Kihívás elé állította a koronavírus veszélye miatt elrendelt kényszervakáció a pedagógustársadalmat, amely lehetőségei szerint igyekszik online megszervezni az oktatási tevékenységeit. Az elmúlt három hét tapasztalatairól és az átállásról kérdeztünk erdélyi iskolaigazgatókat és pedagógusokat, hogy közelebbi képet kapjunk arról, ahogyan Romániában jelenleg zajlik a tanítás. 

Tamás Levente, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója a Maszol érdeklődésére elmondta: két-három napja volt az online tevékenységek megtervezésére a félbeszakított tanítási hét folyamán. A tanárok próbálkoztak, felhasználták a korábbi tapasztalataikat, ám hamar kiderült, hogy ezt több szempontból is egységesíteni kell. „Nem szerettük volna azt, hogy a diákok szétszórva, különböző napszakokban kapjanak feladatot. Ezért órarend elkészítése vált szükségessé iskolai szinten” – mondta az intézményvezető. 

Segít az iskola-szintű órarend

Az oktatóknak az iskola a kezdeti tapasztalatokat figyelembe véve konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a használt online felületekre vonatkozóan, az igazgató szerint ugyanis ebben is egységes álláspontra van szükség, mivel „rendszerszerűen” szeretnék felépíteni a Segítő Mária Gimnáziumban az online oktatást. „Módszertani levelekkel, adatbázisokkal próbáljuk hosszútávra is előkészíteni ezt a tevékenységet. A Google által kínált lehetőségek felé indultunk el. Ennek több előnyét is látjuk. Amíg ez a betanulás és rendszerfelépítés zajlik, addig működnek az oktatók alternatív forrásai, csatornái” – mondta Tamás Levente.

A csíkszeredai iskola arra ösztönzi pedagógusait, hogy a napnak egy bizonyos időszakában küldjenek feladatokat, és azt kérik a diákoktól, hogy lehetőség szerint ők is tartsák be az időpontokat, amelyeket az órarendben meghatároztak számukra. Így egységes iskolai platform kiépítése zajlik. Az iskoláknak az oktatási minisztérium is ajánlott különböző elérhetőségeket, felületeket, televíziós tartalmakat, amelyek jogdíjmentesen használhatók. „Gyorsan kellett dönteni, és fontos volt, hogy ne fejetlenül, hanem órarend szerint folytatódjon a munka. Azt szerettük volna elérni, hogy a tanárok és a diákok tevékenysége is lehetőleg minél rendszerezettebb legyen” – szögezte le az intézményvezető. 

A számonkérésre vonatkozó kérdésünkre Tamás Levente úgy válaszolt: amennyiben a jelenlegi helyzet elhúzódik, akkor az esetleges értékelés, számonkérés is szükségessé válhat. „Vannak erre már különböző elérhető értékelési módszerek, feladatlapok, egyéni munkák feltöltésére szolgáló alkalmazások, amelyek segítségével osztályozni lehet”, mondta.

Teljesen ismeretlen helyzet állt elő

Némileg eltérő tapasztalatokról számolt be a szintén csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola igazgatója. Sükösd Annamária a megkeresésünkre elmondta, a helyzet kirobbanásakor igyekeztek figyelni arra, milyen útbaigazítások érkeznek a minisztériumtól, hiszen az oktatás felfüggesztésével teljesen ismeretlen helyzet állt elő. „Az első napokban az iskola összegyűjtötte az informatikus szaktanárok bevonásával azokat az oldalakat, lehetőségeket, módszereket, amelyeket ilyen helyzetben alkalmazni lehet. Ezeket megosztottuk a pedagógusokkal, és azt kértük, hogy mindenki keresse meg a neki megfelelő módszert, amiről azt gondolja, hogy az adott tantárgy szempontjából a legjobb” – részletezte az igazgató. Egyebek mellett használták a közösségimédia-felületeket, a WhatsApp-ot, majd a második héttől kezdődően többen a Google Tanterem mellett döntöttek. Tesztek írására a Kahoo-t, a nyelvtanárok a Zoom-ot, Edmodo-t, néhány osztályfőnök pedig a Discord-ot használja.

Az iskolaigazgató elmondta, felmerült, hogy készítsenek-e órarendet a tanárok számára, ám úgy döntöttek, hogy ebben a helyzetben ez nem lehetséges. „A gyerekek leginkább délután és este aktívak, és a családokban, háztartásokban elérhető technikai felszereltséget is figyelembe kellett vennünk. Egy több gyerekes családban, ha egy időben, napközben valamilyen eszköz előtt kell ülnie a diákoknak, nem biztos, hogy megoldható. Ezért én azt javasoltam a kollégáknak, hogy csak abban az esetben legyen online face-to-face óraadás, amikor nagyon muszáj. Másként próbálják a passzív online oldalak lehetőségeit használni” – magyarázta. 

Hozzátette, maguk a tanárok is számos kérdést megfogalmaztak az oktatás kapcsán, felmerült például, hogy vajon kell-e majd pótolni az elmaradt órákat. Ezzel kapcsolatosan még nem született döntés. „Azt már tudjuk, hogy jegyet adni nem lehet, hiányzásokat sem írhatnak a tanárok. A diákoknak meg kell érteniük, hogy ez olyan periódus, amikor a tanár támogatást ad nekik. Ne érezzék úgy a gyerekek, hogy magukra vannak hagyva, hiszen ők is tanácstalanok, különösen az érettségi előtt állók. Őket valamilyen módon szinten kell tartani, hogy ha megszervezik a vizsgákat, legyenek felkészültek” – fejtette ki Sükösd Annamária. 

„A tanárok nem vakációznak, teszik a dolgukat”

Az igazgató megjegyezte: a pedagógusok semmilyen felkészítést nem kaptak, és technikai eszközöket sem tudnak számukra biztosítani az online oktatáshoz. „Mindenki a legjobb tudása, technikai felkészültsége, lehetőségei szerint igyekszik megszervezni a tevékenységeit. Testnevelés óra is van nálunk online, és azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a tanárok nem vakációznak, hanem teszik a dolgukat. Ha például öt osztályban tanít valaki, mindegyiknek úgy elkészíteni az online leckét, hogy az magyarázat nélkül emészthető legyen, nagyon sok időt, energiát felemészt. A diákok pedig nem egyformán kapcsolódnak be a tevékenységekbe, ők sem ülhetnek naponta 8-10 órát a számítógép előtt” – összegzett Sükösd Annamária.

Megosztotta tapasztalatait a Maszollal egy Hargita megyei középiskolai tanár is: mint mondta, az oktatás beszüntetését követően a televízióból értesült – kollégáival egyetemben – arról, hogy valamilyen formában folytatni kell az oktatást, el kell látni tananyagokkal a diákokat. A pedagógust foglalkoztató iskola vezetősége e-mail-ben kérte fel a pedagógusokat az online leckék küldésének elindítására, ehhez néhány felület használatára javaslatot is tettek. Az oktató szerint a legtöbb időt és energiát a diákoktól érkező személyes kérdések megválaszolása viszi el, ugyanakkor a felkészülés és a témakörök, leckék kidolgozása sem egyszerű több osztálynak, hiszen hiába van meg a tudás a tanár fejében, ha nincsenek digitalizálva az anyagai.

Kiindulni abból, ami bevált

Használni azt, ami bevált, de az áttekinthetőség kedvéért törekedni az egységesített rendszer kialakítására – így foglalható össze a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban alkalmazott munkamódszer. Erdei Ildikó iskolaigazgató ismertette: az elemi osztályokban főként a szülők közreműködésével valósul meg az online oktatás, a hogyan pedig tanítónként, osztályközösségenként változó. Van, ahol napi, van, ahol heti ütemterv szerint dolgoznak, és akad olyan osztály is, ahol az órarendet követi a pedagógus. 

A tananyag-feldolgozásra számos lehetőség adott: amelyik tantárgyból van ilyen, ott a digitális, interaktív tankönyvekhez nyúlnak, amúgy pedig kisfilmeket, feladatlapokat küldenek a gyermeknek. Videochat-es találkozásra is van példa, ez elsősorban mentálhigiénés szempontból fontos, kapcsolattartó szerepe van a tanító és tanítványai között, részletezte. Még tornából is kapnak feladatokat a kisdiákok, és a visszajelzésekből úgy tűnik, van igény arra, hogy a gyermekek bebizonyítsák, igenis elvégezték otthon azokat a tornagyakorlatokat, amelyeket kértek tőlük. 

Megtudtuk, a többi tantárgy esetében az ellenőrzés fénykép formájában történik, a szülő lefotózza a gyermek által megoldott feladatokat. A temesvári iskolaigazgató az elmúlt napok tapasztalataiból úgy látja, a kialakult helyzet rugalmasságra és alkalmazkodókészségre tanította a pedagógusokat és szülőket egyaránt.  

A nagyobb osztályok esetében a Google Tanterem felület nyújt kiindulópontot az első perctől kezdve, ennek használatát javasolja egyébként a tanügyminisztérium is, mondta Erdei Ildikó. Líceumi osztályokban már alkalmazzák, és az 5-8. esetében folyamatban van a bevezetése. Ide felhasználóval lehet belépni, majd a tanárok feltöltik a tananyagokat, magyarázó szövegeket. Ugyanakkor fontosnak tartják az online konzultációs órák megtartását is, a videós találkozásokon a tanárnak alkalma van kiegészíteni az elküldött tananyagot. Erre többnyire a Meet vagy a Zoom applikációt használják, előbbi a Google alapú oktatási felület része. 

„Azon az elven voltunk, hogy ha valami jól működik, akkor azon ne változtassunk csak azért, hogy változzon, de ahogy gyűlik a tapasztalat, az látszik, hogy egy átfogóbb rendszer könnyebben áttekinthetővé teszi ezt az egészet” – osztotta meg a temesvári magyar iskolában tapasztaltakat Erdei Ildikó. 

Inkább egyéni tanulás

Ugyanakkor számos dilemma is felmerül a távoktatás kapcsán, ismerte el az iskolaigazgató. Rámutatott, számolni kell azzal, hogy nem minden családban juthat számítógéphez a gyermek, és az is előfordul, hogy az otthonról dolgozó szülővel kell osztozni egy eszközön. Figyelmünkbe ajánlotta azt a szempontot is, hogy míg eddig a mérsékelt számítógép-használatra bátorítottuk a gyermekeket, a távoktatás esetében mégis ezekhez az eszközökhöz kell fordulni. 

Továbbá hangsúlyozta: a digitális oktatás nem azt jelenti, hogy a tanár egy az egyben átviszi azt, amit amúgy az osztályteremben tesz, valamint bár vannak próbálkozások arra, hogy a diákok együtt is dolgozzanak, a frontális oktatáshoz képest a távoktatás mégis egy egyénibb tanulási ritmust követel, jobban kirajzolódnak a gyermekek között a különbségek. 

Nehezebb így a diákoknak

A kolozsvári Református Kollégium egyik pedagógusa a Maszolnak elmondta: az iskola már a kialakult helyzet előtt is előfizetője volt a Microsoft365 nevezetű programnak, amely csapatszolgáltatással (team) is rendelkezik. Az alkalmazás révén nem volt nehéz a tanároknak átállni az online oktatásra, a diákok munkáját azonban sokkal jobban megnehezíti az új módszer – ismerte el, hozzáfűzve: jelenleg nem tudnak lépést tartani az iskolai órarenddel, a „diákok csőstől kapják a házi feladatokat”, és csak kapkodják a fejüket, hogy mikor melyik tantárgyból hol vannak online óráik, felmérőik.

Rámutatott, az online oktatásnak köszönhetően folyamatos a kapcsolattartás a diákokkal, akiket videokonferencián hallhatnak és láthatnak is, így az új leckék nem jelentenek gondot. Például megemlítette a Socrative-teszt használatát, amivel könnyedén felmérhetőek a pontos alapismeretek, valamint a Redmenta platformot, amelyen a gyermekek kifejthetik gondolataikat a tanultakról. 

Továbbá úgy látja, hogy az előre megírt óraterveket és éves terveket minden pedagógus próbálja követni, hiszen a helyzet viszontagságaiban már nem lenne idő új témákat is kiötölni. Az azonban bizonyos: a koronavírus-járvány témája szépen lassan beépül az oktatásba is, hiszen a diákok a hétköznapi élet példáiból tanulnak, és a gazdaság, a környezeti és viselkedésbeli változások jelenleg mind a koronavírushoz köthetők.