A román alkotmány magyar dilemmái az EU Táborban

Tizedszerre startolt el szerdán Marosfőn az EU Tábor, a megújuló kontinens és régió, Európa és Erdély jegyében. Szerdán a köszöntőbeszédek után tematikus előadások hangzottak el, majd a politika és közélet iránt kevésbé fogékony fiatalok számára elindultak a csapatok közti mérkőzések.

A délelőtti köszöntőbeszédek első felszólalója, Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja arra hívta fel a figyelmet, „ma sok mindent megtehetünk erdélyi magyarokként, de azt nem, hogy ne gondolkodjunk közösen, ne működjünk együtt”.

Ezt erősítette meg Borboly Csaba RMDSZ Csík Területi Szervezeti elnök, aki elmondta, a politika önmagában nem képes átfogni a közösségépítést, ezért mindenkinek helye kell hogy legyen ebben a tevékenységben, legyen szó más pártokról, vagy szervezetekről. "A legádázabb ellenfeleinknek is lehetnek jó gondolatai" – fogalmazott. Bende Sándor, az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöke a nagybetűs élet nehézségeire, a megélhetési problémákra hívta fel a figyelmet azzal a meggyőződéssel, hogy a mai iskolásokat és egyetemistákat itthon kell tartani.

Kelemen Hunor szövetségi elnök részletesen szólt a terítéken levő alkotmánymódosításról, kiemelve azokat az eredményeket, amelyeket az RMDSZ elért ebben a folyamatban, legyen szó többek között a szimbólumok használatáról, arról a tételről, amely szerint a kisebbségek államalkotó tényezőként szerepelnek.

Dilemmát jelent azonban szerinte, hogy az erdélyi magyarság a módosításokról döntő népszavazással a régiók kérdéséről is ítéletet mond, amelyek az elért eredményeket pillanatok alatt semmisíthetik meg, ha a megyei tanácsok, így a ma többségében magyar vezetésű székelyföldi önkormányzatok hatásköreit gyengítik. Kelemen rámutatott, az RMDSZ húsz éve 6-7 százalékos erőt jelent a parlamentben, de folyamatosan emlékeztetni kell a román felet arra, hogy ez az arány tulajdonképpen egy másfél milliós közösséget jelent.

Az alkotmányozás kérdésében bővebben szólt Varga Attila alkotmányjogász, a Sapientia EMTE docense a következő beszélgetés során, aki felvázolta, az elmúlt másfél évszázad során a romániai alkotmányok több tekintetben is gyenge lábakon álltak, hiszen egyrészt nem állt mögöttük a teljes lakosság támogatása, másrészt nem igazán élt az emberek jogi tudatában, mint fontos dokumentum. Ennek ellenére az alkotmánynak jelentős szerepet kell kapnia, hiszen legalapvetőbb társadalmi viszonyainkat szabályozza.

Ezt alátámasztandó Márton Árpád képviselő, az alkotmánymódosító bizottság tagja elmondta, a személyi adatok védelme, a nemzet- illetve szimbólumgyalázás kérdése, a közigazgatási, azaz régiósítással kapcsolatos kérdések mind aktuálisak ma, ahogyan a család  fogalmának meghatározása, vagy a szavazati jog korhatárának csökkentése is.

Cikkünk frissül

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kimaradt?