A Szíria elleni körvonalozódó katonai akciójukkal a nyugati hatalmak a vegyi fegyverek használata miatt kívánják büntetni a damaszkuszi vezetést. A civilizált világ ugyanis nem engedheti meg ennek a tömegpusztító fegyvernek az alkalmazását.

A „vörös vonal”

A szíriai rendszer legelőször 2012 júniusában ismerte el, hogy rendelkezik vegyi fegyverekkel, amelyeket bevet az országot érő bármely támadásesetén. Azt azonban a népe ellen sohasem fogja használni, bármilyen kimenetelű is legyen a szíriai válság – ígérte akkor a szíriai külügyminisztérium szóvivője, Dzsihad Maqdisi.

Tavaly augusztus 20-án Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke nyomatékosan figyelmeztette Damaszkuszt arra, hogy a vegyi fegyverek használatát Washington a „vörös vonal átlépésének” fogja tartani. Nem sokkal később Szíria megkapta tulajdonképpeni szövetsége, Oroszország intését is: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter politikai öngyilkosságnak nevezte azt, ha Al-Aszad beveti a vegyi fegyvereket a szír lázadók ellen.

Alig egy hónappal később, 2013. január 30-án az izraeli légierő Damaszkusz közelében lévő katonai komplexumot bombázott; felmerül ugyanis a gyanú, hogy ott vegyi fegyvereket tárolnak. Bizonyos források szerint ezekre a fegyverekre könnyen szert tehetnének a Hezbollah terroristái is.

Március 8-án Barack Obama ismét arra figyelmeztette a szíriai kormányt, hogy a vegyi fegyverek bevetése nyomán „megváltozhatnak a játékszabályok”.

Washington és Moszkva: bizonyíték, ellenbizonyíték

A nemzetközi aggodalmak nyomán az ENSZ főtitkára, Ban Ki-Mun közölte, a világszervezet szakértő csoportja Cipruson tartózkodik és kész megtekinteni a feltételezett szíriai vegyifegyver-lerakatokat. A szír kormány azonban mereven elutasította a javaslatot. Két héttel később a Fehér Ház közlése szerint a szíriai rezsim, feltehetően „csekély mértékben” használt vegyi fegyvereket a lázadók ellen. Washington azonban hozzátette: az amerikai titkosszolgálatoknak nincs erre kézzelfogható bizonyítékuk.

Május 10-én azonban már megváltozik az Egyesült Államok véleménye: John Kerry külügyminiszter szerint „nyomatékos bizonyítékok” vannak arra, hogy a szíriai hadsereg ilyen típusú fegyvereket használt a lázadók ellen. Bassár el-Aszad mindezt kategorikusan tagadta.

Idén, június 4-én ENSZ-megfigyelők nem tartották kizártnak, hogy a konfliktus során a szembenálló felek mindegyike használt vegyi fegyvereket. Franciaország véleménye szerint azonban „teljes mértékben világos”, hogy ezeket a fegyvereket el-Aszad csapatai használták. Washington és London szerint Damaszkuszt mindezzel „átlépte a vörös vonalat”.

A Kreml szerint azonban a vádak megalapozatlanok, Damaszkusz pedig egyenesen hazugsággal vádolta meg a nyugati hatalmakat. A NATO álláspont szerint azonban a helyzet megérett arra, hogy Szíria engedélyezze ENSZ-megfigyelők vizsgálódásait.

Július 9-én Moszkva ellentámadásba lendült: Oroszország ENSZ-nagykövete arról beszélt, országának bizonyítékai vannak arra nézve, hogy a felkelők vegyi gázt használtak Khan el-Asszal városában a kemény nemzetközi reagálás kiváltása érdekében.

A szíriai rezsim aligha erre az álláspontra hivatkozva állította, hogy kormánykatonák vegyi anyagokat találtak előző nap egy felkelők által használt alagútban Damaszkusz Dzsobár nevű külső kerületében, és egyes katonák fulladozni kezdtek.

Július végén az ENSZ két vegyifegyver-szakértője tárgyalásokat folytatott Damaszkuszban a szír illetékesekkel, augusztus 14-én pedig az ENSZ közölte, a szíriai kormány elfogadta „a korrekt és hatékony ellenőrzés alapvető feltételeit”. Augusztus 18-án pedig a svéd Ake Sellstrom vezetésével ENSZ-ellenőrök érkeztek meg a szír fővárosba. Három nappal később a szír felkelők a nemzetközi közvéleményt felháborító fotókat tettek közzé az interneten a szír hadsereg által használt szarin ideggáz halálos áldozatairól. Adataik szerint legalább 1300 áldozatot követelt a támadás.

A támadás hírére nemzetközi és emberjogi szervezetek arra kérték az ENSZ-t, küldjön külön szakértőcsoportot Szíriába, a polgári lakosság elleni gáztámadás kivizsgálására.

Mi is a szarin?

A szarin közismert ideggáz. Színtelen, szagtalan folyadék, amely rendkívül gyorsan párolog, vízzel minden arányban elegyedik. Metilfoszforil difluoridból állítják elő, izopropil alkohol és izopropil amin hozzáadásával. Mivel a szarin néhány hét alatt teljesen lebomlik, ezért a két anyagot a felhasználás alkalmával szokták összekeverni, sokszor ez még a repülő lövedékben történik meg vagy az eldobott gránátban. Komponensei formájában azonban a szarin szinte végtelen ideig eltartható.

Halálos adagja belélegzés esetén 75-100 milligramm, elfogyasztás esetén 0,01 milligramm, bőrön keresztül felszívódva 1-1,7 gramm okoz halált.

Szíria egyébként soha nem írta alá a vegyi fegyverek kifejlesztését, gyártását, tárolását, átadását és felhasználását megtiltó nemzetközi egyezményt. Aláírta viszont 1968-ban az 1925-ben megfogalmazott egyezményt, amely nem engedélyezi mérgező harci gázak és biológiai fegyverek felhasználását háborúk idején.

Vegyi fegyverek bevetésének rövid története

1915 áprilisában a belgiumi Ypres-nél a németek klór- és foszgéngázt engedtek a szembenálló francia alakulatokra, amelyeknek nem volt idejük a reagálásra. A 168 tonnányi tömény gáz beborította a francia állásokat, a frontszakaszt védő 15 000 katonából 5000 azonnal meghalt.

A pusztítást látva több ország kezdett vegyi programokon dolgozni. A német vegyészek cianid alapú rovarirtót fejlesztették ki, ismertebb nevén a Ciklon B-t. A második világháború alatt ezt a szert alkalmazták a náci koncentrációs táborok gázkamráiban, ahol nemcsak zsidók millióit ölték meg, hanem cigányokat és homoszexuálisokat is.

A hatvanas években a vietnami háborúban az amerikaiak az Agent Orange nevű gyomirtót permetezték ki a vietnami növényzetre, céljuk az volt, hogy a növényzet elpusztulásával súlyos éhínséget robbantsanak ki. A szer súlyos égési sérüléseket, és több generáción keresztül fennmaradó születési rendellenességeket, rákos megbetegedéseket okozott.

A nyolcvanas években Szaddam Husszein Irakjában vetettek be ismét vegyi fegyvereket, először az iráni, majd az észak-kurd konfliktusban. 1988 márciusában Szaddam légiereje mustár- és ideggázt tartalmazó bombákat dobott le Halabjára – több ezer kurd civil halt meg.

A kilencvenes évek közepén Japánban, a tokiói metróban a Legfelsőbb igazság nevű szekta szarin-gázzal követett el merényletet. A gáztámadásban tizenketten meghaltak, csaknem ötezren megsebesültek. A szarin-gáz nevű idegmérget még a nácik fejlesztették ki a második világháború alatt.

A szíriai polgárháborúban 2012-ben esett szó először vegyi fegyver esetleges bevetésről. Az ellenzék szerint december végén, Homsz városában alkalmazott a hadsereg ilyen fegyvert. Számos ország nyomatékosította, hogy amennyiben bármelyik oldal kémiai fegyvereket vetne be, az „minden határ átlépését jelentené”, ami katonai beavatkozást vonhat maga után.