banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Hétfőn kétnyelvű helységnévtáblákat állítanak Úzvölgyében

A marosvásárhelyi ítélőtábla még október 6-án döntött arról másodfokon, hogy törvényes a csíkszentmártoni önkormányzat határozata, amellyel a község közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt és a magyar hadsereg által a második világháború idején épített egykori kaszárnyákat. Az alapfokú döntés még idén áprilisban született.

Hargita Megye Tanácsa nem rég meg is rendelte a településjelző négy darab kétnyelvű táblát, amelyeket az intézmény fenntartása alá tartozó, Úzvölgyébe vezető út mellett helyeznek majd el – jelentette be Borboly Csaba megyei tanácselnök, valamint Becze István és a Hajdu Gábor megyei tanácsos vasárnap, a tábla átvételekor.

Hajdu Gábor szerint mostantól nemcsak képletesen fog élni a Hargita megyei emberek tudatában, hogy az Úzvölgye a magyar többségű megyéhez tartozik, hanem most már a tábla is jelzi ezt.

„Azért, hogy akik belépnek, vagy azok, akik befurakodnak ártó szándékkal, tudják, hogy hol járnak” – jelentette ki a megyei tanácsos, aki parlamenti képviselőjelölt is.

A Bákó megyei Dormánfalva tavaly augusztus elején indított pert Csíkszentmárton ellen annak érdekébe, hogy részlegesen érvénytelenítsék a Hargita megyei nagyközség 2007-es önkormányzati határozatát, amelyben a település közvagyonaként tüntette fel az úzvölgyi katonatemetőt és a közelében álló használaton kívüli kaszárnyasort. A csíkszentmártoni önkormányzati határozatot 2010-ben a 299-es kormányhatározat is megerősítette.

A per során Dormánfalva önkormányzata arra hivatkozott, hogy a temető területe már 1990-ben a Bákó megyei kisváros magánvagyonának leltárában szerepelt, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is a város belterületeként jelölte meg. Azt is érvként hozta fel, hogy az INSPIRE térinformatikai geoportál is Dormánfalva területeként jelöli a temetőt.

A szentmártoniak viszont olyan, az 1800-as évek végéről származó telekkönyveket mutattak be a bíróságnak, amelyek szerint a vitatott terület Csíkszentmárton község földbirtokos közösségének és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének a tulajdona. A Hargita Megyei Törvényszék megalapozatlannak tartotta és elutasította Dormánfalva érveit, és 9500 lej perköltség megtérítésére kötelezte a moldvai önkormányzatot. A Bákó megyei település fellebbezett, de a marosvásárhelyi ítélőtábla is Csíkszentmárton javára döntött.

A mára elnéptelenedett Úzvölgye település, valamint a település területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása, illetve a katonatemetőben tavaly létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a hazai bíróságokon. Ezek egyik csoportját Csíkszentmárton, másikat Dormánfalva önkormányzata, harmadikat pedig Bákó megye prefektusa indította.

Dormánfalva önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?