banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Felmérés: ilyenek a mai erdélyi magyar fiatalok

Későn házasodnának és vállalnának gyereket, egyre korábbi időpontra tervezik első szexuális élményüket és „berúgásukat”, Magyarország helyett pedig inkább Németországban vagy Nagy-Britanniában vállalnának munkát az erdélyi magyar fiatalok – derül ki két kolozsvári szociológus, Barna Gergő és Kiss Tamás kutatásjelentéséből.

A jelentés három felmérést hasonlít össze: 2001-ben, 2008-ban és 2013-ban is készült átfogó vizsgálat az erdélyi magyar fiatalokról, így a kutatóknak rálátásuk volt az elmúlt 12 évre. A szakemberek azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy mi változott és mi állandósult a fiatalok körében ebben a 12 évben, melyek az iskolázottság, az anyagi helyzet, a családalapítás, a gyermekvállalás, a migráció jellemzői.

A 2008-as és a 2013 kutatás azonos módszertannal, a 2001-es pedig nagyon hasonló eljárással készült, ami növeli az eredmények összehasonlíthatóságát. Földrajzi hatókörüket tekintve Románia 16 megyéjére (Fehér, Arad, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Krassó-Szörény, Kolozs, Kovászna, Hargita, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy, Szeben és Temes megyére) terjedtek ki. A 2011-es népszámlálás szerint ezekben a megyékben él a romániai magyarok 99 százaléka.

Megváltozott közhangulat

A vizsgálat legfontosabb következtetéseit a társadalmi közérzet és az elégedettség szempontjából ismertetve a szerzők leszögezik, hogy a fiatalok általános közhangulata nagymértékben megváltozott 2008 őszéhez képest. 12-ről 21 százalékra nőtt azok aránya, akik arról számoltak be, hogy életszínvonaluk romlott az elmúlt egy évben, és 38-ról 20 százalékra csökkent azok aránya, akik javulást tapasztaltak. Bár a fiatalok relatív többsége továbbra is optimista, jelentősen nőtt azok aránya, akik anyagi helyzetük romlását prognosztizálták.

A fiatalok anyagi helyzetét illetően a felmérés megállapítja: az elmúlt években valóságos fogyasztói expanzió zajlott le. A mobiltelefonnal rendelkezők aránya a 18-29 évesek körében 30-ról 94-re nőtt 2001 és 2008 között, ma már a fiatalok szinte kivétel nélkül rendelkeznek maroktelefonnal. A számítógéppel rendelkezők aránya is hasonlóan növekedett, 2001-ben a fiatalok 15, 2008-ban 71, 2013-ban pedig 91 százalékuk számolt be arról, hogy a háztartásban megtalálható az asztali vagy a hordozható személyi számítógép. A saját vagy más tulajdonában levő autót használók aránya 14-ről 43, majd 57 százalékra nőtt.

A nagy értékű vagyontárgyak (lakás, autó) tulajdonlók esetében is számottevő a növekedés. A saját lakással rendelkezők aránya 44-ről 57 százalékra nőtt 2008 szeptembere és 2013 áprilisa között. A bővülés annak ellenére következett be, hogy a válság kirobbanása után a korábbi években jelentős fejlődésnek indult romániai ingatlanpiac megtorpant.

A fiatalok gondjai

A munkanélküliség, a pénztelenség és az alacsony keresetek, illetve a kilátástalan jövő az a három probléma, amelyet az erdélyi magyar fiatalok megemlítettek. Míg 2008-ban a megkérdezettek 37 százaléka említette a két legsúlyosabb gond között a munkahelyek hiányát, ezek aránya 2013-ra 60 százalékra emelkedett. A pénztelenséget, az alacsony kereseteket említők aránya 29-ről 41-re, a kilátástalan jövőt megjelölők aránya pedig 13-ról 18 százalékra növekedett.

Míg 2001 és 2008 között, az életszínvonal fokozatos emelkedésével elsősorban olyan immateriális problémák kerültek előtérbe, mint a „kulturálatlanság”, az „igénytelenség”, a „családi értékek megrendülése”, az „erkölcsi romlás”, a 2008-as gazdasági válság következtében ezek ismét háttérbe szorultak, kikerültek a fiatalok látóköréből, helyüket ismét a megélhetéshez kötődő nehézségek veszik át.

Életút…

Elsősorban az individualista életesemények kerülnek a fiatalok életútjának korábbi szakaszába. Az elmúlt tizenkét évben a megélt/tervezett események közül legmarkánsabban az első szexuális tapasztalat megszerzése kerül időben előbbre. Míg 2001-ben 18,3 évesen élték meg/tervezték megélni ezt a 18–29 éves erdélyi magyar fiatalok, 2013-ra 9 hónappal csökken az átlagéletkor, már 18 éves kort megelőzve, 17,6 évre tevődik.

Az eltérés még hangsúlyosabb a lányok esetében, itt egy évvel hozódik korábbra az első szexuális tapasztalat megszerzésének átlagéletkora, 19-ről 18 évre. Szintén a lányok esetében kerül jelentősebb mértékben előtérbe a szélsőséges alkoholfogyasztás kipróbálása, míg 2001-ben 19,1 évesen, addig 2013-ban 17,9 évesen szándékoznak „jól berúgni”. A teljes mintában 7 hónappal kerül előbbre ez a magatartás. A férfiak esetében a szülőktől való függetlenedés kerül határozottan előbbre (mintegy 9 hónappal 2001-hez viszonyítva), már 21 évesen szeretnék elérni az anyagi függetlenséget, és 24 éves korban elköltözni a szülői házból.

…értékek

Az erdélyi magyar fiatalok értékpreferenciáiban csekély a változás. A család, a jövedelem, a munka, a barátok, a szabadidő, a műveltség egyaránt fontos az egyének életében, a megkérdezettek 90–99 százaléka között fontosnak tarja ezeket. Számottevően csökkent azonban azoknak az aránya 2001-hez képest, akik „nagyon fontosnak” gondolják mindezeket. Ez az árnyalatnyi eltérés arra utalhat, hogy a mai fiatalok, ha nem is helyezkednek élesen szembe a társadalmi elvárásokkal, viszont csökken ezeknek a normáknak a kényszerítő ereje.

Alapvetően a tradicionális, konformitásorientált, a közösségi szféra körébe sorolható értékek esetében tapasztalható jelentősebb leértékelődés, jelentősen csökken azok aránya, akik a „nemzet szerepét”, a „társadalmi rendet”, illetve a korábbi kérdésben a „politikát” fontosnak gondolják. Ezzel szemben a privát szférához tartozó értékek enyhe felértékelődése figyelhető meg, a „változatos élet”, a „szépség”, a „kultúra, műveltség” jelennek meg hangsúlyosabban.

Nőtt a gyermeket tervezők száma

A házasságkötés mindkét nem esetében jelentősen kitolódik, míg 2001-ben a fiatalok 25 éves koruk után készültek házasodni, ez most majdnem 26 éves korra halasztódik. 87-ről 92 százalékra emelkedik azok aránya, akik szerint a nők 22 éves koruk után kellene házasodjanak, és 31-ről 36 százalékra nőtt azok aránya, akik ezt a 26. életév után tartják megfelelőnek.

A gyerekvállalás későbbi időpontra való halasztásának következménye, hogy az ifjúsági mintákban egyre kisebb arányban vannak jelen a gyerekkel rendelkezők, viszont pozitív elmozdulásnak tekinthető, hogy a több mint egy gyereket tervezők aránya nőtt 2008-hoz képest, és csökkent azok aránya, akik egy gyermeket szeretnének.

A két gyermeket tervezők aránya 60-ról 64 százalékra, a három vagy több gyereket kívánók aránya pedig 17-ről 21 százalékra nőtt. A házasságkötéshez hasonlóan a gyerekvállalás kezdési időpontja is kitolódik, a férfiak 3 hónappal (27,5 évesen), a nők 6 hónappal később (25,4 évesen) vállalnák az első gyermeküket, 2001-hez viszonyítva. A fiatalok egyre inkább előnybe részesítik a házasság előtti együttélést. Míg 2001-ben az együttélés a házasságkötést másfél évvel előzte meg, ez az időszak most két és fél évre nőtt.

Vallásosság

Arra a kérdésre, hogy menynyire fontos a vallás a fiatalok életében 2001-ben a 18–29 éves fiatalok 74 százaléka mondta, hogy „nagyon fontos” vagy „fontos”, 2008-ban 61 százalékuk, 2013 pedig 66 százalékuk. Tehát még 2001 és 2008 között a vallást fontosnak gondolók aránya csökkent, 2013-ban enyhe felértékelődésnek lehetünk tanúi.

Bár folyamatosan csökken a hetente templomba járók aránya, ezt kompenzálja a legalább havonta egyszer elmenőké. Összességében azt feltételezhetjük, hogy bár enyhén csökken a vallás szerepének és gyakorlásának intenzitása, de ez egyelőre nem jelenti a szekularizálódás magasabb fokát, az erdélyi magyar fiatalok többségének életében továbbra is fontos helyet foglal el a hit és az egyház.

Dohányzás, alkohol

Jelentősen nőtt azok aránya, akik úgy ítélik meg, hogy soha nem fognak dohányozni. Míg 2001-ben a 18–29 éves erdélyi magyar fiatalok 37 százaléka arról számolt be, hogy naponta rágyújt, ez 2008-ra 33 százalékra, 2013-ra pedig 28 százalékra csökkent. Nőtt viszont azok aránya, akik kipróbálják az alkoholfogyasztást, stagnál azok aránya, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt. A megkérdezettek fiatalok 2–3 százaléka számolt be arról, hogy napi, illetve egyötödük arról, hogy heti rendszerességgel fogyaszt alkoholt.

Nő az elvándorlási kedv

2008-hoz képest a 2013-ban a megkérdezettek 13 százaléka arról számolt be, hogy a háztartás tagjai közül valaki épp külföldön tartózkodik (2001-ben ez csupán 7 százalék), illetve minden második válaszadó jelezte, hogy a tágabb családból, rokonságból van olyan személy, aki külföldön él (2001-ben ez csupán minden harmadik volt ebben a helyzetben).

A migrációs szándékok esetében a külföldi munkavállalás kap kiemelt szerepet. A 18–35 éves korosztályban 2008 és 2013 között 33-ról 43-ra nőtt azok aránya, akik időszakos munkavállalás céljával külföldre mennének, a 18–29 éves korosztályban 2001-ben 41, 2008-ban 38, 2013-ban pedig már 51 százalék tervez munkát vállalni az országhatárokon túl. Megváltoztak a külföldi munkavállalás célországai. Míg 2001-ben a külföldön munkát vállalni szándékozó magyar fiatalok 75 százaléka említette Magyarországot, ez 2008-ra 39 százalékra, 2013-ban pedig 27 százalékra esett vissza.

Magyarországgal szemben jelentősen nőtt a Nyugat-Európa felé történő elmozdulás, a Németországba vagy Ausztriába munkát vállalni szándékozók aránya megduplázódott 2001-hez képest, 25-ről 51 százalékra nőtt, így a német nyelvterület jelenti az elsődleges opciót, ezt pedig Anglia követi, az erdélyi magyar fiatalok egyharmada preferálná az Egyesült Királyságot munkavállalás szempontjából. Magyarország a harmadik helyre süllyedt a preferált célországok rangsorában, ezt az Egyesült Államok követi, majd Olaszország és Spanyolország.

A külföldön való letelepedést fontolgatók aránya nem változott 2008-hoz képest (14 százalék), körükben továbbra is Magyarország képezi az elsődleges célországot, ezt követi Németország, illetve az Egyesült Királyság.

Modell értékű erdélyi személyiségek

Az erdélyi magyar fiatalok legnépszerűbb szabadidős tevékenységek a tévézés (90 százalék a hetente tévézők aránya), a rádióhallgatás (77 százalék), a barátokkal való együttlét (59 százalék), a sportolás (59 százalék), az újságolvasás (39 százalék), a bevásárlás (37 százalék), kávézók, bárok látogatása (35 százalék).

A kérdésre, miszerint van-e olyan ma is élő, erdélyi magyar személy, személyiség (színész, énekes, művész, író stb.), akit a fiatalok nagyra értékelnek, a megkérdezettek relatív többsége szerint nincs ilyen személy (40 százalék), illetve további egyharmad nem tud egyetlen nevet sem említeni. A válaszadók mintegy negyede tudott legalább egy ismert, általa nagyra értékelt személyiséget megnevezni. A legtöbb említést Kányádi Sándor erdélyi magyar költő kapta, őt Tamás Gábor és Dancs Annamária könnyűzenei énekesek, illetve Böjte Csaba szerzetes követte. A lista első tíz helyezettje közé két politikus is bekerült, Tőkés László, európai parlamenti képviselő, illetve Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

A fiatalok közül egyre kevesebben olvasnak újságot, ami nagy valószínűséggel a világháló használatának növekvő intenzitásával is összefügg. Tovább bővül a helyi magyar lapok piaca, és csökken az országos magyar napilapok (Krónika, illetve az Új Magyar Szó), illetve a román lapok olvasótábora a magyar fiatalok körében.

Nyelvismeret, politika

A román nyelvet a magyar anyanyelvű fiatalok túlnyomó többsége (95–98 százaléka) beszéli valamilyen szinten, 2001 és 2013 között enyhén – 77-ről 72 százalékra – csökkenő tendencia figyelhető meg azon 18–29 évesek körében, akik úgy vélik, hogy a román nyelvet jól beszélik, növekszik azok aránya, akik saját bevallásuk szerint nem beszélnek jól románul, de meg tudják magukat értetni az ország nyelvén.

Az idegen nyelvek esetében az angol nyelv térhódítása figyelhető meg, míg 2001-ben a 18–29 évesek 51 százaléka mondta azt, hogy valamilyen szinten (jól vagy megérteti magát) ismeri az angol nyelvet, ez 2008-ra 66, 2013- ra pedig 72 százalékra nő. A 18–35 éves korosztály egyharmada nyilatkozott úgy, hogy jól beszéli az angolt.

Az erdélyi magyar fiatalok mintegy fele gondolja úgy 2013 áprilisában, hogy a románok és a magyarok között konfliktusos a kapcsolat az országban, egynegyedük együttműködési viszonyt lát, másik negyedük szerint pedig kölcsönös érdektelenség jellemzi a román–magyar viszonyt. A felerősödő negatív megítélés nagy valószínűséggel a hangsúlyosan mediatizált „székely zászló ügy”, illetve a „trikolóros hajpánt ügy”, és általában a március 15-i magyar nemzeti ünnep kapcsán felmerülő feszültségek számlájára írható.

A politika egyébként kismértékben érdekli az erdélyi magyar fiatalokat, mintegy 13 százalékuk állítja ezt.

A közügyek iránti érdeklődés szerény élénkülése nagy valószínűséggel annak köszönhető, hogy a 2008-ban kezdődő gazdasági válságot követő kormányzati megszorító intézkedések az utóbbi évekre nem jellemző állami beavatkozást jelentettek az egyének privát szférájába. Ezzel magyarázható, enyhén nőtt az erdélyi magyar fiatalok részvételi szándéka is, míg 2008-ban 36 százalék mondta, hogy biztos elmenne voksolni, ha jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, most 42 százalék nyilatkozta ezt.

A politikai opciók tekintetében az erdélyi magyar fiatalok preferenciáiban az RMDSZ örvend egyértelmű támogatottságnak, 2008-hoz sikerült növelnie szavazótáborát, 67-ről 72 százalékra. A kihívó magyar pártokkal (MPP, EMNP) továbbra is magyar fiatalok 12–13 százalékának a rokonszenvez.

banner_3QCqSgiR_Artboard 2-100.jpg
banner_GPTpbb6w_970x250.jpg

Kimaradt?