Szóforgatag a zsinagógában: az elutasítástól az elfogadásig

Négyszáz embernek beszélt csütörtökön este a zsinagógában Spielmann Mihály történész a marosvásárhelyi zsidók szerepéről a város történetében. A Szóforgatagot a Vásárhelyi Forgatag keretében a fiatal történészeket tömörítő Borsos Tamás Egyesület szervezi, délelőttönként tematikus városnéző sétákra, esténként tudományos előadásokra híva a marosvásárhelyi magyar közösséget.

Az Iskola (Aurel Filimon) utcai zsinagóga kovácsoltvas kapuját és főbejáratát rég nem nyitották meg, általában az oldalsó bejáratot használják a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagjai, amikor istentiszteletre mennek. Most azonban nyitva állt, tárt kapu várta a keresztény felekezetűeket, azokat, akik még soha nem jártak a 19-ik század végén épült zsinagógában. A szervezők számításait is felülmúlta az a nagyszámú tömeg, amely zsúfolásig töltötte meg a zsinagógát. A padok megteltek, nem jutott ülőhely mindenkinek, sokan álltak a padsorok között, illetve többen is leültek a padok szélére, vagy állva hallgatták végig az érdekfeszítő előadást.

Az előadó azt illusztrálta, hogy miként történt lépésről lépésre a marosvásárhelyi zsidó közösség kialakulása és az elfogadás folyamata a tiltásokon át a polgárjog megadásáig, a lakhatási engedélyekig, míg végül a város megbecsült polgárai lehettek. Hiszen az első világháborús elesettek névsora egy közös emlékkőre került az összes felekezetek hősi halottjainak nevével.

Spielmann Mihály a gazdasági elutasítás és konkurencia különböző formáit taglalta, majd azt, hogy miként lettek megbecsült iparosai, kereskedői, gyártulajdonosai a városnak,  kezdeményezők, újítók, a polgári haladás úttörői, illetve miként vállaltak szolidaritást a keresztény felekezetek a zsidókkal, hogyan működött a kölcsönösség a közösségek között. Az összekötő mindenképpen a magyar kultúra és a magyar nyelv volt, amely 1918 előtt meghatározta a magyar és zsidó együttélés minden formáját – mondta Spielmann.

Marosvásárhelyre hivatalosan 1850-ben költözhettek be a zsidók, a közösség kezdetei csupán egy-két évtizeddel előzi meg a tömeges városba telepedést. Az első vásárhelyi zsidó polgár Wojtitz József volt, marosszentkirályi kereskedő, de szó esett még Bürger Albert sörgyárosról, Mesztitz Mihály bútorgyárosról, Baruch Jeremiás kőolajfinomító-tulajdonosról is.

Az előadó az első világháború kitörésének időpontjával zárta értekezését. 

Kimaradt?