„Hallgassatok az ösztöneitekre, legyetek, nyíltak, korrektek, ne spekuláljatok, ez közép és hosszú távon megéri” – tanácsolta fiatal hallgatóságának a MIÉRT Akadémia első napján személyes élményekkel, anekdota ízű történetekkel fűszerezett előadásában Borbély László képviselő.

Az RMDSZ politikai alelnöke, volt miniszter és volt államtitkár a politikusok kommunikációjáról értekezett a konferencián. Saját tapasztalataival példázva mutatta be, milyennek kell lennie szerinte egy hiteles politikusnak. „Azt vettem észre, hogy a választók most már lassan egyikünknek sem hisznek” – jellemezte a romániai politikai osztály állapotát.

Borbély negatív példának hozta fel azt, ahogyan a hazai politikusok Verespatak ügyéhez viszonyulnak. „Van közöttük jó néhány, aki a televízió képernyőjén keresztül a szemedbe néz, és teljesen mást mond Verespatakról, mint amit egy hete mondott” – magyarázta. S ha már Verespatak került szóba, megjegyezte: utódjának, Rovana Plumb környezetvédelmi miniszternek „össze kellene tépni a diplomáját és el kellene mennie kapálni”, miután kijelentette, hogy a választókerülete szavazóitól készül tanácsot kérni, miként járjon el a minisztérium a ciántechnológiás beruházás ügyében.

Arra intette hallgatóságát, hogy ezt a stílust a romániai magyar politikusoknak nem lenne szabad átvenniük. „Joggal mondják rólunk, RMDSZ-ről a román politikusok és a sajtó, hogy nekünk, magyaroknak van tartásunk. Mi a szavunkat mindig betartjuk. Ezt nem szabad felhígítani” – üzent a következő politikusnemzedéknek.

Vincze Loránt az RMDSZ külügyi tevékenységének projektmenedzsmentjéről. „Európát egy projektnek kell elképzelni. Végső cél üzletet kötni, megtalálni a megfelelő partnert és megállapodni” – mondta előadásában Vincze Loránt a XII. MIÉRT Akadémián.  A FUEN alelnöke az európai polgári kezdeményezés elutasításáról is beszélt az Akadémia résztvevőinek. Elmondta, a nyugat-európai sajtó jobban megdöbbent az elutasításon, ott nagy a felháborodás, ezzel ellentétben nálunk sajnos már hozzászokunk a kudarchoz. Ennek ellenére a jogérvényesítés küzdelmét folytatni kell – fogalmazott. „Az RMDSZ külügyi tevékenysége, a politikai érdekképviselet egy projekt, van hozzá projektcsapat, költségvetés, tevékenységi terv, felépítése és lebonyolítása, és természetesen kommunikálni is kell ezt” – magyarázta Vincze.

Borbély figyelmeztette hallgatóságát, hogy jó politikusnak lenni tehetség kell, ugyanakkor ez hosszú munka eredménye. „Tapasztalat kell, ez nem megy magától” – magyarázta. Felidézte politikai pályájának első éveit. „Amikor 1990-ben a parlamentbe csöppentem, rájöttem nagyon hamar, hogy ennek fele sem tréfa. Akkor még mindannyian amatőrök voltunk, s megijedtem, mert a jelenleginél magyarellenesebb volt a hangulat a román parlamentben” – emlékezett a Marosvásárhely fekete márciusát követő időszakra.

Borbély nem szégyellte bevallani, hogy nagyon izgult első nyilvános beszédei előtt. „Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke tudott beszélni a parlamentben, büszkék voltunk rá. Én az elején féltem a beszédeim előtt, tudtam, hogy mindent jegyzőkönyvbe vesznek” – idézte fel azokat az éveket. Beszámolt arról, hogy rengeteget kellett dolgoznia ahhoz, hogy politikai pályája felfele íveljen. Környezetvédelmi államtitkári mandátuma alatt például rendszeresen vitt haza kötegszámra minisztériumi iratokat, s éjszakába nyúlóan dolgozott rajtuk. „Ám így már miniszterként csak rápillantottam egy-egy dokumentumra, s már tudtam, mi a dolgom vele” – tette hozzá.

Borbély szerint a politikus számára fontos egy jó sajtós, akitől naprakész információkat kap, ám legalább ilyen fontos a spontenaitás is. Spontán szerinte azonban csak az a politikus lehet, aki teljes egészében uralja a szakterületét. Azt is tanácsolta előadásában a fiataloknak, hogy hallgassanak ösztöneikre. Mint mondta, így járt el jómaga is, amikor miniszteri mandátuma alatt a Greenpeace aktivistái az irodájában a fűtőtesthez láncolták magukat, s nem járta meg.

Erdélyről Európában. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő Erdélyről Európában címmel tartott előadást. A politikus szerint az Európai Parlamentben a mindennapi munkán túlmenően, a jelentések megírásán, a plénumi felszólalásokon túl fontos az is, amit az erdélyi magyar közösségről az európai képviselőtársaknak kommunikálunk. „Ahhoz, hogy az EU más polgárai elfogadják az erdélyi magyarságot meg kell ismerniük és meg kell kedvelniük bennünket. Az EP-ben is emberek dolgoznak, akiket a szemükön, a fülükön és a hasukon keresztül lehet a legkönnyebben megnyerni” - mondta az erdélyi magyar politikus. 

Arra is intette hallgatóságát, hogy tartsanak fenn korrekt, jó viszonyt a sajtóval. „Nekem soha nem volt problémám a médiával. Nem szabad haragudni a sajtóra. Az újságíróknak mindig igazuk van, akkor is, ha nincs” – jegyezte meg. Óvta ugyanakkor őket attól, hogy „bratyizzanak” a sajtósokkal. „Le lehet ülni velük egy kávéra, de mindenkinek tudnia kell, hogy hol a helye” – fogalmazott.

Borbély Lászlótól megtudtuk azt is: Traian Băsescut a rendszerváltás utáni Románia legtehetségesebb politikusának tartja. Szerinte az államfő legnagyobb hibája, hogy nem tudja félretenni azt a természetét, amivel nagyon sok ellenséget csinált magának. „Ezért nem tudott egy olyan formátumú lenni politikussá válni, aki történelmet írhat. Ám tény, hogy tud kommunikálni: nyitott, egyszerűen beszél, ami politikusoknál nagy erény” – jellemezte az RMDSZ politikai alelnöke Băsescut.