Miközben az emberek mindennapjait a koronavírus-járvány miatti aggodalom tölti ki, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a téli, kora tavaszi időszak hagyományosan az influenzás- és légúti megbetegedések időszaka. 2020 első negyedévében három halálos áldozatot követelt az influenza Hargita megyében – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy nagy a felelőssége az egészségügyi alkalmazottaknak is a pánik-helyzet elkerülésében.

Az orvosok, egészségügyi dolgozók felelősségére hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi, amikor a Hargita megyei influenza-helyzetről érdeklődtünk. „Eddig az összes Hargita megyei koronavírus-gyanús esetnek elkönyvelt páciensről kiderült, hogy influenzás. Az influenza valóban sok embert érint, csak ezen a héten 12 új megbetegedést diagnosztizáltak és az első negyed évben három halálos áldozatot követelt a megyében. Elmondhatjuk, hogy komoly influenza-gócok léteznek és járvány van, csak most mindenki a koronavírussal foglalkozik. Jelenleg sokkal nagyobb az esélye, hogy valaki influenzát szedjen össze, mint hogy koronavírussal fertőzödjön” – mondta el a szakember.

Rámutatott, az A-típusú influenza-vírus dominál, de a B-típusúból is bőven akad, „hol ilyet, hol olyat diagnosztizálnak általában beoltatlan emberek körében”. Ami jó hírt jelent viszont, hogy az influenza ellen beoltott emberek tökéletes biztonságban vannak.

Az egészségügyi dolgozók felelőssége

A szakember kitért arra, hogy sok esetben maguk az egészségügyben dolgozók is tehetnek arról, ha felröppen egy-egy rémhír, sőt erősíthetik is azokat. „Legutóbb Székelyudvarhelyen fordult elő ilyen eset, amikor azzal vádolták az ottani kórházat, hogy titokban korona-vírusos beteget ápolnak. Konkrét személy esetében vetődött fel a gyanú, aki ráadásul nem is járt olyan országban, ahol magas lett volna a fertőzés rizikója. Ezek tipikusan pánikkeltő esetek, amelyek gyakran fel nem készült egészségügyi dolgozóktól indulnak” – mondta Tar Gyöngyi.

Az igazgató egy érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet: vannak olyan „informátorok”, akik a hírügynökségeket, televíziókat, hírportálokat némi pénzért cserébe „szenzációs hírekkel” szolgálják ki a koronavírussal kapcsolatosan. „Ezek mindig nagyon rizikós közlések. Ilyenkor általában egy-egy részinformációt kap el a személyzet valamely tagja és azt adja ki a hírre váró médiának. Tudni kell, hogy komoly szakmai tudás és tapasztalat szükséges ahhoz, hogy valaki egészségügyi információt megfelelően értelmezni tudjon” – fogalmazott.

Az év eleji időszak egyébként évről-évre kritikus időszak az influenzát és légúti megbetegedéseket tekintve. Ezeknek a száma, előfordulása időről-időre változó értékeket mutat. „Például ezen a héten magasabb a felső légúti megbetegedések száma az egy héttel ezelőttihez viszonyítva. Míg az év eleje csendes volt, alig voltak ilyen esetek, mostanra látszik kicsúcsosodni a szezon” – mondta Tar Gyöngyi.

A vírusos megbetegedések előfordulása és terjedése sosem kiszámítható járványügyi szempontból, a megbetegedéseknek van egy hullámzó statisztikája – mondta el a szakember. Egy vírus megjelenése és az általa okozott megbetegedések száma több tényezőtől függ. „Befolyásolhatja az időjárás, az éghajlati tényezők, az idegenforgalom, a tömegrendezvények, különböző lakosságmozgások” – részletezte Tar Gyöngyi.

Hasonló óvintézkedések

A Maszol érdeklődésére Tar Gyöngyi azt is elmondta: az óvintézkedések az influenza és a koronavírus esetében is azonosak. „Influenza esetében nincsenek ilyen szigorú korlátozások. Ezek az intézkedések persze az influenzás esetek számát is várhatóan vissza fogják vetni. Főleg az iskolák bezárása, mert ezek a megbetegedése mindig ott terjednek leginkább, ahol sokan vannak összezárva. Minden vakációban azt tapasztaljuk, hogy visszaesik az influenzás és a légúti megbetegedések aránya is” – összegzett Tar Gyöngyi.