Titus Corlățean külügyminiszter szerint Traian Băsescu államfő Magyarország rendreutasításáról szóló nyilatkozata nem lehet hiteles, miután korábban egy asztalnál ült azokkal, akik „szélsőségesen nacionalista” retorikát használtak - közölte szerdán internetes kiadásában az Adevărul című lap.

Corlățean a 11. Marosfői Nyári Egyetemen bírálta a román elnököt, ugyanott, ahol hétfőn Băsescu azt mondta: Románia vezető szerepet fog vállalni „Budapest rendreutasításában", mert Magyarország az „instabilitás tűzfészkévé" vált a kisebbségi kérdésben. Băsescu a külhoni románságnak szervezett székelyföldi fórumon úgy vélekedett a "magyar politikai elit" részvételével lezajlott székelyföldi rendezvényekről, hogy ezek túllépték az illendőség határát, s ez többé nem ismétlődhet meg. 

A külügyminiszter szóvá tette, hogy Băsescu 2010-ben részt vett a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, "ideges retorikát használó" magyar politikusok oldalán. 2010-ben a román elnök Orbán Viktor miniszterelnök, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Tőkés László európai parlamenti képviselő társaságában vett részt a tusnádfürdői fórumon.

Corlățean idejétmúltnak, populistának és hiteltelennek nevezte az államfő harcias nyilatkozatát.

„Amikor élére akarsz állni egy főváros, vagyis egy ország elleni akciónak, és nem teszel különbséget az egyes politikusok között, a szélsőséges megnyilvánulásokat egy egész országgal azonosítod, akkor nincs mit keresned a politikában, legalábbis a külpolitikában" - jelentette ki Corlățean.

Az Agerpres hírügynökség szerint a külügyminiszter marosfői előadásában Băsescu és a korábbi jobbközép kormány szemére vetette, hogy 2010-ben nem tiltakoztak, amikor a "Fidesz-kormány a Jobbik támogatásával" elfogadta a "trianoni békeszerződésről való megemlékezés" (a Nemzeti Összetartozás Napja), illetve a könnyített honosítás törvényét. Corlățean szerint ezek a jogszabályok a "Kárpát-medencének a visszaszerzését célozzák" a magyar nemzet számára, vagyis a Versailles-i békeszerződések újratárgyalását vetik fel.

A külügyminiszter szerint a román reakciók elmaradásának tulajdonítható, hogy most „egyes forrófejűek az úgynevezett Székelyföld" autonómiájáról beszélnek, és magyarországi politikusok „választási kampányt folytatnak" Hargita és Kovászna megyében.

„Van egy európai stratégiai partnerségünk Magyarországgal: azon kell dolgoznunk, hogy ez legyen a meghatározó, nem pedig a feszültségek, a szélsőségesen nacionalista retorika. Ennek érdekében munkára, párbeszédre van szükség: ezeket a kérdéseket nem a sajtó által közvetített harcias szólamokkal lehet megoldani" - jelentette ki a külügyminiszter.