Felfigyeltek-e arra, hogy micsoda változás következett be mindennapi szóhasználatunkban az elmúlt hetek során? Ha a leggyakrabban használt/hallott/olvasott szót kellene megnevezniük, akkor ugye, hogy a koronavírus vezetne toronymagasan? A szótárkészítők is felfigyeltek erre a jelenségre, hogy nemcsak életünk más területeit, de szókincsünket is átírta két hónap alatt a COVID-19. Olyannyira, hogy már a koronniálok generációjáról beszélgetnek kovidióták quarantinizás közben. Nem értik? Mert ez egy új nyelv, amit mindenki most tanul. Tanuljanak velünk koronául.

Genfben, február 11-én, az Egészségügyi Világszervezet vezetője nyilvánosságra hozta egy új betegség nevét. „Betűzni fogom" - mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus főigazgató, amikor első hallásra sokan értetlenül ráncolták homlokukat: „C-O-V-I-D, kötőjel, 1-9, vagyis tizenkilenc." A COVID-19 mozaikszó, a 2019-es koronavírus-betegség  (coronavirus disease 2019) angol megnevezésének összevont változata, amelyet megalkotása után alig több mint egy hónappal már fölvettek a Merriam-Webster online szótárba, hivatalosan elfogadott neveként egy újonnan megjelent fertőző betegségnek, amely világjárványt okozott. Szótár-történetileg talán ez volt a leggyorsabb út a koncepciótól a hivatalos elismerésig a Webster konzervatív, két évszázados történetében.

A COVID-19 világszerte már több mint 2 millió embert sújtott, és a halálos áldozatok száma megközelíti a 140 ezret. Átrajzolta a kontinensek, országok mindennapjait, a világgazdaságot, mindennapjainkat tiltások és óvintézkedések tárházává tette, és mindeközben szókincsünkre, szóhasználatunkra is figyelemreméltó hatással volt.  Olyan, eddig kimondottan a tudományosság, mikrobiológiai kutatások vagy járványügyi területeken használt kifejezések váltak mindennaposakká a sajtóban és beszédünkben, amelyekről pár hónappal ezelőtt nem is sejtettük, hogy léteznek. És egyre-másra születnek új kifejezések is, amelyek olyan jelenségeket jelölnek, amelyek a mostani valóságot próbálják leírni. Lássuk tehát, melyek ezek.

Szakszavak a hétköznapi szókincsben

Az olyan egészségügyi terminus technicusok, mint a tünetmentes, a cseppfertőzés, és a szuper-szóró, a hétköznapi beszélgetések részévé váltak olyan kifejezésekkel együtt, mint a vörös zóna, a társadalmi távolságtartás és a görbe ellapítása. Mintha hirtelen mindannyian járványügyi szakemberekké képeztük volna át magunkat, és úgy tűnik, virológiából is kisdoktorival rendelkezünk, de mindent tudunk a vakcinagyártás folyamatáról is.

"A zoonózis egy olyan szó, amelyet, ha valaha kiraktál a Scrabble-ben, akkor tuti biztosan valamiféle zseniként lettél elkönyvelve. Most már mindannyian tudjuk, hogy az állatokról az emberre terjedő, fertőző betegségeket jelöli" – magyarázta a jelenséget John Kelly, a Dictionary.com online szótároldal kutatószerkesztője.

Tanuljon meg Ön is koronául!

Egy sor tudományos és orvosi fogalom, mint például a karantén, patogén, pandémia és az inkubációs periódus átigazolt tehát a ritkán használt szavak csoportjából a széles körben elterjedt kifejezések közé. És mindeközben egy egész sor neologizmus - újonnan megalkotott szavak és kifejezések – is születettek.

Ilyenek például az angol szavakból létrehozott quarantini, zoombombázás és a koronniálok. Első olvasásra lehet, hogy értelmezhetetlennek tűnik mindegyik, de egy kis magyarázattal megérthetjük, hogy mire gondoltak kreatív embertársaink, akik meglévő szavak és a most divatba jött specifikus kifejezések társításából új jelenségeket, viselkedési módozatokat, karanténos mindennapjaink egy-egy jellegzetes vagy vicces eseményét próbálták meg körülírni.

A karantén és a martini összevonása nyomán született meg a quarantini, amely sokak számára lehet feszültségoldó megoldás magányos estéken a társadalmi távolságtartás közepette. Aki nem kedveli a vermutféléket, nyugodtan keverhet magának egy koktélt, amit azonban ma már csak locktailnak neveznek röviden és velősen (az angol zár, azaz lock és a cocktail összevonásból keletkezett szóval). És ha már a rövid és velős dolgoknál tartunk, hallott-e a zárlatról? Ez nem a rövidzárlat, hanem a vesztegzár alatt egyedül megivott rövidital magyar megnevezése, amely a párlatra rímel.

Hogy miképpen lehetne még kikapcsolódni otthonunk négy fala között? Természetesen egy covideo-patryval. Ez olyasmi, mint a nyolcvanas években rendezett házi videós bulik, vagyis akár egész éjjel is tarthat, egy egész nagy csapat nézheti ugyanazt a sorozatot, filmet stb., de mindenki a saját otthonában! Aztán másnap meg lehet beszélni az élményeket Facebookon,Ttwitteren és #covideo-party címke alatt megoszthatja bárki a véleményét. Van a covideo partynak egy tévés változata is, a karantévé.

Az otthoni munkavégzés és a meghatványozódott számú videókonferenciák vicces malőrjeire hívja fel a figyelmet a következő szó, a zoombombázás, a közismert online gyűlések, webináriumok használatára szakosodott felület, a Zoom, és a bombázás szóból összerakott neologizmus. Emelje föl a kezét, aki nem látott legalább egy mémet arról, hogy a meztelen lakótárs besétál egy privát videokonferenciába… nos, ez a zoombombázás!

Ha már az új szavaknál tartunk, akkor hadd említsük meg a „covidiot” kifejezést is, amelyet magyarra simán lefordíthatunk: kovidióta az az ember, aki nem tartja be a járványügyi intézkedéseket vagy pedig különböző összeesküvés-elméleteket terjeszt a koronavírusos fertőzéssel kapcsolatosan (olyasmi, mint a laposföld-hívő, vagyis a hülyeségnek egy újabb árnyalata). Az Urban Dictionary már példamondatokkal is illusztrálja a kifejezések helyes, megfelelő használatát, a kovidiótához a következő mondat került: „Láttad-e azt a kovidiótát, aki 300 vécépapír-gurigát pakolt a bevásárló kosarába?”

Hallottak-e a millenniálokról? Ők az ezredfordulósok, az Y generáció tagjai, akiket a Z generáció – a mai tizenévesek korcsoportja –, majd az alfák – óvodás, elemi iskolás gyermekeink – követnek. Nos, akik ezekben a hetekben, hónapokban fogannak meg, már egy másik generációhoz fognak tartozni: ők lesznek a koronniálok, ha helyesen képeztük a magyar megfelelőt az angol mintából kiindulva (millenials – millenniálok, coronnials – koronniálok) azok a gyerekek, akiket a koronavírusos karanténban eltöltött idő alatt „terveztek”. Na, és ha felnőnek, hogy fogják nevezni őket tizenéves korukban? Nem találják ki? Hát… karantiniknek, természetesen.

Egészséges akar maradni? Szótárazzon!

Viccet félretéve Peter Sokolowski, a Merriam-Webster főszerkesztője szerint a nyelv a legcéltudatosabb eszköz a minket körülvevő valóság leírására. Ennek értelmében a világjárvány során használt szavak és az újonnan alkotott kifejezéseknek az a funkciójuk, hogy tájékoztassanak minket a megváltozott körülményekről, és segítsenek, kapaszkodót nyújtsanak ennek az új valóságnak a megfogalmazásához, elemzéséhez.

Ha megtanuljuk, hogy mit jelent a társadalmi távolságtartás kifejezés, akkor azt is tudni fogjuk, hogy ez az eltávolodás embertársainktól egy minimum 2 méteres távolság betartását jelenti, de azt is, hogy lecsökkentjük, takaréklángra állítjuk tárasági életünket. Ez a kifejezés tehát abban segít minket, hogy elkerüljük a koronavírus terjedését azáltal, hogy korlátozza az aeroszolos cseppeknek való kitettségünket. Vagyis - kevésbé tudományosan és körülményesen – a fertőzöttek köpködése, köhögése, beszéde, tüsszögése nyomán terjedő láthatatlan cseppek kevésbé valószínűen landolnak arcunkon, kezünkön, ruhánkon, ha betartjuk ezt a szabályt.

Tudjuk azt is, hogy a vörös zónák (ahol a COVID-19 esetek nagy számban fordulnak elő) elkerülésével le lehet laposítani a járványgörbét, lelassítva ezáltal a betegség terjedését, és hozzájárulva ahhoz, hogy az egészségügy rendszerek elkerüljék a túlterhelést.  Ezeket a korábban csak szakmai körökben elhangzó szavakat most tömegek kezdték el használni, ami azt az érzetet is erősíti, hogy ebben a válságban mindannyian, együtt vagyunk benne. Éppen ezért az angolul tanulókat segítő oldalak is elkezdték a járvány nyelvét oktatni.

A vírussal együtt terjednek a hozzá kapcsolódó szavak is

Noha az új koronavírus-fertőzés a kutatók számára még sok rejtélyt tartogat, a betegséggel kapcsolatos tudás továbbításának verbális lánca könnyen nyomon követhető. A szavak, amint azt Kelly állítja, az egészségügyi szakemberek számára is egy alap-eszköztárat jelentenek, ezáltal tudnak kommunikálni a nyilvános térben a világ többi részével, amely tőlük vár választ számtalan kérdésre. Ezek a szakkifejezések aztán átkerülnek a politikusok, a közbiztonsági tisztviselők és a média szótárába, majd onnan az általános forgalomba.

Ezek a szavak a figyelmeztető és tájékoztató funkció mellett felkínálják az összekacsintás lehetőségét is, például a quarantini és a kovidióta esetében. Együtt vigyázunk egymásra, együtt szörnyülködünk az eseményeken, de együtt nevetünk is időnként, ennek a közös szókincsnek a segítségével, amely arra hivatott, hogy fölerősítse bennünk az együvé tartozás érzését. "Az emberek arra törekednek, hogy megbeszéljék ezt a példátlan eseményt, amely velük történik, és ez a közös tapasztalat közös nyelvet kíván" – nyilatkozta a Los Angeles Time számára Nancy Friedman kommunikációs szakember.

Josef Essberger, az EnglishClub.com alapítója szerint a nyelvoktatóknak is reflektálniuk kell a valóságra, ezért a mindennapi kifejezések közé olyan szavak is bekerültek, mint a lélegeztetőgép, a közösségi terjedés vagy a „doomscrolling”, azaz a járványhírek görgetésével, olvasásával eltöltött képernyőidő.

Essberger készítette el a COVID-19-szel kapcsolatos szótároldalt az EnglishClub.com webhelyen nemcsak azok számára, akik most tanulnak angolul, hanem azoknak az oktatóknak is segítségére sietve, akiktől diákjaik a pandémiával kapcsolatos kifejezésekről érdeklődhetnek. Ez egy olyan fejezete ugyanis nemcsak az angol nyelvnek, hanem mindegyik másiknak is a világon, amelyet egyszerre tanulunk, diákok és tanárok, fiatalok és idősek egyaránt.

Minden nap újabb bejegyzéseket hoz tehát a népszerű lexikon: a már felsoroltakon kívül részletezi a vírushordozó kifejezés jelentését, a nyájimmunitást, a nulladik páciens, PCR teszt, önizolálás kifejezéseket is. A szakkifejezések mellett pedig ott vannak a szlengszavak is, mint amilyen a már említett doomscrolling, azaz a disztópiás hírek fogyasztásával eltöltött képernyőidő vagy a covideo party.

A megszállott szótárazás nem példátlan

Bármennyire is zavaró egyesek számára ez a már-már morbidnak tűnő nyelvjáték, a világjárvány kedvez a nyelvi kreativitással rendelkezőknek, akik az internetet és a közösségi médiát COVID-19 szószedetekkel, etimológiai értekezésekkel, neológiák gyűjteményével és a régi szavak történeteivel árasztották el, amelyeket aktualizáltak, új magyarázatokkal láttak el. A nyelvbúvárok azt is felfedezték, hogy a „cseppecskék" főnevet abban az értelemben, amelyben mostanság az epidemiológusok használják Shakespeare használta először az "Athéni Timon" című drámájában, amelyet valamikor 1605 körül írt.

Ez a megszállott szótárazás azonban nem példátlan. Sokolowski szerint az olyan drámai események, mint például a szeptember 11., Michael Jackson halála, a bostoni maratoni bombázás - általában felduzzasztják a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekre történő keresések számát. De olyat még soha sem tapasztaltak, mint ami most történik – márciusban a legtöbbet keresett definíciók top 50-e kizárólag a koronavírus-járványhoz kapcsolódó kifejezésekből állt.

"Még soha nem láthattunk ilyesmit" - mondta Sokolowski, aki közel két évtizede nyomon követi ezeket a jelenségeket. A kíváncsiság mellett úgy gondolja, hogy a jelentéskeresésnek köze lehet ahhoz is, hogy az emberek megbíznak azokban az információkban, amelyeket a szótárak, lexikonok közölnek. Az álhírekkel teli világban a szótárakra még mindig úgy tekintenek az emberek, mint pártatlan, objektív kiadványokra, ahol aztán végképp semmi helyük az „alternatív tényeknek”.

„A szótárnak az a dolga, hogy elmondja az igazságot egy szóról. Nem az, hogy megítélje, az egy jó vagy rossz szó-e” – részletezte véleményét a Webster szótár főszerkesztője. Néhányan ugyanis kifogásolták a társadalmi távolságtartás kifejezést, amelyet a szociológiából kölcsönöztek, és amelyet eddig a társadalmi osztályok, a faji és a nemi törésvonalak mentén történő eltávolodás leírására használtak. Az Egészségügyi Világszervezet éppen ezért a"fizikai eltávolodást" fogadta el a társadalmi távolságtartás helyett, éppen azért, hogy ne adjanak okot félreértelmezhető magyarázatokra. Mindeddig azonban ez a megfogalmazás nem került be a széles körű nyilvános használatba.

Meddig fogjuk használni őket?

A szakemberek nem tudják megmondani, hogy a koronavírussal és a COVID-19-cel kapcsolatos szavak megmaradnak-e, ha a járvány lejár. Az AIDS-járvány idején a nagyközönség megértette a T-sejtek fontosságát és szerepüket a betegség elleni küzdelemben, azonban most kevesebbet hallunk róluk, mint jó néhány évvel ezelőtt. Ugyanígy sokan tisztában volt az O-gyűrűvel - ez a tömítőanyag, amely a Challenger űrrepülőgép tragikus katasztrófáját okozta 1986-ban. Manapság a szó ritkán fordul elő a speciális területek kivételével.

„Azok a szavak fognak hosszabb távon is beépülni a mindennapi szókincsbe, amelyeket még öt év múlva is okkal használunk majd, mert társadalmi változásokhoz vagy technológiai fejlesztésekhez tudjuk kötni őket” – mondta a koronavírusos nyelvújítás jövőjéről Kory Stamper lexikográfus, a Merriam-Webster korábbi szerkesztője.

Mivel a Merriam-Webster választja meg az év szavát, az LA Times természetesen arra is rákérdezett a szerkesztőknél, hogy idén vajon várhatóan egy COVID-19-hez kapcsolódó szó lesz-e a győztes, amire a munkatársak azt felelték, hogy ez nem is kérdés, ez COVIDENCIA!