Több mint félszáz nap után Traian Băsescu visszatérhetett az államfői palotába, elvileg a mandátumából még hátralevő két évre – amúgy lehet, hogy csak novemberig, amikorra a Szociál-Liberális Szövetség tagpártja, a Konzervatív Párt elődjének, a Román Humanista Pártnak az alapító elnöke, Dan Voiculescu médiacézár máris betervezte újabb felfüggesztését.

Győzelem és felfüggesztés

Traian Băsescunak immár nagy gyakorlata van a visszatérésekben, hiszen negyedik alkalommal van része benne: két alkalommal – 2004-ben és 2009-ben – megválasztott, illetve újraválasztott, további két alkalommal – 2007-ben és 2012-ben – pedig a tisztségéből történt felfüggesztését követően foglalhatta el helyét a Cotroceni palotában.
Traian Băsescu 2004. december 21-én lett első ízben Románia elnöke.

A tisztséget ekkor elődjétől, a szociáldemokrata Ion Iliescutól vette át, aki, két teljes és egy csonka mandátum letöltése után, már nem indulhatott ismét az államfői székért. Băsescu a liberális-demokrata szövetség jelöltjeként pályázta meg a tisztséget és bejutott a választások második fordulójába, ahol a szociáldemokrata Adrian Năstaséval kellett megmérkőznie.

A siker nem maradt el és az új államfő négy nappal karácsony előtt, a cotroceni-i díszőrséget köszöntve bevonulhatott az elnöki palotába. Itt fél órás megbeszélést folyatott Ion Iliescuval, aki ezt követően utoljára fogadhatta az elnöki díszőrség tisztelgését.

A liberális-demokrata szövetség azonban – nem utolsó sorában a Traian Băsescu által kiprovokált belső pártviszályok következtében – felbomlott, Traian Băsescut ellen pedig megkezdte munkáját az összetételét tekintve teljesen újszerűnek mondható koalíció, amelyben a Szociáldemokrata Párt mellett a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a Konzervatív Párt kapott helyet.

A politikai négyesfogat sorozatos támadásai végül is sikerre vezettek: 2007- április 19-én a négypártiak által uralt parlamenti többség 322 szavazattal 108 ellenében és 10 tartózkodással felfüggesztette tisztségéből az államfőt. Helyét, ideiglenes megbízatással a szenátus akkori elnöke, a szociáldemokrata Nicolae Văcăroiu volt kormányfő vette át.

A népszerűség diadala

A történtek a legkevésbé sem nyugtalanították azonban az elnöki palotából ideiglenesen kiebrudalt Traian Băsescut, aki ekkoriban volt népszerűségének csúcsán. Így biztos lehetett abban, hogy a további sorsáról döntő népszavazáson elnyeri majd a voksok többségét, főleg, hogy a rendelkezésére álló 30 nap alatt aktív országos kampányolásba kezdett.{loadposition otp}

Reményeiben nem is csalatkozott: a 2007. május 19-én megtartott referendumon az urnához járulók 74,48 százaléka erősítette meg tisztségében. A részvétel – akárcsak idén – akkor is ötven százalék alatt maradt, mindössze 45 százalékos volt, csakhogy öt esztendővel ezelőtt a népszavazás érvényesítéséhez nem volt szükség részvételi kvórumra.

Traian Băsescu ezt követően május 23-án vehette át tisztségét; az ezzel járó ünnepségre nem kapott meghívást az államfői megbízatást ideiglenesen ellátó Nicolae Vacaroiu. Ez volt második diadalmas bevonulása a Cotroceni palotába.

Egyszemélyes staféta

Két esztendővel később, 2009. december 6-án ismét megnyerte az elnökválasztásokat, igaz, ez alkalommal sem minden izgalom nélkül: az exit-pollok ugyanis ellenjelöltjét, Mircea Geoanát hozták ki győztesen; a szociáldemokraták elnöke már ünnepelt, amikor a korábbi adatokat felülírták a Központi Választási Irodától érkező számok.

Így Traian Băsescu december 20-án önmagát váltotta fel az elnöki hivatalban: első mandátumának záróünnepsége alig öt percet tartott, az újraválasztott elnök fogadta a díszőrség tisztelgését fejet hajtott a nemzeti lobogó előtt, majd felségével, Maria Băsescuval együtt a parlament székházába hajtatott, hogy az államelnöki palotába immár a második mandátumát megkezdő államfőként megismétlődjék a ceremónia, amelynek során végső soron önmagától vette át a stafétabotot.

A hanyatlás

2009-től a gazdasági-pénzügyi válság szűkös esztendei köszöntöttek be Romániában is, amellyel az Emil Boc miniszterelnök államfői irányítással működő bábkormánya képtelen volt megbirkózni. Traian Băsescu így arra kényszerült, hogy – egyre hanyatló népszerűségét még mindig túlértékelve – magára vállalja olyan népszerűtlen intézkedések bejelentését, mint például a közalkalmazott bérek 25 százalékos csökkentése.

Mindez, akárcsak a nyugdíjak társadalombiztosítási hozzájárulással történő megrövidítése, a pedagógusok bérét 50 százalékkal emelő, a parlament által megszavazott, és az államfő által aláírt törvény semmibe vétele alaposan aláásta az államfő tekintélyét és népszerűségét.

Ilyen körülmények között a demokrata liberálisok táborát egész sor honatya hagyta el, aminek következtében a fő kormánypárt parlamenti többsége is megingott, mígnem idén nyáron az öt Boc-kormányt követő Ungureanu-kormány ellenzék általi sikeres megbuktatását követően a szociáldemokraták, a nemzeti liberálisok, az RMDSZ és az Országos Szövetség Románia Haladásáért elnevezésű tömörülés elérkezettnek látta az idejét annak, hogy másodjára is felfüggessze tisztségéből az államfőt. Ezt az elhatározást július 6-án szentesítette a parlament.

A győztes kvórum

Jóllehet ekkorra már népszerűsége teljesen hullámvölgybe került, Traian Băsescu ez alkalommal sem aggódott, hiszen korábban már gondja volt rá, hogy a népszavazás érvényesítését kvórumhoz kössék, amit igencsak nehéz elérni, hiszen ahhoz a választói névjegyzékekben szereplő szavazók több mint felének kellett volna az urnákhoz járulnia, olyan körülmények között, amikor Románia lakossága az elmúlt tíz év alatt jelentősen csökkent, emellett 2-3 millió román állampolgár dolgozik és él külföldön, így az államfő leváltása csaknem lehetetlenné vált.

Amint az előre várható volt a részvétel ez alkalommal sem haladta meg az ötven százalékot, csupán 46,24 százalékos volt; és noha a szavazási jogukkal élő választók 87,52 százaléka látta jónak menesztését az államfői tisztségből, Traian Băsescu mégis maradhatott.

Izgalmakban azonban ezúttal sem volt hiány, az Alkotmánybíróság jócskán elhúzta a referendum érvényessége kapcsán meghozandó döntését, amely végül is Traian Băsescunak kedvezett, aki így negyedszerre is visszatérhetett az elnöki palotába.

Igaz, a négy közül ez volt a legdiszkrétebb visszatérés: az őrző-védő szolgálatjárművei által kísért autóján a Marinescu-téri főbejáraton bevonuló Traian Băsescu újabb győzelmét követően semmilyen nyilatkozatot nem adott, a tévé előtt sem jelent meg, és a közvélemény számára érzékelhető semmiféle tevékenységet nem folytatott, azt leszámítva, hogy megújította régi tanácsainak tisztségét és a konstancai búvár, a Nagy-Románia Párt korábbi szenátora, Dorel Onaca személyében új tanácsost is kinevezett.