Már nem turisztikai falu szervezésében látja az őrkői romatelep problémáinak megoldását Antal Árpád, Szepsizentgyörgy polgármestere, hanem a társadalomba integráló intézkedésekkel, munkahelyteremtéssel és a hagyományos életmód felszámolásával – derült ki egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatón, ahol újságírói kérdésre a polgármester korábbi tervéről úgy nyilatkozott: „az egy érdekes kérdésre adott érdekes válasz volt”.

A stratégiaváltás azután született meg, hogy elkészült egy átfogó tanulmány, amelyet az önkormányzat megbízásából a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet végzett idén augusztusban, és amelyből kiderül, a sepsiszentgyörgyi Őrkő roma negyed lakóinak többsége mélyszegénységben él, de helyzetük változtatására nyitott az ott élő közösség.

A kutatás eredményét bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón Kiss Tamás szociológus elmondta, az Őrkő telepen készített tanulmány rámutat azokra a kritikus pontokra, ahol a közpolitikai jellegű beavatkozás szükséges és lehetséges, és célja megalapozni a sepsiszentgyörgyi önkormányzat szociális politikáját.

Csupán 5 százalékuk dolgozik, fele analfabéta

Kiss Tamás szerint a cél az volt, hogy az adatfelvétel az összes őrkői háztartásra kiterjedjen, és kiemelkedően magas volt a válaszadási arány, csupán egy háztartásban tagadták meg a válaszadást. A kutatók 432 háztartást számoltak össze az Őrkő telepen, ezekben 1828 személy lakik. Többségük mélyszegénységben él, 44 százalékot tesz ki azon háztartások aránya, ahol az egy főre eső lakófelület 5 négyzetméternél kevesebb, a háztartások 95 százalékában nincs vezetékes víz, 97 százalékában nincs WC és 22 százalékában nincs elektromos áram. Jelentős ezzel szemben a lóállomány, a háztartások 23 százaléka tart lovat, ami összességében 108 állatot jelent. Beszédesebb adat, hogy a telepen lévők 35 százaléka 70 és további 27 százaléka 125 lej alatti egy főre eső jövedelemből gazdálkodik havonta.

Az őrkői lakosok szociális helyzete összefügg az iskolai végzettséggel és a munkaerőpiaci helyzettel. A 10 év felettiek 12 százaléka rendelkezik a kötelező 8 osztállyal. Ez az arány a 1989 és 1994 között születettek esetében a legmagasabb, 40 százalék, ezt követően azonban ismét visszaesés tapasztalható. Összességében 42 százalékos az írni-olvasni nem tudók aránya. A gyermekek az iskolát jellemzően később kezdik meg, legtöbben 8 éves korukban és 12-13 évesen hagyják abba.

Az Őrkő telepen a foglalkoztatottak száma mindössze 91 fő, ami a teljes népesség 5 százalékát teszi ki. A kutatás során arra derült fény, hogy a lakosság 80,7 százalékának soha nem volt munkahelye. Arra a kérdésre, hogy milyen jellegű munkát vállalnának, 31 százalék mondta, hogy a köztisztaság területén dolgozna, 33 százalék mondta, hogy bármilyen munkát elvállalna, és 12 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem dolgozna, de ebbe benne vannak az öregek, betegek és kisgyereket nevelők is. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere elemzésében rámutatott: ettől tartott a legjobban, hogy az őrkői lakosok többsége „bármilyen munkát vállalna” mert ez valójában semmilyen munkát is jelenthet, és nehéz erre közpolitikát építeni.

Jobb körülményeket létesítenek, cserébe kitiltják a szekereket

Antal Árpád kifejtette: a mindenkori kormányok szociális politikája generálta a mélyszegénységet, olyan törvények születtek, hogy a szülők egzisztenciáját sok esetben csak a gyermekpénz jelenti. Romániában a mélyszegénységben élők száma folyamatosan nő, ez a rossz szociális politika következménye. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat célja, hogy bővítse az Őrkő negyedi lakosok jövedelmét és iskolázottságukat. Az Őrkő negyeddel kapcsolatos önkormányzati stratégiának négy eleme van, mutatott rá Antal Árpád, aki szerint meg szeretnék változtatni az oktatási, az egészségügyi, a munkaerőpiaci és a lakhatási körülményeiket.

Ennek érdekében egy kisebb gomba- és erdeigyümölcs begyűjtő és feldolgozó üzemet építenének az Őrkő telepen, emellett a napszámos törvényt kihasználva 90 napos időszakokra több száz személynek biztosítanak munkalehetőséget az önkormányzat alárendeltségébe tartozó vállalatoknál. Ezzel meg tudnák duplázni az Őrkőre beérkező jövedelem mértékét, ugyanakkor le tudnák szűrni, hogy az őrkői lakosok valóban akarnak-e dolgozni, és csak az akadályozza meg őket ebben, hogy a versenyszférában nem kapnak rá lehetőséget. Az önkormányzati stratégia része, hogy szakembereket foglalkoztatnának, akik az egészségügyi prevencióra és családtervezésre tanítanák meg a roma lakosságot. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat ugyanakkor pályázatokat készít a 2014-től meghirdetett uniós forrásokra, hiszen várhatóan lesznek kiírások a mélyszegénység felszámolására. Tervezik többek között, hogy lakásokat építenek a telepen, amelyek az önkormányzat tulajdonában lennének, és szociális lakásként adnák ki az őrkőiknek.

Antal Árpád leszögezte: az őrkői lakosság felzárkóztatása érdekében tett erőfeszítésekkel párhuzamosan az érintettektől elvárják, hogy betartsanak különböző szabályokat, ezért például jövő év januárjától kitiltják a lovasszekereket a város területéről.

A polgármester azt szeretné, ha a sepsiszentgyörgyiek nem úgy érzékelnék, hogy ismét a roma közösséget segíti a város, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy minél kevesebben éljenek mélyszegénységben, az ugyanis kihat a közbiztonságra is.