TÖRVÉNYTÁR: A kollektív elbocsátásra került személyek jogairól

Kettős az indoka annak, hogy a címben jelölt problémával foglalkozzunk. Egyrészt a Román államnak a Nemzetközi Valutalap (FMI) és az Európai Unióval szembeni kötelezettség vállalása a veszteségesen működő állami és a helyi hatóságok vállalatainak átszervezésére, illetve privatizációjára vonatkozóan, másrészt a Hivatalos Közlöny július 17. 434. számában megjelent végrehajtási utasítás, mely a kollektív elbocsátásra került személyek társadalmi védettségét elrendelő Törvényerejű Sürgősségi Kormányrendelet (OUG 36/2013) gyakorlatba ültetését szabályozza.

Az említett jogszabályok az állami vállalatok, autonóm közhasznú társaságok (regie autonomă), állami többségi tulajdonban levő kereskedelmi társaságok, országos kutató-fejlesztő intézetek, helyi közigazgatási hatóságoknak alárendelt kereskedelmi és közhasznú társaságok által elfogadott átszervezési tervek alapján kollektív elbocsátásra került személyek szociális védettségét kívánják biztosítani.

A rendelkezési állományba küldést elhatározó terveknek (planul de disponibilizare) kötelező módon tartalmazniuk kell:

            a) a terv elkészítésének idején hány alkalmazottja volt a vállalatnak;

            b) a rendelkezési állományba küldés okait;

            c) az átszervezési tervben foglalt intézkedések alapján elvégzendő tevékenységek megvalósításához szükséges alkalmazotti létszámot;

            d) a kollektí1v elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát;

            e) a kollektív elbocsátások dátumát, időszakát, ha ez egy hosszabb folyamat alatt történik .

Amennyiben az átszervezés szakaszokban (etape) megy végbe, akkor meg kell határozni minden egyes szakaszban hány személyt érint a kollektív elbocsátás.

A törvényben biztosított jogokra csak azok a meghatározatlan időre szóló egyéni munkaszerződéssel (contract de muncă pe durata nedeterminată) bíró személyek jogosultak, akik a kollektív elbocsátás dátuma előtt, legkevesebb 36 hónappal, alkalmazottak voltak. Jogosultak azok is, akik az említett időtartam alatt más gazdasági egységtől voltak áthelyezve.

A kollektív elbocsátásra került személyek a törvény alapján jogosultak:

            a) munkanélküli segélyre (indemnizaţie de şomaj), az erre vonatkozó törvény előírásai szerint;

            b) havi kiegészítő jövedelemre (venit lunar de completare);

            c) pénzbeli kárpótlásra (plăţi compensatorii), ha az átszervezéskor érvényben levő kollektív munkaszerződés ezt előírja, kifizetését a vállalat költségvetéséből kell fedezni.

Az a) és b) bekezdésben előírt juttatásokat az országos munkanélküli alap fizeti ki.

A havi kiegészítő jövedelem nagyságát a munkanélküli segély megállapításával egyidőben határozzák meg és egyenlő kell legyen az illető személy elbocsátás előtti 3 hónap nettó átlagjövedelme (a számításba vett összeg nem lehet nagyobb mint az elbocsátás éve januári országos nettó átlagjövedelem) és a megállapított munkanélküli segély közötti különbséggel. A kiegészítő jövedelmet az elbocsátott személy munkában töltött idejének függvényében, az alábbi időtartamokra, havonta fizetik ki:

            - 12 hónapra, ha a munkában töltött idő 3-tól 10 évig tartott;

            - 20 hónapra, ha a munkában töltött idő 10-től 15 évig tartott;

            - 22 hónapra, ha a munkában töltött idő 15-től 25 évig tartott;

            - 24 hónapra, ha a munkában töltött idő több mint 25 év volt.

Amennyiben a felsorolt időtartamok alatt lejár a munkanélküli segélyre való jogosultság, a havi kiegészítő jövedelem nagysága akkor sem változik, marad az eredetileg, fent említett számítás alapján megállapított összeg. Akik nem jogosultak a munkanélküli segélyre, azoknak nem jár a havi kiegészítő jövedelem sem. Kivételt képez az az eset, ha a rendelkezési állományba való küldést elhatározó terv szerint, ez utóbbi esetben is, kifizethető a havi kiegészítő jövedelem. Ennek értéke megfelelően megváltozik, ha a munkanélküli segély összegét, a törvényes rendelkezések alapján, átszámolják.

Azok a személyek, akik munkahelyet találnak és újra alkalmazottak lettek, a fentiekben felsorolt időtartamokra jogosultak a havi kiegészítő jövedelem 50%-ra a következő esetekben:

            - ha a régi munkahelyétől eltérő, más gazdasági egység alkalmazza;

            - ha ahhoz a vállalathoz tér vissza alkalmazottként ahonnan elbocsátották, de a vállalat részvényeinek a többsége már nincs állami vagy helyi hatósági tulajdonban.

            - megmarad a a havi kiegészítő jövedelemre való jog az újra alkalmazottak számára akkor is, ha a vállalat továbbra is állami, illetve helyi hatósági többségi tulajdonban marad, de az új munkahely a vállalat konzerválására, bezárására, ekológizálására, ezen folyamatok felügyeletére (monitorizálására) vonatkozik.

Ha a kiegészítő havi jövedelem folyósítása idejében az elbocsátott személy nyugdíjba megy, nyugdíjazásának napjától elveszti a kiegészítő jövedelemre való jogot.

A havi kiegészítő jövedelemben való részesedés ideje alatt az érdekelt személyek kötelesek:

            a) havonta, vagy egy programban megjelölt időben, jelentkezzenek a lakhelyük szerinti illetékes munkaerők foglalkoztatásával foglalkozó hivatalnál (agenţiile pentru ocuparea forţei de muncă);

            b) 3 napon belül értesítsék az a) bekezdésben jelzett hivatalt, ha változás történt a kiegészítő jövedelemre való jogosultságot szabályozó feltételek terén;

            c) ténylegesen (aktívan) keressenek új munkahelyet és részt vegyenek a munkaügyi hivatal által felajánlott, szakmai képzést adó, tanfolyamokon.

            Az a) és c) bekezdésben foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak azokra akik 2 évnél kisebb gyermekeik neveléséért jogosultak a törvényben előírt táppénzre (indemnizaţie).

A havi kiegészítő jövedelem kifizetését felfüggesztik, ha az érdekelt személy nem tesz eleget az előbbi a) bekezdésben jelzett kötelezettségnek. Megszűnik a kifizetés, ha az illető személy visszautasítja és nem foglalja el azt a képzettségének megfelelő munkahelyet, melyet felajánlottak neki, illetve indok nélkül nem vesz részt a munkaügyi hivatal által szervezett, szakmára felkészítő tanfolyamokon, tanácsadó szolgáltatásokon.

Azok a személyek, akiknek egyetlen keresete a havi kiegészítő jövedelem nem kötelesek egészségügyi hozzájárulást fizetni. A havi kiegészítő jövedelem hasonlóan adóköteles mint a munkanélküli segély.

Nyugdíjba menetelkor a munkában töltött időbe beszámítják azt az időszakot is amikor a szóban forgó személy havi kiegészítő jövedelemben részesült. Erre az időre, a nyugdíj összegének megállapításakor, számításba veszik az elbocsátás előtti 3 hónap nettó átlagjövedelmét, ami nem lehet nagyobb, mint az elbocsátás éve január hónapjában megállapított országos havi nettó átlagjövedelem értéke.

Kimaradt?