Megnyílt a küzdelem az európai pártcsaládok között az Európai Bizottság elnöki tisztségéért. A néppárti Jean-Claude Juncker, a liberális Guy Verhofstadt és a szocialista Martin Schulz is szeretne az EU "kormányfője lenni". Az Európai Bizottság elnökét az uniós tagországok állam- és kormányfői jelölik, majd az EP választja meg. 

A három legfontosabb európai pártcsalád – az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége, az Európai Szocialisták Pártja és az Európai Néppárt – nevesítette jelöltjeit az Európai Bizottság elnöki tisztségére. A liberálisok jelöltje Guy Verhofstadt, a szocalistáké Martin Schulz, a néppártiaké pedig Jean-Claude Juncker.

Politikai megfigyelők szerint az euroszkeptikus növekvő nyomása miatt a három pártcsaládnak a május 22-25 közötti választásokat követően meg kell állapodniuk egymással abban, hogy az Európai Parlamenten belül a hagyományos, Európa-barát hatása érvényesüljön.

EU: külön helyen a Biztonsági Tanácsban

A 61éves Guy Verhosftadt Belgium flamandok lakta részében, Dendermondeban született. Foglalkozására nézve jogász, diákkorában a Liberális Diákok Flamand Szövetségét vezette. 29 éves korában a Szabadság és Haladás Pártjának élén állt, három évvel később a Wilfried Martens által vezetett belga kormány miniszterelnök-helyettese és költségvetési minisztere lett. A kormányból kikerülve átvette az ellenzék vezetését, és miután 1991-ben sikertelenül próbálkozott kormányalakítással, pártját átalakította a Flamand Liberálisok és Demokraták politikai tömörülésévé.

Guy Verhosftadt három alkalommal volt kormányfő. 1999-ben alig 22 százalékot szerző pártjával megnyerte a választásokat, ekkor a flamand és a vallon szocialistákkal és zöldekkel lépett koalícióra. 1938 óta ő volt az első liberális miniszterelnök. Kormányfőként ellene volt a nem EU-s bevándorlók szavazati jogának, megkönnyítette viszont a belga állampolgárság felvételét.

A 2003. évi választások után a szocialistákkal szövetkezve megalakította a második Guy Verhosftadt kormányt. Ekkor ment át a „genocídium törvénye”, amely lehetővé tette az emberiség elleni bűnösök felelősségre vonását. A harmadik Guy Verhosftadt kormány 2007-ben jött létre, átmeneti jelleggel, alig négy hónapos mandátummal.

Guy Verhosftadt 2007 óta tagja az Európai Parlamentnek, az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségét vezeti. Több kitüntetést is kapott politikai tevékenységéért, 2002-ben Ion Iliescu Románia Csillagjának érdemérmével tüntette ki. Síkraszáll az uniós állampolgárok szabad közlekedéséért, élesen bírálta Londonnak azt a szándékát, hogy akadályokat gördítsen a román és bolgár munkavállalók beutazása elé.

Guy Verhosftadt most másodjára próbálja majd meg átvenni az Európai Parlament vezetését. Első kísérlete 2004-ben kudarccal zárult Nagy-Britannia akkori miniszterelnöke, Tony Blair és Olaszország kormányfője, Silvio Berlusconi ellenállása miatt.

A liberálisok egyébként a túlzott nemzeti szabályozások mérséklését, a határellenőrzés felszámolását, a vendégmunkások szabad közlekedését, az egységes energetikai piac megszilárdítását, az anyagi alapokhoz történő könnyebb hozzájutással pedig munkahelyek teremtését tűzik célul. A liberálisok növelni kívánják az Európai Unió nemzetközi befolyását, ezért a „28-ak számára” külön helyet igényelnének az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Az Európai Bizottság elnökét az uniós tagországok állam- és kormányfői jelölik, majd az EP választja meg. Jóllehet a Lisszaboni Szerződésből ez közvetlenül nem következik, az állam- és kormányfőkre nagy nyomás hárul, hogy annak a pártnak a csúcsjelöltjét jelöljék majd a tisztségre (minősített többséggel), amelyik a legtöbb helyet szerzi meg az EP-ben. A szerződés ugyanakkor nem fogalmaz ilyen egyértelműen, és csupán arról rendelkezik, hogy az Európai Tanácsnak a választások eredményeinek figyelembe vételével kell jelölnie valakit a posztra. Ez elvileg a legtöbb szavazatot összegyűjtő párt jelöltje lehet, de van egy olyan értelmezés is, miszerint az lehet a befutó, aki egy parlamenti többséget lesz képes összehozni a választások után.

Nincs felsőfokú végzettsége

Az európai szocialisták elnökjelöltje, Martin Schulz 1955-ben született a nyugat-németországi Hehlrathban. A tisztségre nevesített három politikus közül ő az egyetlen, aki nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel: a négy elemi után elvégezte a római-katolikus Szent Lélek Kongregáció tanfolyamát, az érettségit azonban nem tette le. Tanulmányai után könyvesbolti eladó lett, majd saját könyvesboltot nyitott.

19 éves kora óra részt a politikai életben, a Szocialista Ifjúság tagjaként 1987-ben a jelenleg 37 ezer lakosú polgármestere lett, 1994-ben választották be az Európai Parlamentbe, amelynek 2012 óta az elnöke.

2003-ban konfliktusba került Silvio Berlusconival, aki egy koncentrációs táborokról szóló filmre hivatkozva a kápó szerepét ajánlotta neki. Mindez mélyen érintette Martin Schulzot, aki – éppen ezért – nemrégiben, az Európai Parlament egyik ülésén bocsánatkérésre szólította fel Victor Ponta román miniszterelnököt, aki „náci gondolkodásmóddal” vádolta meg a Németországba érkező román és bolgár vendégmunkásokat ujjlenyomatra kötelezni akaró Elmar Brok német EP-képviselőt.

2012-ben ugyancsak ő volt az, aki Traian Basescu államfői tisztségből történt felfüggesztése után Victor Ponta figyelmét felhívta a felfüggesztés alkotmányellenességét megállapító alkotmánybírósági határozat tiszteletben tartására. 2011-ben a korrupcióval megvádolt Adrian Severinnek szintén Martin Schulz nyomására kellett lemondania a szocialisták és demokraták európai parlamenti csoportjából.

A szocialisták ellenzik a megszorítások és a költségvetési hiány szigorú ellenőrzése politikáját – mindebben élesen szemben állnak Angela Merkel német kancellárral. Tervük az, hogy azonos minimálbért vezessenek be az Európai Unió szintjén, és megerősítenék a szakszervezetek szerepét, a társadalmi párbeszédet, a diszkrimináció-ellenes politikát. A szocialisták nem csak munkát, de „méltó munkahelyeket”, a „szociális gazdaságot” támogató ambíciós ipari politikát is ígérnek, hívei a szabad közlekedésnek. A külpolitika területén a békét, a demokráciát, a jólétet támogató „globális játékossá” tennék az Európai Uniót.

Óvatosnak kell lenni az EU terjeszkedésével

Jean-Claude Juncker Angela Merkel Kereszténydemokrata Pártjának támogatásával vált az Európai Bizottság elnökjelöltjévé. Az 59 éves politikus 1995 és 2013 között Luxemburg miniszterelnöke volt, így ő lett a leghosszabb kormányfői mandátummal rendelkező politikus az Európai Unió országaiban. Az euró bevezetésének egyik szorgalmazója volt, de nagy szerepet játszott a Maastrichti Egyezmény megfogalmazásában is.

Jean-Claude Juncker Strasbourgban végzett jogot. 20 éves kora óta vesz részt a politikai életben a Keresztényszociális Néppárt színeiben, amelyhez közel 40 éve hűséges maradt. Kitüntetései között szerepel a Románia Csillag érdemrend nagykeresztes fokozata, amelyet úgyszintén Ion Iliescu államfőtől vehetett át. Jean-Claude Junckernek sikerült életre keltenie a Lisszaboni Szerződést is, főleg annak társadalmi és környezetvédelmi fejezeteire helyezve a hangsúlyt.

Az Európai Néppárt a 2009-2010 közötti megszorításokat szorgalmazta, most a gazdasági reformokat és a növekedést lehetővé tevő költségvetésért, a munkahelyteremtésért száll síkra. Kedvező körülményeket teremtene a kis- és középvállalkozások, a családi vállalkozások és a magánberuházások számára. Az eurót megbízható, a politikai stabilitást szavatoló, az Európai Uniót nemzetközi területen versenyképessé tevő valutának tekinti, és olyan pénzügyi politikát képzel el, amely azonos szabályokat ró az Európai Unió minden bankjára.