Nincs értelme az alkotmánymódosításnak, ha az nem veszi figyelembe a 2009-es népszavazást, mert az szolgáltat jogalapot a módosításra - hangsúlyozta hétfőn Traian Băsescu államfő az új alkotmánybírák beiktatási ünnepségén.

Az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság a múlt héten elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy Románia térjen át az egykamarás törvényhozásra, miután 2009-ben az urnákhoz járulók túlnyomó többsége érvényes népszavazáson támogatta az államfő erre irányuló javaslatát. A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) arra hivatkozott, hogy - szerintük - a 2009-es referendum konzultatív jellegű volt.

"Felméréseket a közvélemény-kutatók készítenek: a referendum a népszuverenitás kifejezője, ahogy azt az alkotmány is leszögezi" - érvelt Băsescu. Hozzátette: nem hagyja annyiban a dolgot, hanem "méltóságteljesen és az alkotmány szellemében" fog reagálni, ha a parlament olyan alkotmánymódosítást fogad el, amely nem veszi figyelme a 2009-es népszavazás eredményét.

 A hírtelevíziók által megszólaltatott elemzők szerint Băsescu az alkotmánybírósághoz fordulhat, így hétfői beiktatásukon tulajdonképpen már jelezte is az új alkotmánybíráknak, hogy mivel fogja megkeresni őket.  A román jog nem különböztet meg ügydöntő és véleménynyilvánító népszavazást.

Az államfő azt is kifogásolta, hogy a szövegező bizottság túl sok részletkérdést akar szabályozni az alkotmányban, így fennáll a veszélye, hogy az új alaptörvény ellehetetleníti az állam működését. Băsescu a régiók kialakításának tervét is bírálta, amely szerinte nem egyszerűsíti le az államirányítást, hanem növeli a bürokráciát.

Hétfőn három új alkotmánybíró tette le a hivatali esküt: Daniel Morar, a korrupcióellenes ügyészség volt vezetője, Mona Pivniceru bíró, volt igazságügyi miniszter és Valer Dorneanu politikus, volt képviselőházi házelnök. A kilenctagú alkotmánybíróságban háromévente cserélik le a testület egyharmadát a képviselőház, a szenátus és az elnöki hivatal jelölése alapján.