Két héttel benyújtása után, hétfőn szavaz a parlament a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) bizalmatlansági indítványáról. Illyés Gergely politológussal, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársával azt jártuk körbe, hogy mi lehet a legnagyobb ellenzéki párt szándéka a kormánybuktatási kísérlettel alig három hónappal a parlamenti választások előtt.

Jelzésértékű, hogy ennyit várt a PSD a bizalmatlansági indítvány szavazási időpontjának a bejelentésével?

Két esemény befolyásolta ezt: a PSD kongresszusa, amit augusztus 22-én tartottak, a másik pedig a helyhatósági választások, amire csak szeptember 27-én kerül sor. Valószínűnek tartom, hogy a Marcel Ciolacu-féle PSD-vezetőség úgy gondolta, hogy a párt kongresszusa előtt be kell nyújtani ezt a bizalmatlansági indítványt, hogy mutassanak erőt a belső közvélemény, a párttagok előtt. Fel is olvasták a parlamentben, s ezzel Marcel Ciolacu úgymond végrehajtotta azt a mutatványt, hogy ő nagyon keményen fellépett a mostani kormány ellen.

Azután, hogy Ciolacu egyértelmű győzelmet aratott, már nem annyira fontos számukra, hogy gyorsan szavazzanak a bizalmatlansági indítványról. Most már a következő esemény, az önkormányzati választások és azokon a PSD-nek a szereplése az, ami meghatározza ezt a kérdést.

Nem csúsztak ki a szavazás határidejéből?

A házbizottság döntésén múlik, hogy mikor tűzik napirendre a szavazást. Nyilván, a házbizottságban a szociáldemokratáknak és a velük szövetséges kisebb pártoknak van többségük, tehát elvileg megtehették volna, hogy kitolják az időpontot. Közben a kormány az alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte rendkívüli ülésszakban nem lehet kezdeményezni bizalmatlansági indítványt. Hozzá kell tenni, hogy ilyen még nem fordult elő, de az alkotmány csak ülésszakról szól, nem pontosítja, hogy rendkívüli, vagy rendes, tehát az én értelmezésem szerint nem ütközik az alaptörvénybe, de nyilván ezt majd az alkotmánybírák fogják eldönteni.

Illetve, ha szeptemberre halasztották volna a szavazást, az lehetett volna egy újabb beadványnak a tárgya, hogy egyik ülésszakban nyújtották be a bizalmatlansági indítványt, de csak egy másikban szavaznak róla – de végül is ez nem kérdés, mert Ciolacu bejelentette, hogy augusztus 31-én lesz a szavazás.

Azt egyébként megszokhattuk, hogy az alkotmány betűjét nagyon feszegeti mindegyik román politikai párt, és mindig az érdekeinek megfelelően próbálja értelmezni, majd amikor az alkotmánybíróság ad egy véleményezést vagy hoz egy ítéletet, azzal vádolják a testületet, hogy a másik pártnak a befolyása alatt áll. Ezek azért sajnálatos dolgok, mert rombolják az embereknek a romániai politikai rendszerbe vagy általában a demokráciába vetett hitét, és azt a narratívát erősítik, hogy tulajdonképpen bármit meg lehet tenni, mert az intézmények nem tudják a törvényességet és az alkotmányosságot garantálni.

Az is lehet a PSD célja a bizalmatlansági indítvánnyal, hogy megpróbálja megállítani a szociáldemokrata polgármesterek exodusát a PNL-be? Arra panaszkodtak a PSD-sek, hgy már több mint száz helyi elöljárójuk iratkozott át meggyőződésből vagy kényszerűségből.

Ezzel már elkéstek, mert a jelöltállítás lezárult, innen kezdve egyik polgármester sem állhat át másik pártba, mert elveszíti a mandátumát. Sőt azok a polgármesterek is elveszíti a mandátumukat, akik más párt színeiben indulnak most ősszel, mint amelyikben megválasztották őket. Az egész országban ezért sok a dolguk a prefektúráknak, mert rendeletben kell megállapítaniuk, hogy egy adott polgármesternek megszűnik a mandátuma még a lejárta előtt, mivel egy másik párt színeiben indul.

Tehát erről a vonatról már lekéstek, de ami nagyon érdekes, hogy sikerülhet-e megbuktatni a kormányt. Ha azt vesszük, hogy a parlamenti pártok mit nyilatkoztak ezzel kapcsolatban, akkor az látszik, hogy a PSD mellett ott van a Călin Popescu Tăriceanu vezette liberális-demokrata párt, az ALDE, amelyik közölte, hogy meg fogja szavazni az indítványt, illetve a Victor Ponta vezette Pro Románia párt, amelyik, eddig legalábbis, azt állította, hogy támogatják. Ha ennek a három pártnak a mandátumait összeadjuk, akkor megvan a 233 voks, tehát megbukhat a kormány, de az, hogy ezek a pártok hogyan fognak majd viselkedni akkor, amikor szavaznak, más kérdés, mert ugye öt perccel a szavazás előtt is változhat az álláspont, de az is lehetséges, hogy egy párt egyet mond és mást csinál.

Úgyhogy most a PSD Victor Ponta harminc honatyájára van rászorulva, és Victor Ponta nem arról híres, hogy számítani lehetne rá ilyen dolgokban… Tehát még az is megtörténhet, hogy belelovallják a szocdemeket egy ilyen szavazásba, aztán a végén cserbenhagyják őket, és ha egy ilyen szavazás sikertelenül zárul, akkor visszafelé sülhet el a fegyver – ezért is óvatoskodhattak a szociáldemokraták.

Az RMDSZ vezetői közül többen is megerősítették, hogy nem szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, mert bár nem értenek egyet a kormány intézkedéseivel, nem akarják kormányválsággal tetézni a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetet. Kelemen Hunor szövetségi elnök a minap már azt mondta, hogy a szavazás napján döntik majd el a magyar törvényhozók, hogy milyen álláspontra helyezkednek. Mi várható, vagy mi lenne a leghelyesebb az RMDSZ részéről?

Gyakorlatilag az összes párt a választási érdekeinek megfelelően mérlegeli ezt a kérdést. Senki nem arról beszél, hogy a decemberi parlamenti választások előtt előre hozott választásokat kellene tartani, vagy egy másik pártszövetség át kellene vegye a kormányzást – erre senki nem gondol komolyan.

Tehát, ha meg is buktatnák ezt a kormányt, akkor is nyilván ügyvezető kormányként tovább vezetné az országot, s lenne egy miniszterelnök-jelöltállítási procedúra megint, amit a koronavírus-járvány kirobbanása előtt láthattunk. Gyakorlatilag megint káoszba süllyedne a belpolitika. Itt már senki nem arról beszél, hogy valóban kormányváltás lenne december előtt, hanem a választási érdekeiknek a függvényében cselekszik mindegyik párt, hogy számukra ez hasznos vagy sem.

Azért van nehéz helyzetben az RMDSZ, mert a választási sikeressége érdekében ez nem annyira fontos kérdés, neki inkább a választások utáni koalíciókötései lehetőségei szempontjából kell ezt mérlegelnie. Mindegyik párt kormányra szeretne kerülni a decemberi parlamenti választások után, és tulajdonképpen ezzel az alkudozási folyamattal már a választások utáni helyzetet szimulálják. Vagyis annak megfelelően, hogy valaki megbuktatja-e ezt a kormányt vagy sem, hozzájárul-e a bizalmatlansági indítvány sikeréhez vagy sem, az befolyásolhatja a későbbi koalíciós alkudozási pozícióját is. Ezért fontos ez a kérdés, és ezért nehéz most erről dönteni, hiszen a választások utáni helyzetet a parlamenti erőviszonyok fogják meghatározni, az pedig most még nem látszik, hogy a PNL és a Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) közötti együttműködéssel lehet parlamenti többséget alkotni, vagy esetleg a szociáldemokraták és a körülöttük lévő kisebb pártok tudnak közelebb kerülni a parlamenti többséghez.

Nagyon nehéz ezt most megmondani, és a román politikában bármi megtörténhet – a kisebb pártok vándorolhatnak is egyik oldalról a másikra. Szerintem az összes párt arra készül, hogy a decemberi választások után legyen minél előnyösebb helyzetben, és tudjon kormányzati tényezővé válni.