Mégsem lesz mindenki számára ingyenes az egészségügyi szolgáltatások alapcsomagja: Eugen Nicolăescu miniszter vasárnap máris visszavonta korábbi ígéreteit. Az egészségügyet megreformáló törvénytervezetről megoszlanak a vélemények. A jogszabályról és várható hatásairól a Maros megyei Gernyeszeg községben dolgozó Szalkay Márta háziorvost kérdeztük.

A közvitára bocsátott törvénytervezet ingyenes orvosi alapellátást ígér azoknak is, akik nem fizetnek biztosítást. Melyek lesznek az ingyenes szolgáltatások?

A tervezet szerint valóban mindenki ingyenesen jogosult az alapellátásra. Csak egyelőre nem tudom, hogy mi van az alapcsomagban. A tervezet közvitán van és még módosulhat menet közben, láttuk, hogy a miniszter is két hét elteltével már másként nyilatkozik a témában. Többen is úgy értelmezik az alapcsomag ingyenességét: miért kell biztosítást fizetni, ha úgyis mindenkinek jár? Azért kell ezt mindenkinek fizetnie, mert törvényes kötelessége. Az egészségbiztosítás nem opcionális, hanem kötelező valamennyi állampolgár számára, aki keresetből, nyugdíjból, vagy bármilyen más jövedelemből él.

Van olyan, aki önhibáján kívül nem tud fizetni, vagy kiskorú. Velük mi lesz?

Ha be is tudja bizonyítani a beteg, hogy fizetésképtelen, akkor az alapellátás neki is jár – és ez most is így van. Eddig is a sürgősségi eseteket mindenkinek elláttuk, akár biztosított volt az illető, akár nem. Ha sürgősségi kórházi ellátásra szorult, akkor is. Úgyhogy ebből a szempontból tulajdonképpen nagy változást nem látok, inkább csak azt, hogy az új törvénytervezet átcsoportosítja a meglévő szolgáltatásokat. Például a terhes nők nyolc ingyenes vizsgálatra jogosultak tervezet szerint, ez eddig is megvolt. Ugyanúgy a csecsemőket is elláttuk.

Csak az egészségbiztosítást fizető román állampolgárok jutnak majd hozzá ingyen a teljes egészségügyi alapcsomag szolgáltatásaihoz – jelentette be vasárnap Eugen Nicolăescu. A miniszter tájékoztatása szerint akiknek nincs szerződése az egészségügyi pénztárral és nem fizet biztosítást, csupán a szolgáltatások egy részében részesülhet ingyen: a sürgősségi ellátást, a megelőzési programokban és az országos egészségügyi programokban való részvételt. Ez azt jelenti, hogy a járóbeteg-rendelőkben végzett kivizsgálásokért és kezelésekért, a szakorvosi kivizsgálásokért és a kórházi ellátásért is fizetniük kell. A miniszter bejelentése gyökeresen megváltoztatja a korábbi értelmezését a közvitán lévő törvénytervezetnek, amelyről október elsején Nicolăescu azt nyilatkozta: „mindenki jogosult az alapcsomagra: az is, aki fizeti a biztosítást, az is, aki nem”.

Milyen sürgősségi esetekkel fordulhat a beteg a háziorvoshoz?

Például ha vesekólikája van, elvágta a kezét, eltörött a lába, netán összesett az úton, felment a vérnyomása. Ilyen esetekben az illetőt megvizsgáljuk és ingyen ellátjuk a háziorvosi rendelő adta keretekben. A törvénytervezet szerint alapellátásként minden évben általános szűrővizsgálatra jogosult a páciens. Ez egy nagyon jó elképzelés, még jobb lenne, ha élnének is ezzel a lehetőséggel az emberek, mint a nyugati országokban. Ott, ha nem megy el az általános kivizsgálásra a páciens, büntetést kell fizetnie. Amúgy egy ilyen általános kivizsgálás mindenkinek jár most is, de nem kötelezik sem a háziorvosokat, sem a pácienseket, hogy elvégezzék.

Külföldi állampolgár fordulhat itteni háziorvoshoz?

Igen. Megvizsgálom és felírom a receptet, ő pedig fizet.

A kölcsönös egyezmény az Európai Unión belül ebben az esetben nem működik?

Az csak sürgősségi alapon működik. De mi magánvállalkozók vagyunk, így ha hozzánk bejön, fizetnie kell. Olyan román állampolgár is fordulhat hozzám, aki nincs a listámon, de neki is fizetnie kell.

Létezik egy keret, amit az egészségbiztosító pénztár megszabott a háziorvosok számára, és amit nem léphetnek túl, mert akkor nem írhatnak fel receptet például. Ez továbbra is működni fog?

Igen, háziorvosként napi húsz beteget vizsgálhatunk meg. Ez a keret hónap végére - főleg most ősszel, vagy tavasszal - elfogy, és aki hozzám fordul, annak fizetnie kell a vizsgálatért 10 lejt, máskülönben nem írhatok ki ártámogatott receptet. Kellemetlen a helyzet, de a betegek megértik. Amikor mondom, hogy erre a hónapra betelt a keret és fizetni kell, kifizetik azt a 10 lejt, hogy legalább felírhassam a receptet.

De ha valaki a legjobb akarata ellenére sem tudja ezt kifizetni?

Ha eljön a rendelőbe egy anyuka három vagy négy taknyos gyerekkel, akkor nem tudja kifizetni, mert nincs miből. Ilyenkor a háziorvosban élő embernek el kell döntenie, hogy kitől veszi el a pénzt és kitől nem, ez pedig lényegesen megnehezíti a szakember munkáját. A minisztériumnak nem lenne szabad ilyen helyzetbe hoznia az orvosokat.

Ilyen esetben mi történik?

Ilyen esetekben többnyire az történik, hogy én teszem ki helyette a pénzt. Egyik zsebemből átteszem a másikba, ezt szoktam mondani, és közben megadózom. Van ilyen helyzet is, mert ha egy orvos 20-22 éve ugyanabban a körzetben rendel, akkor azt senkivel nem teheti meg, hogy betegsége ellenére nem írja fel a receptet, miközben tudja, hogy az illetőnek nincs pénze.

Ahhoz, hogy betarthassa az adott keretet, hány betege lehet egy háziorvosnak?

Lehet kétezer, vagy csak ezer betegem is, az nem számít. Az a rendszerben a rossz, hogy nem a munkám után fizetnek, hanem adnak egy fejadagot. Nem is tudom igazából, hogy ez most jó, vagy rossz. Mert például van olyan periódus nyáron, vagy amikor mezőre járnak az emberek, ilyenkor nincs annyi beteg. Lehet, hogy jó ez így, ahogy van, mert a fejadag ad egy biztonságot. De mindenesetre nehéz így igazságosnak lenni, ezen a téren kellene ésszerűen módosítania a minisztériumnak.