​Megtámadta az alkotmánybíróságon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi csoportja a szenátus – mint döntő ház – által február 10-én elfogadott tanügyi törvénycsomagot, amely többek között a meleg ebéd és a délután foglalkozás (after school) bevezetését biztosította volna a közoktatásban, emellett számos, a kisebbségi oktatásnak kedvező intézkedést tartalmazott, az osztálylétszámok alsó határának csökkentésétől az anyanyelvű egyetemi felvételiig.

Novák Csaba Zoltán, a törvény kidolgozásában oroszlánrészt vállaló RMDSZ-es szenátor szerint a kormány a PNL-vel „végeztette el a munkát”, és a magyar érdekvédelmi szövetség akkor sem fog engedni a tanügyi törvényből, ha az alkotmánybíróság helyt is ad a liberálisok keresetének. „Ha már egyszer sikerült többséget kialakítanunk a törvény támogatásához, megpróbáljuk ismét elfogadtatni azt” – mondta a Maros megyei politikus.

A szenátusban nagy többséggel megszavazott törvény utóbb nacionalista megnyilvánulásokat váltott ki a szélsőséges román politikusokból, egyesek odáig mentek, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját anyanyelven is lehetővé tevő törvénycikkelyt úgy értelmezték – pontosabban, annak alapján a közvéleményt azzal hergelték –, hogy „megszűnik a román mint hivatalos nyelv”. Marius Pașcan, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) parlamenti képviselője kijelentette, hogy alkotmánybírósághoz fordul, ha Klaus Johannis kihirdeti a törvényt.

„Számítottunk tehát rá, hogy megóvják az alkotmánybíróságon a törvényt, de ezt inkább a PMP-től vártuk, semmint a PNL-től – nyilatkozta a Maszolnak Novák Csaba Zoltán, a felsőház oktatási szakbizottságának alelnöke. – Ezzel együtt nem tartom korainak a törvénytervezet elfogadásakor érzett örömünket, mert önmagában az, hogy sikerült meggyőző többséget kialakítani a jogszabály elfogadásához, továbbá, hogy egyáltalán tematizálni tudtuk ezt a problémát, sikernek könyveljük el.”

Ugyanakkor – hívta fel rá a figyelmet a szenátor – alig van olyan tanügyet érintő törvénykezdeményezés, amelynek kapcsán a PNL ne élt volna az alkotmányossági kifogás eszközével, amit azért is furcsállt Novák Csaba Zoltán, mert amikor a liberálisok ellenzékben politizáltak, és a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt kormányon, minden alkalmat megragadtak, hogy bírálják a PSD, amiért nem biztosít elegendő költségvetési forrást az oktatásnak. Ráadásul a PNL szereptévesztésben van, mert olyan aggályokat fogalmazott meg, amelyek a kormány hatáskörébe tartoznának – ez Novák szerint egyértelmű bizonyítéka, hogy Klaus Johannis államfő, a kormány és a PNL összemossa a pártpolitikát a kormányzati tevékenységgel.

„A kormány a PNL-vel végeztette el a munkát, mert nem egy politikai pártnak kell amiatt aggódnia, hogy a meleg ebédre vagy a délutáni foglalkozásra nem lesz fedezet a költségvetésben” – utalt Novák Csaba Zoltán az egyik megfogalmazott kifogásra. A másik ok, amiért az alkotmánybírósághoz fordultak a liberálisok, procedurális volt: nehezményezték, hogy a szenátusi vita alatt olyan cikkelyekkel módosult – egészült ki vagy rövidült meg – a törvénytervezet, ami a képviselőházban nem került napirendre. Amúgy is hallgatólagosan fogadta el az alsóház a tervezetet, tehát ez is csak egy ürügy – vélte az RMDSZ-politikus.

„Az alkotmánybírósághoz benyújtott kérelem nem tartalmaz etnikai vonatkozású kritikát, de attól még nem nézhetjük el azt a PNL-nek, hogy gazdasági megfontolásból gátat vetne egy olyan kezdeményezésnek, amely a nemzeti kisebbségeknek is előnyt jelentenének, mint például az önálló osztályok indításához szükséges minimális létszám csökkentése. Úgy érezzük, hogy ez a minimum, ami a tanügyet megilleti, és amit ez a törvény garantálna, úgyhogy megvárjuk az alkotmánybíróság döntését, és ha helyt ad a keresetnek, megpróbáljuk ismét elfogadtatni” – jelentette ki Novák Csaba Zoltán.

Az alkotmánybíróság várhatóan áprilisban dönt a beadványról.