Már az első fordulóban eldőlt, hogy Haszan Rohani lesz a leköszönő Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök utódja, a mérsékelt konzervatívnak tartott, a reformista oldal által is támogatott jelölt ugyanis szűken, de 50 százalék felett végzett. A CNN szerint az állami média bejelentette Rohani győzelmét.

Az ultrakonzervatív tábor szavazatai megoszlottak több jelölt között, közülük Mohamed-Bakir Kalibaf, Teherán népszerű polgármestere végzett a második helyen 16 százalékkal, de nem sokkal maradt el tőle Szaid Dzsalíli, a nemzetbiztonsági tanács főtitkára és Irán mostani nukleáris főtárgyalója, valamint Mohszen Rezái, a Forradalmi Gárda volt parancsnoka sem.

Hosszú sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt, ezért több órával meg is hosszabbították a nyitvatartásukat, hogy minél többen vehessenek részt a választáson. A magas részvétel is Rohaniak kedvezhetett. A hivatalos adatok szerint a választásra jogosult 50 millió iráninak végül a BBC szerint 72,2 százaléka elment szavazni pénteken, vagyis a reformisták nem távolmaradásukkal tüntettek, és az érvénytelen szavazatok száma is elenyésző volt.

Az eredmények ellen három napig lehet fellebbezést benyújtani az Őrök Tanácsához, esetleges újraszámolást kérve. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője aztán augusztus 3-án ratifikálja az eredményt, mielőtt az új elnök letenné az esküjét a parlament előtt. Ez is jelzi, hogy az elnök mindenben alárendelt a legfőbb vezetőnek. Hamenei nyilvánosan nem állt ki egyik jelölt mellett sem, a szelektáláson átengedett mindegyik indulót megfelelőnek nevezte a posztra.

Rohani mögött az utolsó napokban felsorakoztak a reformisták támogatói. Az Ahmadinezsád előtti elnök, Mohamed Hátami, majd pedig a Hamenei riválisának tartott Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt elnök is nyíltan kiállt Rohani mellett. Mohamed Reza Aref volt alelnök is feltehetően éppen azért lépett vissza a hét elején, hogy ne ossza meg a reformtábor szavazatait.

Habár a reformisták teljes mellszélességgel támogatták, de a 64 éves Rohani is csak óvatos reformernek, kevésbé keményvonalasnak tekinthető, mint riválisai. Ugyanakkor a mezőny egyetlen turbános, vagyis vallási vezetéshez tartozó tagjaként ő is több fontos posztot betöltött már Ali Hamenei ajatollah alatt, korábban volt például nukleárisügyi főtárgyaló is. Betöltött már magas rangú tisztségeket a parlamentben is, és volt Hamenei képviselője a nemzetbiztonsági tanácsban. Az utóbbi időben a legfőbb vezető egyik tanácsadó testületének volt a feje.

Rohani kampánygyűlésein hatalmas tömeg gyűlt össze. A 64 éves politikus azt ígérte, hogy visszaállítja a „nemzet méltóságát", és reformokról, a politikai foglyok szabadon engedéséről is beszélt. A mérsékelt konzervatív jelölt Irán nemzetközi elszigeteltségének megszüntetését ígérte a kampányban. Kísérletet tenne arra is, hogy helyreállítsa a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, amik a teheráni amerikai nagykövetség 1979-es elfoglalása után szakadtak meg. Több elemző ideális jelöltnek nevezte, hogy valamilyen új irányvonalnak az élére álljon.

Feltehetően Nyugaton is Rohani megválasztásának örülnek a legjobban, de Iránban minden jelölt a rendszer keretein belül értelmezhető reformernek vagy konzervatívnak. A második ciklusa alatt Hamenei kegyeiből kieső Ahmadinezsádhoz közeli politikusok mellett pedig a keményvonalas reformerek indulását is megakadályozta a Hamenei és a parlament által kinevezett, tizenkét tagú Őrök Tanácsa. A 2009-es elnökválasztás után kitört utcai tiltakozásokat vezető Zöld Mozgalom élére álló, a második fordulóban Ahmadinezsáddal megmérkőző Mir Hoszein Múszavi és Mehdi Karubi pedig lényegében évek óta házi őrizetben van.

A szigorú szelektálás és a visszalépések után hatan maradtak versenyben az elnökségért. Az ultrakonzervatív oldalon feltehetően szintén a szavazatmaximalizálás céljából lépett ki hétfőn a versenyből Golam-Ali Haddád-Ádel volt házelnök, így a Hameneihez igazán közel álló belső körből Hamenei külpolitikai tanácsadója, Ali Akbar Velajati és Mohamed-Bakir Kalibaf maradt állva, azonban az ultrakonzervatívok végül nem kaptak elég szavazatot. Rohani a tiltakozások alatt bírálta is a kormányzatot a békés tüntetések elleni fellépés miatt.

Nehéz helyzetben, szankciók mellett lép hivatalba az új elnök, de a valódi hatalmat nem ő, hanem a vallási vezetés és Hamenei gyakorolja. A BBC-nek korábban nyilatkozó teherániak Rohanitól sem feltétlenül várnak drasztikus változásokat, de azt igen, hogy segít az ország nehéz gazdasági helyzetén. A választók a következő elnöktől emellett az ország elleni szankciók enyhítését is remélik.

Az Egyesült Államok és nyugati országok szankcióit maga után vonó atomprogramhoz Rohani is ragaszkodik, de ez alatt Iránban hivatalosan csak civil nukleáris fejlődést értenek. Rohani a többi jelölttől eltérően ugyanakkor arról is beszélt, hogy a technológiai haladás nem mehet a nép jólétének rovására.

A jelöltek többségéhez hasonlóan jelezte, hogy segít beindítani a gazdaságot, enyhíteni az inflációt és munkahelyeket teremtene. Az új elnök Ahmadinezsádot keményen ostorozta a kampányban, szerinte a leköszönő államfő figyelmetlen, megalapozatlan megjegyzései miatt is kell súlyos árat fizetnie az országnak.

A vitatott atomprogram miatt évek óta egyre súlyosabb szankciókkal sújtják az országot, ahol második egymást követő évben csökken a GDP, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint 2013-ban 1,3 százalékkal. Az infláció 18 éve nem volt ilyen magas: hivatalosan 32,3 százalék, de független szakértők szerint valójában akár 40 százaléknál is több lehet. A riál értéke kevesebb, mint felére esett vissza egy év alatt, az alapvető élelmiszerek több mint tízszer kerülnek többe, mint néhány éve.

Új utakat várnak a britek, együttműködést ígérnek a franciák. A brit külügyminisztérium szombati közleményében felszólította Rohanit, hogy "vezesse új útra Iránt, eloszlatva a nemzetközi közösség aggodalmait az iráni nukleáris program ügyében, építő kapcsolatot alakítva ki a nemzetközi közösséggel, és javítva az emberi jogok helyzetén". A francia külügyminiszter közleménye szerint "a nemzetközi közösségben erős a várakozás Iránnal szemben, főként ami atompolitikáját és Szíriát illeti". "Készek vagyunk együttműködni az új iráni elnökkel. Franciaország üdvözli az iráni nép fáradhatatlan törekvését a demokráciára" - üzente Laurent Fabius. A washingtoni elnöki hivatal közleménye szerint "az Egyesült Államok kész a közvetlen együttműködésre" Teheránnal az iráni nukleáris program ügyében. A Fehér Ház közölte, hogy "tiszteletben tartja az iráni nép választását, és gratulál neki a bátorságához, amellyel a hangját hallatta". A leendő iráni kormánynak címezve pedig azt írta elnöki hivatal: "Reméljük, hogy a kormányt az iráni nép szándéka vezérli majd, és felelős döntéseket hoz, amelyek jobb jövőt teremtenek minden iráni számára."

A jeruzsálemi külügyminisztérium szerint Izrael nem tulajdonít nagy jelentőséget annak, hogy ki az elnök Iránban, hiszen az ország atompolitikájáról Ali Hamenei ajatolláh, a legfőbb vezető dönt. Ezenkívül a minisztérium közleményében burkoltan megkérdőjelezte, hogy Rohani mérsékelt politikus volna. Hamenei ajatolláh leszűkítette a választható jelöltek körét azáltal, hogy kizárt közülük olyanokat, akiket nem látott alkalmasnak ara, hogy képviseljék szélsőséges nézeteit, írták.

A Szíriai Nemzeti Koalíció, a mérsékelt ellenzék fő ernyőszervezete azt kéri Rohanitól, hogy "igazítsa ki az előző vezetés hibáit, és tartsa tiszteletben a szíriai nép akaratát". "Az új elnöknek meg kell értenie, hogy a szíriai nép akaratát nem győzheti le semmilyen külső agresszió, s elkerülhetetlen a győzelme a zsarnoki rendszer fölött" - írták. A koalíció felemlegette, hogy "az iráni hatóságok a belső konfliktus kezdetétől fogva szembehelyezkedtek a szíriai nép törekvéseivel, és minden politikai, katonai és gazdasági eszközzel támogatták Bassár el-Aszad bűnös rendszerét".