„Miközben mi különféle közéleti problémákról vitázunk, Európa más országaiban a lakosok emberfölötti erőfeszítéseket tesznek, hogy mentsék életüket, javaikat a kiáradt folyók elől. Németország számos területén, Ausztriában, Csehországban, Magyarországon áradások vannak. Az Elba, a Duna, a Moldva évszázadok óta nem áradt meg ennyire. Itthon szerencsére még nem áll fenn ez a helyzet, itt inkább a rövid idő alatt leesett nagy csapadékmennyiség okoz problémákat” – fogalmazott Korodi Attila parlamenti képviselő kedden, a képviselőházban felolvasott politikai nyilatkozatában.

A képviselő beszélt arról, hogy bár elméletileg mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a klímaváltozás következtében egyre több szélsőséges meteorológiai folyamattal kell szembesülnünk, mégsem vagyunk felkészülve. „Ez európai hidrológiai szakembereknek szembe kell nézniük a ténnyel, hogy a folyamok hozama évről évre növekszik, ezért az eddig felépített árvízvédelmi rendszerek, gátak már nem korszerűek, illetve hogy egyre több forrást kell erre fordítani. Pénzforrásaink viszont végesek. Románia például éves költségvetéséből sokkal kevesebb pénzt költ árvízvédelmi intézkedésekre, mint a 2005-2011-es időszakban. Tudjuk, hogy Németország vagy Ausztria sokkal jelentősebb összeget költ erre a célra, mégis mekkora károkkal kell most szembenézniük" – hangsúlyozta Korodi.

Mi akkor a járható út? – tette fel a kérdést Korodi. Meglátása szerint fel kell áldoznunk a folyómedrek mentén kialakított mezőgazdasági területek egy részét, amelyeket régen is a folyók birtokoltak, és ezeket át kell alakítanunk vizes élőhelyekké. Nyugat-Európa most megmutatta nekünk, hogy a pénz nem old meg mindent, hogy az ezzel felépített gátak nem mindig elégségesek ahhoz, hogy a természetet kordában tartsuk, tette hozzá.

Végezetül elmondta: „ha nem erdősítünk, ha nem alakítunk ki ideiglenes árfelfogó gátakat, vizes élőhelyeket, a szélsőséges meteorológiai jelenségek által okozott károk meghaladják országos vagy akár európai költségvetéseinket. Az Olt, Maros, a Szeret, a Béga, a Tisza, a Duna, az Elba, a Rajna – és ez a felsorolás csak példa folyóink sokszínűségére - mind vissza kell, hogy kapják azokat a területeket, amelyeket az emberek elvettek tőlük. Arról nem is beszélve, hogy a vizes élőhelyek, illetve az ideiglenes árfelfogó gátak kialakítása sokkal kevesebb pénzébe kerül az adozó állampolgárnak, mint az, hogy minden áradás után újraépítsük a lerombolt infrastruktúrát.”

A nyilatkozat befejezésében Korodi szolidaritásáról biztosította Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország lakosait, akik megszenvedték az áradásokat, és akik most is dolgoznak a gátakon, ezzel segítik egymást, és a hatóságok munkáját is.