Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja volt a Pro Iuventute Közéleti Akadémia kolozsvári beszélgetéssorozatának péntek délutáni meghívottja. Konzuli munkája mellett gyermekkoráról, Kolozsvár fejlődéséről, és ennek kapcsán a román-magyar viszonyról is beszélt.

A Közéleti Akadémia estek során a szervezők olyan magyar személyiségekkel társalognak, akik a tevékenységükkel valamilyen módon befolyásolják a város életét. Mile Lajost Geréd Imre, a Pro Iuventute Egyesület elnöke kérdezte. A főkonzul így emlékezett vissza gyermekkorára: „egy kis faluban nőttem fel, majd 8. osztályban kerültem Debrecenbe iskolába, amely nagyon nehéz időszak volt számomra, egyrészt az elszakadás miatt, de nehéz volt beilleszkednem a tájszólásom miatt is”. Mile Lajos hozzátette, a futballozás mentette meg, amely mindig is nagy szenvedélye volt.„Amikor jött az érettségi, felmerült, hogy a tanulást vagy a futballt válasszam-e, de végül a tanulás mellett döntöttem. Az egyetemre bekerülni 1977-ben nem volt egyszerű, ám végül felvettek magyar-francia szakra, ott végeztem, majd tanítani kezdtem Miskolcon” – mondta Mile Lajos, hozzátéve, hogy ekkor kezdett el érdeklődni a közélet iránt. Mint mondta, a városban kialakult egy fiatal értelmiségi kör, akik „szervezkedni kezdtek” egy demokratikus rendszer kialakításáért, és tevékenységük egy idő után komolyra fordult, elhitték, hogy ki lehet építeni egy demokratikus társadalmat. Ekkoriban Mile Lajos szerint minden korabeli ellenzéki egy helyre járt, a Zöld Lábas házba, és ott tartottak előadásokat a demokráciáról, a sajtóstruktúráról, és ekkor ő is számtalan alkalommal felszólalt.

„Ott volt egy monstrum, amit Magyar Szocialista Munkáspártnak hívtak, és az volt a felfogásunk, hogy ennek több oldalról kell nekimenni, és, hogy minél több ellenzéki alakulat van, annál több az esély térdre kényszeríteni ezt a dögöt” – fogalmazott a főkonzul, hozzátéve, hogy akkoriban ő az MDF-nek (Magyar Demokrata Fórum) és az SZDSZ-nek (Szabad Demokraták Szövetsége) is alapító tagja volt.  

Mile Lajos 2014-től kolozsvári főkonzul, és, mint fogalmazott, nagyon szeret itt lenni, szereti ezt a világot, szemléletet. Mivel ő „nem a diplomácia világából érkezett” Kolozsvárra, nem volt előképzettsége, így az elején a legfontosabb számára az volt, hogy „hogyan állja meg a helyét itt”.

A főkonzul azt vallja, hogy „két rögeszméje van”: a kultúra, és, hogy olyan hellyé formálja a konzulátust, ahova nem félnek bemenni az emberek, ahova szívesen, és bizalommal fordulnak. Mint fogalmazott, az a célja, hogy minél színesebb és igényesebb kulturális élet legyen a főkonzulátuson, és hogy a kolozsvári közösségnek olyan kulturális eseményeket szervezzenek, hol „találkozni tudnak”, magyarok és románok egyaránt.

„A másik rögeszmém, hogy annak, aki hozzánk fordul, ne az legyen az érzése, hogy rideg a főkonzulátus, hanem legyen közösségi érzése, hogy azt érezze, hogy segíteni akarnak, akik ott dolgoznak. Én nagyon nem szeretem a hivatalnoki magatartást, és azt szeretném, hogy a konzulátus inkább a megértés, az emberség irányába mozduljon el” – nyilatkozta Mile Lajos.

A főkonzul a román-magyar viszony kapcsán feltett kérdésre úgy válaszolt, hogy szerinte akkor lehetnének kiegyensúlyozottabbak a viszonyok, ha a politikai vezetés nem befolyásolná ezeket. Szavai szerint, van rengeteg trauma, történelmi esemény, és ennek a következménye a jelenlegi viszony, de szerinte meg kellene találni annak az „intelligens és higgadt módját”, hogy ezzel hogyan éljünk együtt.

„Be kellene látni, hogy minden konfliktus ellenére, sok mindenben egymásra vagyunk utalva, főleg az idei évben, a koronavírus miatt is. Értelmesebb lenne keresni az együttműködés formáit, és le kellene hántani az indulati elemeket, amelyek az együttműködést gátolják” – tette hozzá Mile Lajos.