Több mint ötven hektáron égették le ismeretlen tettesek az Alcsíki-medence Natura 2000-es területét. A jelenség minden évben megismétlődik, a hatóságok minden igyekezete ellenére egyre inkább terjed a „modern lustaságból” eredő mértéktelen környezet-károsítás. A március 15-i tűz a Natura 2000-es terület tíz százalékát érintette.

„Ez már divat lett, sajnos. Az utóbbi néhány évben terjedt el ez a modern lustaság, mert ezelőtt ilyen nem történt. Akik mezőgazdasággal foglalkoztak, azok egykoron nem tettek ilyent. Most meg már egyre többen veszik át a Hargita és Kovászna megyékre jellemző divatok” – panaszolta el megkeresésünkre az Alcsíki-medence védett területének gyámja, az Accent GeoÖkológiai Szervezet elnöke, Pilbáth G. Attila.

Évente előforduló folyamat

A tarlóégetésekből származó károk a védett területeken felmérhetetlenek, és bár nagy erőkkel próbálják megakadályozni, minden próbálkozás eredménytelennek bizonyul. Az alcsíki védett területen három éve nem volt ilyen nagy a kár, hiszen a térkép utáni számítások szerint most ötven-hatvan hektárt égettek le mindeddig ismeretlen tettesek.

A gondnokságot ellátó ökológiai szervezet tagjai évente körbejárják a hivatalokat, értesítéseket küldenek ki a közbirtokosságoknak, figyelmeztetik a gazdákat, közel embernagyságú plakátokat szórnak szét a településeken, felhívva a figyelmet az egyre szigorúbb büntetésekre. Az elnök szerint elég komoly ok van aggodalomra, mivel a területek felégetése éppen csak hogy elkezdődött, és a tapasztalatok szerint egészen húsvétig füstölni fognak a földek.

Vissza is vehetik a földekre adott támogatást

A lusta gazdák, akik ilyen mértéktelenül káros módszerekkel próbálják megtisztítani földjeiket, talán nem tudják azt, hogy a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) akár vissza is veheti a földterületekre kiutalt támogatását, hívta fel a figyelmet Pilbáth G Attila elnök.

Ugyanakkor a meggondolatlan cselekedetek miatt sok esetben a település lakosságát is bajba keverik a gyújtogatók, hiszen az is megesett már, hogy a felügyelet nélkül hagyott, faluszéli tarlótűz lángjai mezőgazdasági épületeket égettek le. A szombati tűzeset is veszélyes helyeket érintett, hiszen a lángok jó nagy részen a vasúti síneket is nyaldosták. „Minden igyekezetünk elvész, hogy megtaláljuk a gyújtogatót. Hiába ismerjük a tulajdonost, ilyenkor nem találjuk otthon, mert tudja, hogy büntetés jár a tettéért és el van tűnve otthonról. Idegen meg nem jön ide gyújtogatni”, mutat rá a gondnokságot ellátó szervezet elnöke.

Hivatalos eljárás részletei

A jelenleg is érvényes jogszabályok értelmében bármilyen tarlóégetés, növényi hulladék, kóró, szalma, nád, bokros, vagy füves növényzet égetése szigorúan tilos a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség hozzájárulása és a helyi tűzoltóság, valamint a polgármesteri hivatal értesítése nélkül.

Az illetékesek arra kérik a gazdákat, ha bármely területen növényzetet akarnak ellenőrzés mellett felégetni, ez irányú kéréseikkel forduljanak a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez. A kérésnek tartalmaznia kell a terület elhelyezkedését és nagyságát, a jelenlegi növényzet rövid leírását, illetve a szomszédságban levő érzékeny vagy védett terület leírását is. Ugyanakkor szükséges csatolni a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Növényvédelmi Egységének beleegyezését, a helyi tűzoltóság és a polgármesteri hivatal értesítését igazoló dokumentumokat, amely tartalmazza a tervezett égetés pontos helyét és idejét.

Az érvényben lévő 2007/537-es kormányhatározat értelmében a kihágás fizikai személyek esetén 3.000–6.000 lej közötti összeggel, jogi személyek esetén pedig 25.000-50.000 lej közötti pénzbírsággal büntethető. A Környezetvédelmi és az Erdőgazdálkodási Minisztérium előírásai szerint azok a terület tulajdonosok, akik nem tartják be a fenti rendeletet, elveszítik az állami-, illetve az EU-s területalapú támogatásaikat.

Az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet által adminisztrált Alcsíki-medence Natura 2000 terület 2693 hektáron fekszik Hargita megye dél-keleti részében, ahol a következő községeket foglalja magába: Csíkszentkirály, Csíkszentmárton, Csíkkozmás és Tusnád, melyeket az Olt folyó szel ketté. A terület fontossága a nagyszámú védett növény- és állatfaj jelenlétében rejlik, melyek országos és nemzetközi szinten is védettek: 13 fajt és 7 élőhelyet véd az Élőhelyvédelmi Irányelv és a Berni Egyezmény, 19 faj jelen van az országos Vörös Listán és 16 növényfaj jégkorszaki reliktumnak számít, mint például a törpenyír, szibériai hamuvirág. A területen jelen van 6 védett rezervátum, melyeket a Hargita Megye Tanácsának 2000/195 számú határozata és a 2000/5 számú törvénye véd: Középpatak-rétláp – 4 ha, Benes-rétláp – 4 ha, Borsáros-láp – 1 ha, Csemő-rétláp – 5 ha, Nyírkert-rétláp – 4 ha és Nádasfürdő – 4 ha. A védett területen levő földek jelentős része az érintett települések magántulajdonába van.