„Azt akarom, hogy építsük együtt Kolozs megyét, hogy az emberek jól érezzék magukat, biztonságban tudják a jövőjüket, legyen bátorságuk itthon maradni, és ha elmentek, legyen hova hazatérniük” – nyilatkozta Tasnádi István Szilárd, az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosjelöltje. Interjú.

Négy éve a Kolozs megyei RMDSZ jogtanácsosa. Tapasztalata szerint melyek a leggyakoribb jogi problémák, melyekkel a Kolozs megyei magyar emberek szembesülnek?

Az utóbbi pár évben rengeteg problémával szembesültem. Mondhatom azt is, hogy minden jogi probléma felmerült már az ingyenes jogi tanácsadás program keretében. Legtöbbször nyugdíj és örökösödési problémákkal kerestek a Kolozs megyei lakosok. Több büntetőjogi problémára is választ adtam már, mindegy, hogy vádlottról vagy sértett személyről volt szó.

Nagyon sokan vannak, akik aggodalomból jönnek be tanácsot kérni, mert például egy fontos szerződés, mondjuk munkaviszonyi szerződés aláírása előtt állnak, vagy éppen úgy érzik, hogy átverték őket, vagy épp elbocsátották őket munkahelyükről. Nagyon örülök, hogy a Kolozs megyei magyarok egyre többen és bátrabban keresnek meg a Kolozs megyei irodában, hiszen ez arra utal, hogy az emberek felemelik a fejüket és érdeklődnek személyes jogaik iránt. Ezért arra bíztatom a Kolozs megyei magyarokat, hogy bármilyen jogi problémájuk merül fel, keressenek nyugodtan.

Az elmúlt két évben találkozott olyan esetekkel, melyekben egyértelműen hátrányos megkülönböztetés érte a Kolozs megyei magyarokat?

Akadtak olyan esetek, amikor a megkülönböztetés egyértelmű volt és a bizonyítás érdekében nem kellett semmit tisztázni az adott helyzetekben. Voltak azonban olyan helyzetek is, amikor bizonyos személyek úgy érezték, hogy diszkrimináció áldozataivá váltak, és ezért külön eljárásokat és kérvényeket kellett megalkotni, hogy a helyzet tisztázódjon. Előfordult, hogy a megkülönböztetés visszaigazolódott, de volt olyan eset is, hogy nem.

Hogyan végződtek ezek az ügyek?

Legtöbbször, sajnos, a hatóságok diszkriminatív okok miatt jogtalanul bírságolnak. Ezért az első és legfontosabb lépés a pénzbírság eltörlése, a jegyzőkönyv megtámadása által. Miután iktatják a panaszt a törvényszéken, az illető személy eldönti, hogy tovább szeretne menni vagy sem. Ha tovább óhajt lépni, feljelentést tehetünk az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, pert indíthatunk, amiben kérjük a diszkrimináció megállapítását és akár szellemi kártérítést is. Persze nem utolsó sorban bűnügyi panaszt is tehetünk az ügyészségen. Azt fontos megjegyezni, hogy a hatóságok és bíróságok előtti képviseletet nem biztosítjuk, csak a tanácsadást, mert a román törvények alapján képviseletet csak ügyvéd biztosíthat.

Konkrétan megemlítenék két friss helyzetet. Mindkét esetben fiatalokról volt szó. Az első esetben egy fiatalember dolgozni ment a szükségállapot azon intervallumában, amikor a nyilatkozat kitöltése kötelező volt. A fiatalembernek ki volt töltve a nyilatkozata és munkahelyi igazolvány is volt nála. Amikor megállította a rendőr és hallotta, hogy a férfi magyarul beszél az autóban kollégájával, elkérte és lefényképezte a személyi igazolványukat és annyit mondott, hogy várják majd a büntetést otthon. A két fiatalember meglepődve kérte a rendőrt, hogy nézze át a nyilatkozatokat és az igazolványokat. Erre azt felelte a rendőr, hogy tanuljanak meg románul, és akkor majd lehet, megértik, mit szabad és mit nem, arra utalva, hogy mivel magyarok, nem értik a közlekedési korlátozásokat. Ebben az esetben a jegyzőkönyvet már véglegesen megsemmisítettük, a Kolozs megyei rendőrfelügyelőség egyetértett velünk, és kérte az általunk beadott panasz elfogadását a törvényszéken. Ezután kértük, hogy a rendőr ellen belső eljárás induljon, és azt is, hogy ha fegyelmi ítélet születik majd, közöljék velünk is. Törvényszéki eljárás alapján kártérítést is kérünk tőle, ami még folyamatban van, de a bűnügyi panasz már iktatva van az ügyészségen.

A másik esetben egy fiatalember éjszaka hazafele tartott, négy barátjával együtt. Magyarul csevegtek az utcán, Kolozsvár központjában. Amikor meghallotta őket egy csendőrcsoport, igazoltatták őket. Eközben is magyarul beszéltek egymás között, mivel ketten a társaságból nem értették, miért is igazoltatják őket. Erre az egyik csendőr elővette a jegyzőkönyves tömböt és a magyarul beszélőt megbüntette, azzal vádolva a fiatalembert, hogy magyarul szidta őt. A megoldás, eljárási szempontból, ugyanaz volt ebben az esetben is, mint az előbbiben. A különbség annyi volt, hogy ez esetben a megyei csendőrfelügyelőség nem ismerte el alkalmazottjai hibáját.

A Kolozs megyei RMDSZ programjában több fontos problémát kiemel, amivel a következő években foglalkozni akar. Konkrétan milyen tervei vannak a következő négy évre? Hogyan tud hozzájárulni a Kolozs Megyei Tanács munkájához?

Mindvégig úgy végeztem a munkám, hogy tudtam, a szervezet csak akkor lehet erős, ha azok, akik benne vannak, időt és energiát nem sajnálva dolgoznak érte. Akik ismernek, nagyon jól tudják, hogy mindig ott voltam, amikor szükség volt a jelenlétemre, és soha nem halasztgattam a dolgokat. Ezt pedig azért tettem, mert szeretem a munkám, a jogi kihívásokat és szeretek a magyar közösség érdekeiért dolgozni. A magyar közösségnek és szüleimnek köszönhetem azt, ami és aki ma vagyok. Ez a segítség számomra ösztönös és morális kötelességet jelent. Mindig arra törekedtem, hogy a szervezet és a benne lévők ne sérüljenek, megvédjem az érdekeiket. Ezért úgy gondolom, hogy itt az idő továbblépni és közvetlen módon segíteni a magyar közösséget, része lenni a Kolozs megyei közigazgatásnak.

Kolozs megye szívügyem, ezért meg akarom javítani azt, ami elromlott és alapot akarok építeni oda, ahol mások tervezni sem mertek. Azt akarom, hogy építsük együtt Kolozs megyét, hogy az emberek jól érezzék magukat, biztonságban tudják a jövőjüket, legyen bátorságuk itthon maradni és ha elmentek, legyen hova hazatérniük. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a szavazóknak is vissza kell igazolni a bizalmat és éreztetni kell velük, hogy bármilyen problémával fordulhatnak a megyei tanácsosokhoz, akik őket képviselik. Ehhez egyaránt szükség van új, lendületes emberekre, akikkel a fiatalabb réteg ápol közvetlen kapcsolatot, és tapasztalt képviselőkre, akik a meglévő bizalmi hálózatukat tudják erősíteni. Látom a megye problémáit, látom a szakadékot a régiók között, látom a szakadékot a városok és a falvak között és látom a szakadékot Kolozsvár és a megye többi települése között. Erre a szakadékra kell nekünk hidat építenünk, ezt kell legyen a megyei tanács legfontosabb munkája. Ez a híd pedig három erős pilléren kell álljon, ahogy már számtalan alkalommal kinyilvánítottam: az oktatáson, az infrastruktúrán és a finanszírozásokon.

Az oktatáson, mert létfontosságú, hogy fiataljaink továbbra is magyarul, az anyanyelvükön tanulhassanak. Segítenünk kell, hogy a magyar tagozatok ne szűnjenek meg, sőt gyarapodniuk kell, hogy a tanáraink ne maradjanak állás nélkül és a magyar diákjainknak ne a kilométerekre lévő román iskolákba kelljen járniuk. A megyei tanács számos szociális, oktatási és egészségügyi intézményt tart fenn és működtet. Ez a tevékenysége létfontosságú közösségünk gyarapodása szempontjából. Fontosnak tartanám az alternatív oktatási hálózat bővítésére irányuló programok támogatását magyar nyelven. Hasznos lenne a megyei tanács és a Sapientia együttműködési lehetőségeinek a beazonosítása, a magyar hallgatók gyakorlati programjának kifejlesztése és ez által segíteni a magyar diákok elhelyezkedését a közigazgatásban. A megyei tanács ugyanakkor az ipari parkok és alárendelt intézményei által partner lehet a duális oktatás kiterjesztésében.

Ami az infrastruktúrát illeti, véleményem szerint nincs jól kiépített tömegközlekedés és nincsenek befektetések, elmaradnak a turisták és falvaink elnéptelenednek. Sok helyen nincs ivóvízhálózat, nem épült ki a kanalizálás és a gázt sem vezették még be az otthonokba. A megyei infrastruktúra kiépítése egy roppant bonyolult, sokrétű feladat. Ehhez elengedhetetlen a jó partnerség a községi önkormányzatokkal. A helyi szervezeteknek partnert kell látniuk bennünk, fel kell tudnunk mérni, hogy minden közösségnek sajátos elvárásai vannak, és a megyei tanács tevékenységét ehhez mérten kell alakítanunk. Létfontosságú, hogy gáz-, víz- és áramellátás legyen mindenhol, de ahol ezek már megvannak, ott a további fejlesztési lehetőségeket kell keresni, a helyi igények mentén. A partnerség alapja pedig a kommunikáció.

A finanszírozások szintén létfontosságúak, hiszen enélkül elképzelhetetlen a közösségszervezés, kultúránk megőrzése, enélkül nem léteznének civil szervezeteink, sínylődnének egyházaink. Kolozs megye erős gazdasági potenciállal rendelkezik, ebből a magyar közösségnek is kell profitálnia. Szakmámból adódóan szeretnék segíteni gazdasági befektetések jogi biztosításában, ugyanakkor önkormányzati képviselőinket hasznos tanácsokkal ellátni a forrásokhoz való jogszerű hozzáféréshez.

 A Kolozs megyei RMDSZ frakciójának fontos, hogy legyen jó együttműködése valamennyi magyar gazdasági szervezettel. Részt kell vennünk a megye magyar közösségeinek forrásszerzésében. Bátorítanunk kell a magyar közösség speciális termékeinek előállítását és értékesítését, akár vásárok, kiállítások szervezésével. Emellett a megyei önkormányzaton belül is kiemelten figyelnünk kell a kulturális intézményekre, egyházakra és azok tevékenységeire. A történelmi magyar egyházaink kiemelt szerepet játszanak a közösségünk életében. Éppen ezért fontos, hogy a támogatási rendszerben továbbra is megőrizzük azokat a lehetőségeket, melyek segítik őket. Kolozsváron és Kolozs megyében rengeteg olyan civil és ifjúsági szervezet tevékenykedik, melyek a megyei tanács támogatása által végeznek hasznos és értékteremtő munkát. Ezeket a szervezeteket a továbbiakban is támogatni kell. Ugyanakkor fontos, hogy a megyei tanács az intézményes kommunikációja által mutassa be azokat a programokat, közösségeket, amelyeket támogat.

Amit ígérni tudok az a munkám, amit céltudatosan és önzetlenül vállalok. Az elképzeléseim és céljaim megvalósításáért fogok dolgozni, ha a megyei tanácsosi frakció tagja leszek. Bízom benne, hogy egy csapatként tudunk majd dolgozni. Gyakorló jogászként úgy gondolom, hogy hasznos tagja lennék a frakciónak, hiszen a közigazgatásban számos kérdésben nem elég a megoldást ismerni, kell tudni azt is, hogyan lehet azt a leggyorsabban, legszakszerűbben és a jogi korlátokat betartva kivitelezni.