közben arra is felhívja a résztvevők figyelmét, hogy mit kell megkóstolni és melyik étel éppen mit jelképez, általa mire emlékeznek.

A széder tálon ugyanis egy darab csontos, sült csirkehúsnak kell lennie kötelezően, kemény tojásnak, sós víznek, keserű levélnek, zöld növényeknek, három darab pászkának és a reszelt almából, dióból borral készített édességnek, a kremzlinek. A szertartás alatt kötelezően meg kell inni három és fél deci bort.

A prófétára várakoznak és vendéget fogadnak

Az ünnepi asztalon egy helyet üresen hagynak, a legszebb pohárba töltik a bort, megterítenek és még az ajtót is nyitva hagyják, úgy várják Illés prófétát, aki bármikor megérkezhet.

Ez egy örömünnep, hiszen egy örvendetes eseményre emlékeztet, ezért a gyerekek számára is tartogat meglepetéseket. Szokás, hogy eldugnak egy-egy darab pászkát, amit a kicsiknek meg kell találniuk, cserébe kisebb ajándékokat kapnak.

Marosvásárhelyen április 14-én tartják a széder-estet. Nem csak a gyülekezet tagjai vesznek részt a szertartáson, de mint mindig, most is számítanak izraeli vendégek részvételére. Az a szokás ugyanis, hogy ha beáll az ünnep estéje, a zsidók, bárhol is vannak a világban, azt családi körülmények között, társaságban töltik el.