Nem lesz új módszertan szerint kidolgozott tankönyv a kisiskolások iskolapadján szeptemberben, mivel még mindig nem készült el az idei módszertan, ami a tankönyvek elbírálását illeti. Az is valószínű, hogy számos magyar tankönyv a román nyelvűek fordítása lesz.

Az új tartalmú tankönyvek valamint ezek digitalizált változatának késlekedését összetett probléma okozza - tájékoztatta lapunkat Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó igazgatója. Mivel a tankönyvek a romániai közoktatásban ingyenesek, ezek kidolgozására a szaktárca specifikus módszertant kell, hogy jóváhagyjon. 

Az oktatási minisztérium által meghirdetett, a 2013–2018 közötti időszakra tervezett tankönyvreform első szakaszában az I. osztályosoknak kellett volna jövő tanévtől új könyvekből tanulniuk. Az elképzelést az is indokolja, hogy az érvényben lévő taneszköz tartalmaz olyan ismereteket, amelyekkel a kisdiákok tavaly, az előkészítő osztályban már találkoztak. A tervezett ütem szerint május 30-ig közvitán kellett volna véleményezni, majd miniszteri rendelettel jóváhagyni a tankönyv elbírálásának módszertanát és a kiadvány műszaki feltételeire vonatkozó előírásokat – ez ellenben késik, emiatt a tankönyvkiadók egyelőre csak várakoznak.

Ám ezzel kapcsolatban az oktatási miniszter augusztus nyolcadikán bejelentette, szeptember elsején meglesz a tankönyvek elbírálásának hivatalos, törvényerejű módszertana, melynek eredményeképp a papír alapú tankönyvek napvilágot láthatnak. Versenytárgyaláskor akár húsz kiadó is jelentkezhet, mindegyik a saját javaslatával, majd a bizottság elfogadja a szerintük legmegfelelőbb tankönyveket. Ezt követően kerül nyomtatásba az új tankönyv, a folyamat akár fél évig is elhúzódhat.

A késést az okozza, hogy a tárca ragaszkodik ahhoz, hogy egyszerre kerüljön nyilvánosság elé a digitális és a nyomtatott tankönyv, ám digitális tankönyv eddig még soha nem készült. Dáné úgy véli, hatékonyan akkor lehetne haladni, ha az elektronikus tankönyvek kidolgozása nem lenne hozzákötve időben a nyomtatott könyvek megjelenéséhez. Hisz, ahogyan elmagyarázta, lényegesen leegyszerűsödne a már jóváhagyott nyomtatott tankönyvek továbbfejlesztése elektronikus változatra, ha már létezik egy tárgyi kiindulópont. Ennek a leszabályozása pedig egyértelműen időbe telik, mivel a minisztérium és az illetékes szakemberek is először gyürkőznek meg ezzel a feladattal, tapasztalatuk még nincs. „A nyomtatott tankönyv pdf-változata értelmetlen megoldás lenne, az elektronikus tankönyv lényege pont az, hogy a nyomtatott verziót kiegészítse, interaktívvá tegye és olyan szemléltető anyagokat hozzon be az oktatási folyamatba, amelyekre a nyomtatott tankönyvek nem adnak lehetőséget”- fogalmazott. 

Továbbá azt is reméli, a módszertan lehetővé teszi, hogy a nyomtatott tankönyvet és az elektronikus változatát ne ugyanaz a kiadó adja ki, hisz ezeknek a kiadóknak nincs megfelelő tapasztalatuk a digitális tartalmak feldolgozásában, így félő, hogy nem tudnák megfelelően kidolgozni a terméket. Ha a licit módszertana majd megköveteli, hogy a papírkönyvet és a digitális tankönyvet ugyanaz a kiadó készítse el, hátrányban lesznek a magyar tankönyvkiadók, amelyek kisebb példányszámmal dolgoznak, és nem rendelkeznek nagy kapacitású digitalizálási lehetőséggel. Ez pedig megnehezíti, hogy a magyar tankönyveket magyar nyelven írják meg, így előnyösebb lesz a fordítás. 

Ezt Király András, az oktatási minisztérium államtitkára is így látja, aki korábban, a tankönyvelbírálás módszertanának egy félkész változatára reflektálva a maszolnak úgy nyilatkozott, a kisebbségek anyanyelvén kiadott tankönyvek száma oly kevés, hogy a meglévő román nyelvű tankönyvek lefordítása lenne a költségtakarékos megoldás. Biztosított afelől, hogy a tankönyvek kidolgozásával megbízott bizottságokban kisebbségekhez tartozó szaktanárok is lesznek, nem vetve el annak a lehetőségét sem, hogy „ valóban jó tankönyvek kerüljenek minél több tantárgyból, magyar tankönyvíróktól a román közoktatásba” .