A kalotaszegi Körösfőn a Vasvári Pál-emlékoszlopnál tartott koszorúzással zárult vasárnap az a háromnapos rendezvénysorozat, amelyen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik vezéralakjára, Vasvári Pálra emlékeztek halála évfordulóján.

Ünnepi beszédében Antal János, Körösfő polgármestere arról beszélt, hogy a költőkkel ellentétben - akik minden bizonnyal eleve költőnek születnek - a forradalmárok nem születnek forradalmárnak, hanem azzá válnak. Vasvári Pál (1826-1849) is rövid élete alatt végigjárta a társadalmi tapasztalás iskoláját.

Péntek László, Körösfő alpolgármestere, az eseményt szervező Rákóczi Kultúregylet elnöke a rendezvény után az MTI-nek elmondta, hogy 1995 óta tartják meg évről évre július első hétvégéjén a Vasvári-napokat, amelyeken vendégül látják Körösfő nyolc testvértelepülésének küldötteit, kulturális csoportjait.

A Vasvári-napok hagyományos eleme, hogy a résztvevők Magyargyerőmonostort érintve ugyanazon az útvonalon mennek fel a gyalui havasokba, amelyen 1849 július másodikán Vasvári Pál is elindult csapatával a számára végzetes csata helyszíne felé.

Péntek László elmondta: az a hely, ahol a román felkelők rajtaütöttek Vasvári Pál csapatán, ma a Meleg-Szamos medrében mesterségesen duzzasztott Bélesi-tó mélyén fekszik. Ezért a szabadtéri istentisztelet után a koszorúkat a tó vizére dobták. A főszervező hozzátette: az is hagyománynak számít immár, hogy 1200 méteres szintkülönbséget leküzdve kerékpáron érkeznek Kolozsvárról a Vasvári Pál-teljesítménytúra résztvevői.

Péntek László elmondta, hogy idén először érkezett kerékpárral a tóparti szabadtéri istentiszteletre Nyírvasváriból is egy csoport. A nyírségi település neve alapján vette fel a Vasvári nevet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eredetileg Fejér Pálnak keresztelt vezéralakja.