Kelemen Hunor: meg kell küzdenünk a jövőnkért

„Embert próbáló két esztendő van mögöttünk, és az őszinte számvetés kötelező” – kezdte politikai beszámolóját az eddigi mandátumáról és a szövetség előtt álló feladatokról az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán Kelemen Hunor. A szövetségi elnök elöljáróban emlékeztetett azokra az alapelvekre és értékekre, amelyek – mint mondta – zsinórmértékként működtek az RMDSZ utóbbi két évének tevékenységében.

Értékek mint zsinórmértékek

Kelemen ezen értékek között említette a szolidaritást és empátiát. „Amikor azt mondom, szolidaritás, azt mondom, minden magyar számít, lakhelyére, iskola végzettségére, anyagi helyzetére és nézeteire való tekintet nélkül” – jelentette ki. Szavai szerint a szolidaritás a bűnvádi eljárás alá helyezett  Borbollyal Csabával való szolidaritást is jelenti. Emlékeztetett arra, hogy Nagy Zsoltnak a politikai karrierjét törték ketté a megalapozatlan ügyészségi vádak, Markó Attilát is meghurcolták a Székely Mikó kollégium restitúciós ügye miatt. „A szolidaritás azt jelenti, hogy kiállunk egymásért, és megvédünk mindenkit, akit azért támadnak, mert magyar, és a közösségét védi” – fogalmazott a politikus.

A szövetségi elnök értéknek nevezte a sokszínűséget is. „Ne bélyegezzük meg a másságot, nem vagyunk egymás ellenfelei, céljainkért egységesen kell cselekednünk” – szögezte le. Úgy vélekedett: nincs egyetlen nagy igazság, sok kis igazság létezik, és „ebből áll össze a mi közös erdélyi igazságunk”. Szerinte a kihívás az, hogy az erdélyi magyar közösség képes-e ezt meglátni és elfogadni. Kelemen óvott a múlttal való perlekedéstől és az önsajnálattól. „Magyarnak lenni Erdélyben nem a múlt feletti borongást, hanem folyamatos kihívást jelent” – állapította meg.

„Csak magunkra számíthatunk”

Számvetésében Kelemen úgy értékelte: az RMDSZ az elmúlt két évben bebizonyította, hogy képes kiállni a magyarság érdekeiért. „Ez a teljesítmény nem egy-két politikai vezető eredménye, ezt közösen értük el” – jelentette ki. A politikus szerint az önkormányzatok erőteljesebb bevonását az élet igazolta. Felidézte, hogy amióta az RMDSZ kikerült a kormányból, az önkormányzatok nem csak a helyi közösség dolgaiban illetékesek, hanem a napi a szövetség napi politikájának zászlóvivői lettek.

Kelemen szavai szerint a múlt év választásai ismét megerősítették: az erdélyi magyarság csak magára számíthat, és minden magyar ember szavazata kell ahhoz, hogy a közösség megőrizze az erős, egységes magyar képviseletet. Emlékeztetett arra, hogy június 10-én országos szinten hetvenezer szavazattal többet kapott az RMDSZ, mint 2008-ban, 19-cel több polgármester van, mint négy évvel ezelőtt, és a tanácsosi mandátumok számát is növelték.

„December 9-én átléptük az 5 százalékos küszöböt. Nem volt könnyű. A magyar szavazatok 89 százalékát szereztük meg, annak ellenére, hogy magyar versenypárt indult ellenünk. Székelyföldön kívül is megőriztük képviseletünket az etnikailag vegyes vidékeken, illetve a szórványban. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar–magyar verseny nem mozgósít” – állapította meg.

Kelemen felidézte azt is, hogy az RMDSZ 2009 végén, a legmélyebb válság közepette lépett kormányra. „Kormányzásunk két évéről bátran mondhatom, hogy eredményes volt. Minden bizonnyal többet akartunk elérni, megvalósítani. De meggyőződésem, hogy kihasználtuk a lehetőségeket: áttörést értünk el a jogainkért folytatott harcban és hozzájárultunk az ország gazdasági stabilizáláshoz” – szögezte le.

A kormány a fejetlenséget konzerválná

Az kongresszuson elfogadásra váró dokumentumokról a politikus elmondta: az RMDSZ hisz abban, hogy működési zavaraival együtt az EU a legjobb politikai megoldás, ami Európában történhet – és a legjobb az erdélyi magyaroknak is. „Az EP választásokra való felkészülés tehát részben becsületbeli ügyünk, részben stratégiai kérdés is, amennyiben az európai képviselet a hatékony kisebbség-védelem egyik fontos eszköze” – fogalmazott Kelemen. Ugyanakkor emlékeztetett: az RMDSZ arra vállalkozott, hogy Európa 1 millió polgárának aláírása által támogatva az Unió napirendjére tűzze a kisebbségek ügyét.

Az alkotmánymódosításról elmondta: az RMDSZ olyan alaptörvényt akar, amely a nemzetállam fogalmának törlése mellett államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, amely szabad használatot biztosít a közösségek nemzeti szimbólumainak, és amely megteremti a közösségi autonómia lehetőségét. „Nekem személy szerint is elegem van abból, hogy még mi magyarázkodunk a székely zászló kapcsán. Nem magyarázkodni akarok, hanem olyan alkotmányt, amelyik végre egyenrangúságot ad az erdélyi magyar közösségnek – amely hatályon kívül helyezi a többség és kisebbség jelenlegi megkülönböztetését” – szögezte le.

Az ország közigazgatási átszervezésével kapcsolatban elmondta: az RMDSZ nem hagyhatja azt, hogy a kormány a fejletlenséget konzerválja, sem azt, hogy a nehezen kivívott önkormányzati autonómia csorbuljon. „És persze azt sem, hogy olyan új régiókat alakítsanak ki, ahol megint háttérbe szorulnak a magyar megyék. Küzdeni fogunk ezért is – mint minden ellen, ahol a magyar érdek sérülni látszik” – jelentette ki.

Autonómia: megoldás együtt a románokkal

Kelemen szavai szerint Székelyföld számára a továbblépést a kisebbségben élő európai nemzeti közösségek jogállásához hasonló autonómiák kivívásában látja az RMDSZ, ám ennek jogi kereteit a szövetségnek kell megteremtenie. „Látnunk és tudnunk kell, hogy bármilyen megoldás is körvonalazódik, azt a románokkal együtt lehet elképzelni és elfogadtatni. Ne áltassuk magunkat: ajándékba senki sem fogja elhozni az autonómiát. Sem Brüsszel, sem Washington, sem Budapest. Segíteni tudnak, szükség is van minden segítségre, de elsősorban nekünk a románokat kell meggyőznünk céljaink helyességéről, igazságosságáról” – mondta az RMDSZ elnöke.

A politikus óvott attól, hogy az erdélyi magyarság belső csatározásaiban az autonómia fegyverként szolgáljon. „A legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak. Bátran mondom, hogy az autonómia egymás elleni használata, szavazatszerzési célból csodafegyverként való előrántása nem csak hogy nem visz közelebb a célhoz, hanem minden egyes esetben eltávolít attól” – fogalmazott.

Beszéde végén Kelemen megállapította: a kisebbségi lét folyamatos készenlétbe állítja egy közösség immunrendszerét. „Meg kell küzdenünk a jelenünkért és a jövőnkért, ez a mi feladatunk, ehhez kérjük a magyar közösség támogatását” – zárta felszólalását a szövetségi elnök.

Kimaradt?