Erdélyi városok elöljárói: a fiatalokkal együtt kell gondolkodni
Virtuális konferenciával zárja a K Plusz program idei évadját, amelyben a fiatalokat és jövőt helyezik a középpontba. Az ITK Innováció- és Tehetségkonferencia TIPP: FIATALOK. VÁROSOK. JÖVŐ című záró előadásán erdélyi városok polgármesterei, alpolgármesterei beszélgettek a fiatalok előtt álló kihívásokról, arról, hogyan vészeli át Erdély a koronavírus okozta válságot, illetve, hogy mik a városok lehetséges válaszai.
Az utolsó panelbeszélgetésen Antal Árpád sepsiszentgyörgyi, Kereskényi Gábor szatmárnémeti, Korodi Attila csíkszeredai polgármester, illetve Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere beszélgettek, őket kérdezte Farkas András, a Pont Csoport stratégiai igazgatója.
Első körben arról faggatta a meghívottakat, hogy ők magánszemélyként miért maradtak ott, ahol élnek. Antal Árpád szerint ez sokuknak „evidencia” volt. Ő Kolozsváron járt egyetemre, Budapesten akarta folytatni tanulmányait, ám elmondása szerint fél év után azt érezte, hogy haza kell jönnie, amit meg is tett, és azóta sem költözne máshova.
Korodi Attilánál sohasem merült fel, hogy más országba költözzön, annak ellenére, hogy az egyetemet Bukarestben, német nyelven végezte. Oláh Emese arra emlékezett vissza, hogy egyszer Kolozsváron, a buszon megszólították, amiért magyarul beszél, és ekkor érezte először, hogy változtatni szeretne az ottani helyzeten. Kereskényi Gábor pedig, mint fogalmazott, „hatodik generációs szatmári, és lokálpatrióta”, így nem volt kérdés számára, hogy hol telepedik le.
Antal Árpád nem bánta meg, hogy fiatal alpolgármestert választott
Farkas András úgy fogalmazott, szerinte a fiatalok a válság egyik leginkább érintett áldozatai, és elmélete szerint a fiatalokról azért beszélnek keveset, mert „nem produkálnak nagy GDP eredményeket, és nem is betegszenek le”. A moderátor Antal Árpádhoz fordult, akit arról kérdezett, miért látja most Sepsiszentgyörgyön a fiatalok szerepét fontosabbnak, miért szeretne markánsabban foglalkozni velük.
Antal Árpád rámutatott: negyedik mandátumát kezdi, 32 éves volt, amikor polgármester lett, és akkor úgy érezte, hogy érti, mit akarnak a fiatalok, ám ma már ez nem így van, és szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy a fiatalok ma már másképp szocializálódnak.
„Az az út, amin az elmúlt 12 évben mentünk, nem vezetett oda, hogy a fiatalok is bekapcsolódjanak a város életébe. Nem elég arról beszélni, hogy fontosak a fiatalok, nem elég azt mondani, hogy értjük őket. Azt éreztem, megengedhetjük magunknak, hogy merészek legyünk, és egy nagyon fiatal tanácsost kérjünk fel alpolgármesternek” – nyilatkozta Antal Árpád hozzátéve, hogy ezt a döntését nem bánta meg.
Korodi Attila arról beszélt, hogy az ifjúsági mozgalmi tapasztalataiból mit tudott bevinni a helyi közigazgatásba. A polgármester azt vallja, hogy egy jó projektmenedzser bevonja az érintetteket, és tudja, hogy a döntéseknek milyen hatásai lesznek. Ő az ifjúsági mozgalmakban azt tanulta meg, hogy hogyan kell megszólítani az érintetteket, és, hogy „semmit nem szabad elhamarkodni”.
„Ezek nagyon fontos tapasztalatok, mivel én abban a Csíkszeredában hiszek, amelyik nem hazahívni akarja a fiatalokat, hanem kihívásokkal akarja őket szembeállítani, én ezért vagyok a városházán. Ha Csíkszeredát kihívássá tudjuk tenni a fiatalok számára, az én szerepem be is fejeződött” – tette hozzá.
Kolozsvár legégetőbb problémái a forgalom, a környezetszennyezés és a lakhatás
Oláh Emese alpolgármester a fiatalokat érintő kolozsvári problémákról beszélt. Szerinte a város jellegéből adódóan vonzó a fiatalok számára, ezért akar egyre több fiatal ott maradni, ám ez „rengeteg kihívást is von maga után”. Az alpolgármester szerint a forgalom, a környezetszennyezés és a lakhatás a legnagyobb gond, hiszen pontosan a fiataloknak nem tud Kolozsvár kifizethető lakbéreket biztosítani, illetve azon fiatal csalások is nehéz helyzetben vannak, akik ingatlant szeretnének vásárolni.
Oláh Emese szerint ezekre kell a fiatalokkal együtt megtalálják a választ. Úgy vélte: a járvány negatív hatásai Kolozsváron is érezhetőek, például az online oktatás miatt a négy fal közé szorultak a tizenévesek, és szerinte erre Kolozsvár még nem tudott jó megoldást biztosítani, hiszen hiányoznak azok a közterek, amelyek kifejezetten a serdülőkorúakat vonzzák.
Az alpolgármester szerint meg kellene találni minden negyedben azt a helyszínt, ahol megfelelő tevékenységeket tudnak biztosítani a gyerekek számára, mivel a szabadidőközpontok „élhetőbbé” tennék Kolozsvárt.
Antal Árpád szerint ugyanakkor a fiatalok találták meg a leggyorsabban a megoldást arra, hogyan kommunikáljanak a válság alatt, ám ő is egyetértett azzal, hogy az önkormányzatnak feladata olyan közterek létrehozása, ahol a fiatalok jól érzik magukat. Szerinte Romániában egyetlen város sem tudta ezt teljesíteni, és mint fogalmazott, mindannyiunk nagyon fontos feladata lesz ez a következő négy évben.
A vezetők a megoldásokról is beszéltek
Korodi Attila szerint a csíkszeredai gazdasági strukturálódás nem jelent kihívást a fiataloknak, ezért „nagyon erős, tudatos” gazdaságfejlesztési projektet kell elkezdjenek, amivel nagyobb réteget meg tudnak szólítani. Véleménye szerint a „jó kulturális-, sport- és turisztikai szolgáltatási rendszert kiépítése” növelné a fiatalok otthonmaradási kedvét.
Oláh Emese úgy látja: érezhető a forgalom szempontjából is, hogy nincsenek Kolozsváron az egyetemisták, és szeptembertől egyre inkább az látszik, hogy a város költségvetése szempontjából is nehéz éveknek néznek elébe.
„Amit érzünk, az a nagy infrastrukturális befektetéseknek az átütemezése, ez pedig továbbra is megnehezíti, hogy élhetőbb Kolozsvárt alakítsunk ki. Lesznek olyan programok, amelyeket át kell gondoljon az önkormányzat, az ifjúsági tevékenységek finanszírozása szempontjából jövőre teljesen sajátos helyzettel fogunk találkozni” – részletezte.
Kereskényi Gábor szerint a pandémia befagyasztotta a társadalom mozgásterét, ám az mindenképpen érződik, hogy a közösségi élményeket nem helyettesíthetik az online találkozók. A polgármester szerint az egyik legnagyobb kihívásuk a következő években az lesz, hogy visszaadják a közösségi élményeket a lakosoknak.
„Jómagam is egy kézfogásos városvezetésben hiszek, és ebben a fiatalok is segítségünkre lehetnek, ha elmondják a reális elvárásaikat. Jelenleg mérlegeljük, hogy mit tudunk csinálni 2021-ben, abban merek hinni, hogy jobb lesz ez az év, és legalább részlegesen vissza tudjuk adni a közösségi élményeket” – fejtette ki a polgármester.