Konjunkturális látszatpolitikai lépésnek tartja a külügyminisztérium azt, hogy Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön bekérette Románia budapesti nagykövetét.

A román külügyminisztérium pontosításokat fűzött csütörtökön ahhoz a hírhez, hogy Németh Zsolt szóbeli jegyzékben utasította vissza és cáfolta Titus Corlățean külügyminiszter marosfői kijelentését, amely szerint a nemzeti összetartozásról szóló törvény "a Versailles-i békerendszer megkérdőjelezését" célozná.

„Titus Corlățean álláspontja nem új és nem kellene meglepnie a magyar felet. Ez a jogszabály nyilvánvalóan a trianoni békeszerződés úgymond igazságtalan jellegét akarja napirenden tartani, amit Románia nem tud méltányolni" - mutatott rá a bukaresti külügyi közlemény.

A román külügyminiszter csütörtök este a Digi24 hírtelevízió élő műsorában kifejtette: aránytalannak érzi, hogy Traian Basescu államfő hétfői váratlan kirohanására Budapest nagyon visszafogottan, míg az ő évek óta hangoztatott álláspontjára sokkal határozottabban reagált.

Corlățean szerint az azonos politikai családhoz tartozó román államfő és magyar miniszterelnök valójában továbbra is jól megértik egymást, kölcsönös szolgálatokat tesznek egymásnak, egymás szavazóbázisát erősítve a nacionalista retorikával.

A szociáldemokrata politikus előző nap a 11. Marosfői Nyári Egyetemen bírálta a román elnököt, ugyanott, ahol hétfőn Băsescu azt mondta: Románia vezető szerepet fog vállalni "Budapest rendreutasításában", mert Magyarország az "instabilitás tűzfészkévé" vált a kisebbségi kérdésben. Basescu a külhoni románságnak szervezett székelyföldi fórumon úgy vélekedett a "magyar politikai elit" részvételével lezajlott székelyföldi rendezvényekről, hogy ezek túllépték az illendőség határát, s ez többé nem ismétlődhet meg.

A "szélsőséges nézeteket terjesztő" erdélyi magyar nyári táborok betiltását csütörtök esti tévéinterjújában Corlățean is lehetségesnek nevezte, de szerinte ez az igazságszolgáltatás dolga.

A román diplomácia vezetője a romániai magyarság autonómiaigényére is kitért, amelyet megalapozatlannak nevezett. Szerinte autonómiák csak kivételként működnek néhány európai országban, de úgy vélte, Romániában semmi szükség rá, hiszen a magyarok nincsenek kizárva a hatalomból: részt vesznek a helyi, megyei és olykor az országos döntéshozatalban is.