„Román emberek is szeretnének autonóm Erdélyt”
Jövő hónapban a kolozsvárihoz hasonló autonómiatüntetést szervez Nagyszebenben, később Erdély más nagyvárosaiban az Autonomy for Transylvania Facebook-oldal köré szerveződő csoportosulás, többségében román emberek. Az oldal elindítóját, Fancsali Ernőt kérdeztük.
Hogyan szerveződött a szombati kolozsvári tüntetés, amelyen román emberek kérték Erdély autonómiáját?
Kereken két éve, május 18-án indítottam el a Facebookon az Autonomy for Transylvania oldalt, és erre az évfordulóra hirdettük meg a tüntetést interneten. Illetve azért is, mert kezdenek körvonalazódni a kormány elképzelései a közigazgatási régiók létrehozásáról. Ezért úgy gondoltunk, minél hamarabb lépnünk kell.
Miért indította az Autonomy for Transylvania facebook-oldalt?
Éppen azért, hogy vonjam be a románokat is az autonómiaküzdelembe, illetve külföldieket is megnyerjek az ügynek. Ezért angol a neve az oldalnak, és ezért is posztoljuk ki gyakran angol nyelven az üzeneteinket. A szimpatizánsaink között vannak katalánok, baszkok, skótok, dél-tiroliak, tehát színes a lájkolótáborunk.
Hogyan sikerült román embereket megnyerni az ügy mellé?
Erdélyben sok olyan román él, aki Románia föderalizálását, Erdély területi-adminisztratív autonómiáját tartja kívánatosnak. Akadnak köztük olyanok is, akik megelégednének néhány kulturális engedménnyel, például azzal, hogy az oktatásban nagyobb figyelmet szenteljenek Erdély történelmére, történelmi személyiségeire, és végül vannak olyanok, akik csak pénzügyi, gazdasági autonómiát szeretnének Erdélynek. Egy valami közös bennük: mindegyük magyarbarát. Egyébként volt több találkozója is a Facebook-csoport tagjainak Nagyszebenben, Segesváron, Kolozsváron, ahol beszélgettünk ezekről a kérdésekről. Jómagam csak egy irányzatot képviselek az autonómiáért folytatott küzdelemben.
Kik jöttek el a kolozsvári tüntetésre?
A Facebook-csoportunk tagjai. Többségük román nemzetiségű, olyan emberek, akik jobban ragaszkodnak Erdélyhez, mint a romániai átlag, transzilvanistáknak is nevezhetném őket. Akad olyan közöttük, aki vegyes házasságban él, és szívügyének tekinti az etnikai megbékélést, másoknak meg egyszerűen elegük van abból, hogy Erdélyt kizsákmányolja a központi kormányzat. Összesen 17 személy válaszolt az oldalunkon posztolt felhívásra. A román sajtó csak tíz résztvevőről írt, így próbálták még inkább kisebbíteni az eseményt.
Eddig csak internetről ismerték egymást a résztvevők?
Igen, a demonstráció több résztvevőjével magam is életemben először találkoztam, nem vettek részt a korábbi beszélgetéseinken. Nagy lelkesedést adott, hogy élőben is együtt lehetünk eddigi beszélgetőtársainkkal. Mindenki magabiztosabbá vált, és már több esély ad az ügyünknek. Eredetileg egyébként a Főtérre kértünk engedélyt a tüntetésre, ám azt a választ kaptuk, hogy szombaton a Mátyás-szobor közelében lesz egy másik esemény is, ezért oda nem kaptunk engedélyt. Végül semmilyen más rendezvény nem volt a Főtéren, amit megzavarhattunk volna, ezért alaptalan volt a hatóságok indoklása. Szerintem szándékosan akartak minket félrerakni a központból, hogy minél kisebb visszhangja legyen a tüntetésünknek.
Nem hangolja le, hogy ilyen kevesen jöttek?
Semmiképp sem akartunk tömegtüntetést, nem tudtunk volna egy nagyobb tömeget koordinálni. Tartottunk a provokációtól is. Diszkréten szerveztük, hogy ne zavarjanak meg a Noua Dreapta tüntetői vagy a kolozsvári U labdarúgó csapat szélsőséges szurkolói. Az volt a célunk, hogy láthatóvá tegyük szimbólumunkat, Erdély zászlaját, illetve a kolozsváriak tudomására hozzuk kéréseinket.
Hogyan viszonyultak a kolozsvári járókelők és a rendfenntartó erők a demonstrációhoz?
Tüntetésünk teljesen békésen zajlott, a rendőrök és a csendőrök is korrektül viselkedetek, odajöttek hozzánk, megkérdezték, hogy volt-a valamilyen problémánk. Mi amúgy sem hangoskodva tüntettünk, nem volt kiabálás, fütyölés, meg akartuk mutatni, hogy lehet másképpen is demonstrálni.
Hol folytatják?
A következő tüntetésünk Nagyszebenben lesz júniusban. Ez a demonstrációt is legfennebb ezer fősre tervezzük. Utána több erdélyi városban is szerveznénk hasonló tüntetéseket, legvégül pedig augusztusban, újra Kolozsváron tartanánk egy nagyobb szabású demonstrációt.
Kívánják-e formálisan is bejegyezni szerveződésüket?
Igen, a nyár folyamán be szeretnénk jegyezni egy civil szervezetet, amely Erdély autonómiáját tűzi ki célul.
Mit kell önről tudni?
Farkaslakáról származom, Kolozsváron vagyok harmadéves egyetemi hallgató. Korábban meggyőződéses székely autonomista voltam, aztán rájöttem itt Kolozsváron, hogy a székelyföldi autonómia nem megoldás a szórványmagyarságnak és Partiumnak. Egész Erdély autonómiáját pedig csak a román emberek segítségével lehet elérni. Egy autonóm Erdélyben Székelyföld is önálló régióként működhetne, éppen ezért a két mozgalomnak ugyanazon az úton kell haladnia a közös cél felé.