Az RMDSZ azt kéri a román kormánytól, hogy minden iskolában és óvodában, ahol a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi, kezdjék újra az oktatást 9. osztályig. Egyes iskolák bezárásáról, ahol ez indokolt, a helyi önkormányzatok és megyei tanfelügyelőség véleményét kikérve a megyei vészhelyzeti bizottság  döntsön – nyomatékosította Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő, aki Oltean Csongor MIÉRT-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót kedden Nagyváradon.

Szabó Ödön szerint jelen pillanatban ilyen drasztikus döntésre nincs szükség. Amikor a kormány meghozta ezt, 13 154 iskola volt olyan településen, ahol 3 ezrelék alatt volt a koronavírus-fertőzöttségi ráta, ez az iskoláknak több mint a 70 százalékát jelenti.

Inkább a digitális eszközök beszerzésére kellene koncentrálni

„Ezek eddig nyitva voltak vagy hibrid rendszerben működtek. Több mint a felük olyan helyen volt, ahol semmilyen korlátozást nem kellett életbe léptetni, 2800 településen 1,5 alatti volt a ráta” – magyarázta a képviselő. Szabó Ödön szerint ugyanakkor a tavaszi adatok alapján világosan látszik, hogy a rendszerszintű bezárás tovább növeli a vidék és a város, valamint hátrányos, illetve jobb körülményekben élők közötti különbséget.

„A vidéki települések jó részén nem rendelkezik sem a pedagógus, sem a szülő megfelelő minőségű internettel és technikai felszereléssel. Világosan látszik, hogy a kormányzat az elmúlt hat hónapban elmulasztotta a felkészülést az esetleges bezárásra” – nyomatékosította Szabó Ödön.

A Bihar megyei parlamenti képviselő elmondta, az oktatásügyi szaktárca márciusban végeztetett felmérést, amely kimutatta, hogy a diákoknak 250 ezer digitális eszközre van szüksége, ebből október közepéig alig 10 százaléknyit szerzett be a kormány, és „most is ott tartunk, hogy az iskolákba kevesebb mint 20 százaléknyi eszköz jutott el” – tudatta a képviselő.

Szabó Ödön szerint az országos reális igény inkább 500 ezerre tehető, ennyien lehetnek azok, akiknek a kormány technikai-műszaki segítséget kellene nyújtson.

„Nem adottak tehát a reális feltételek a digitális oktatásra ma Romániában” – summázta Szabó Ödön. Hozzátette, a kormány is elismerte, hogy az iskolák nem tartóznak a fertőző övezetekbe, a diákoknak mindössze 0,05 százaléka fertőződött meg, a tanároknál ez az arány 0,66 százalék, a kisegítő személyzet esetében pedig 0,59 százalék. Egyértelmű tehát, hogy nem a tanintézetek jelentik a komoly veszélyt a fertőzés terjesztésében.

Szabó Ödön emlékeztetett, Ludovic Orban miniszterelnök azt mondta, azért is kell bezárni az iskolákat, mert a diákok közszállítással járnak iskolába. „Szalacson nincs közszállítás” – mondta Szabó Ödön, aki szerint a miniszterelnök nem tudja, hol él. Az ország jelentős részében nincs nagy kockázatot jelentő közszállítás, továbbá a kisiskolás és óvodás gyermekeket is a szülők viszik el a bölcsődébe és az óvodába, nem engedik el őket egyedül a városi vagy helyközi áratokon.

A pedagógusokra rótt többletterhek között Szabó Ödön kiemelte az a kérdést, hogy például mi történik azokkal a tanítókkal, akik szimultán, vagyis összevont osztályokat tanítanak. Az ő munkájuk akkor is kihívás, amikor az osztályteremben jelen vannak a gyermekek, hogy differenciáltan adjon feladatot a diákoknak, online pedig ez szinte lehetetlen feladat, mondta a képviselő.

Hosszú távon rossz hatása van a döntéseknek

Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Bihar megyei képviselőjelölt személyes példával kezdte: három és hatéves kislányának is nehéz megmagyaráznia, hogy most miért nem mehetnek óvodába, és külön terheket ró a családokra az otthon maradó gyermekek felügyelete. Az ő esetükben például a legközelebbi nagymama is százötven kilométerre van, tudatta az ifjúság parlamenti képviselőjelöltje.

Kiemelte, az Európai Unió más államaiban a szükséges óvintézkedések betartásával működik az oktatás, a gyermekek pedig állandó egészségügyi felügyelet alatt állnak. A MIÉRT elnöke szerint a kormány részéről nagyon sok olyan hirtelen döntés születik, amely hosszú távon negatív módon befolyásolja a fiatalság életét. Az iskolák bezárása és az online oktatás kevesebb hatékonysággal működik, „arról nem is beszélve, hogy sok helyen nemhogy internet, de még villanyáram sincsen. Ma 3oo ezer diáknak semmiféle lehetősége nincs, hogy bekapcsolódjon az online oktatásba” – nyomatékosította Oltean Csongor.

„Egyértelmű, hogy a bezárás nem csak az oktatást, de a közösségi életet is befolyásolja. Az iskolában tanulják meg a társadalmi szabályokat, a viselkedési normákat, az egymáshoz való viszonyulást, tehát alapvetően a társas élet alapszabályait. Az ember közösségi lény, ami különösen érvényes a diákokra. Az pedig nem közösségi élmény számukra, ha képernyőn keresztül tartják a kapcsolatot” – fogalmazott az ifjúsági képviselőjelölt.