Románia 32 képviselőt küld a május végén megújuló Európai Parlamentbe (EP), ám megválasztásuknak főleg a belpolitikai erőviszonyok pontos felmérése tekintetében tulajdonítanak jelentőséget a pártok a novemberben megrendezendő államfő-választás előtt, ez alól csak a magyar érdekképviselet képez kivételt.

A közvélemény-kutatások szerint Románia az európai szocialisták (PES) frakciójába küldi a legtöbb (14-16) képviselőt, a jobboldali pártok pedig várhatóan 10-12 képviselőt juttathatnak az uniós törvényhozásba, beleértve az európai néppárti (EPP) tagsággal rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 2-3 képviselőjét.

A felmérések szerint a – jelenleg az európai liberálisok (ALDE) frakciójában politizáló – Nemzeti Liberális Párt (PNL) 6 képviselővel lehet jelen a következő EP-ben, de a román média kész tényként kezeli, hogy a magát jobboldali erőként meghatározó PNL át akar igazolni az EPP-be. A román média tudni véli, hogy a PNL akár a mérleg nyelve is lehet az Európai Bizottság következő elnökének megválasztásakor, és ez megkönnyítheti néppárti felvételét.

Romániában már március 26-án lezárták a jelöltállítást, az országban szavazó román és uniós polgárok, illetve a román külképviseleteken szavazó román állampolgárok nyolc pártlistára és hat független EP-jelöltre adhatják le voksukat május 25-én. A választási kampány hivatalosan még nem kezdődött meg, de a média eddig is tág teret szentelt az EP-választással kapcsolatos politikai közdelemnek. Csakhogy ezt nem az európai témák uralják: a román pártok már az őszi államfőválasztás lázában égnek, amelynek sokkal nagyobb tétje van számukra.

Az EP-választásokat főleg a széttöredezett román jobboldal tekinti fontos erőfelmérésnek. A májusban elért pártlistás eredmények képezhetik ugyanis az alapot a megtépázott Demokrata Liberális Pártnak (PDL), az államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Pártnak (PMP), és a Mihai Razvan Ungureanu volt kormányfő vezette Polgári Erőnek (FC) arra, hogy megpróbáljanak közös jelöltet állítani Victor Ponta miniszterelnök Szociáldemokrata Pártjával (PSD) szemben a novemberi elnökválasztáson.

Ezzel szemben az RMDSZ a közösségi érdekképviselet fontos színterének tekinti Brüsszelt, egyebek mellett azért, mert azt próbálja elérni, hogy az uniós jogalkotás szintjére emeljék az őshonos nemzeti közösségek védelmét. A szövetség ellen nem indul más magyar jelölt Romániában, így csak mozgósítási képességén múlik, meghaladja-e az ötszázalékos választási küszöböt, és hány képviselőt juttat az erdélyi magyarság az Európai Parlamentbe.