Az egész világ retteg a koronavírustól, amely eddig közel 3000 embert ölt meg, és 80 ezerre tehető a fertőzött betegek száma. Ha azonban felidézzük, hogy korábban mennyi halálos áldozatot követeltek más járványok, akkor a koronavírus már csak ártatlan kórokozónak tűnik.

A kolera a történelem folyamán rengeteg áldozatot követelt. Az 1910-1911-es kolerajárványnak 800 ezer halottja volt, 1852 és 1860 között egy millióan haltak bele a betegségbe. A betegség kórokozóját Robert Koch ismerte fel 1884-ben, tudományos igényű leírását John Snow londoni orvos adta meg az 1854-es londoni kolerajárvány megfigyelése alapján.

A betegséget a Vibrio cholerae baktérium által okozza és elsősorban széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést, ami súlyos hasmenéssel és hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet.

A kolera még manapság is pusztít. 1991-ben Peruban tört ki járvány, több mint 322 embert betegítve meg, egy évre rá Kolumbiában és Ecuadorban jelzett 982 ezer megbetegedésből 8622 kimenetele volt halálos. Haitiban, a 2010-es földrengést követően 30 ezren betegedtek meg, közülük 4500-an meghaltak. Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb kolerajárványa Jemenben tört ki 2017-ben, legalább egymillió ember érintve a halottak száma tízezrekre becsülhető.

Pestis: 25 százalékkal csökkent a világ népessége

A pestis évezredek óra az emberiség réme. A „fekete halál” kórokozója, az emberre viszonylag ártalmatlan Yersinia pseudotuberculosisból mutálódott Yersinia pestis bacilus, nagyon alkalmazkodóképes, és eddig sok változatát írták le.

Három fő formáját különböztetik meg: a bubópestist, a tüdőpestist és a szeptémiás pestist. Mindhárom forma jellemző tünete a nagyon magas láz, a rossz közérzet, a bevérzések, illetve a bőr oxigénhiánya miatt fellépő kékes-fekete elszíneződés, ezért is kapta a fekete halál elnevezést.

Emberre elsősorban a fertőzött állatokon élősködő bolhák csípésével, ritkábban a fertőzött állati szövetekkel történő érintkezéssel, a tüdőpestisben szenvedő beteggel történő kontaktus esetén pedig cseppfertőzéssel terjed. A pestisről legkorábban Prokopiosz bizánci történetíró számolt be: a perzsa háborúk után, 541 és 542 körül pusztított Bizáncban, naponta tízezer áldozatot követelve.

Ebben az időszakban Európát is elérte a járvány: a Konstantinápolyból érkező hajók és egy globális éghajlatváltozás miatt a pestis baktériumával fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak, tovább terjesztve a betegséget. A feljegyzések szerint mintegy 25 millióan haltak meg Európában.

Minden idők legnagyobb pestisjárványa a 14. században pusztított: 75 és 200 millió közé teszik az áldozatok számát Kis-Ázsiában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Európában. Európa lakosságának több mint a fele – 60 százalék – odaveszett, a Föld lakossága pedig 450 millióról legkevesebb 350 millióra csökkent.

Míg Európából a 19. századot követően eltűnt a pestis, addig a világ többi részén a mai napig újra és újra kitör egy-egy járvány: 2013-ban a WHO az egész világon 800 esetet jelentett, ebből 126 volt halálos, Madagaszkárban pedig 2014 augusztusa és 2014 novembere közt 119 megbetegedés fordult elő, ebből 40 végződött halállal.

A spanyolnátha több áldozatot követelt, mint az első világháború

Az emberi történelem legtöbb áldozatát követelő járványa azonban a spanyolnátha, az influenza A típusú vírusának első és egyúttal legpusztítóbb, világméretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 3-5 százalékát, mintegy 500 millió embert betegített meg. Lefolyása rendkívül gyors volt, és látszólag teljesen kiszámíthatatlanul választotta ki áldozatait, hiszen az elhunytak jelentős része a 25-40 év közötti egészséges férfiak közül került ki.

Az első hírek a járványról először Spanyolországból érkeztek – innen a betegség neve –, a spanyolnátha kitörésének helyét és körülményeit azonban nem sikerült megállapítani. A spanyolnátha 1918-1920 között három hullámban jelentkezett. 1918 őszén és telén világszerte 25-50 millióan haltak bele. Egyes becslések szerint ez a szám jóval nagyobb, és eléri a 70 milliót.

A pontos adatok nem ismertek, egyrészt azért, mert sok ország nem szolgáltatott részletes statisztikát, másrészt azért, mert egész régiók haltak ki. Oroszországban például a háború utáni állapotok miatt még csak fel sem tudták mérni a halottak számát. Csak Indiában 17 millió ember életét követelte a járvány, ahogy az az 1921-es népszámlálásból látható.

Egy baktérium miatt pusztultak ki az aztékok

Csak 2018-ban sikerült azonosítani egy rejtélyes járványt, amely elhozta az aztékok végzetét. A cocoliztli az 1545 és 1550 között 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából 80 százalékával – végzett a mai Mexikó és Guatemala területén. Egy korabeli temetőből származó csontvázból nyert DNS-mintát elemezve megtalálták a nyomait a hastífuszt okozó salmonella enterica baktérium C altípusának, amelyet feltehetőn a spanyol gyarmatosítók háziasított állatai hurcoltak be Mexikóba.

„Modern” betegségek

Az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (emberi immunhiány vírusa) által előidézett, gyakorlatilag 100 százalékos halálozású tünetegyüttes, amelyet 1981-ben azonosítottak, de már jóval régebben megjelent. Azóta már volt példa fertőzött AIDS betegek gyógyulására is. A legtöbb tudós szerint a HIV Fekete-Afrikában alakult ki a 20. század első felében.

A vírus leggyakrabban szexuális úton terjed, de a fertőzés átvihető vérátömlesztéssel, anyatejes szoptatással vagy a szülés során az anyáról átkerülhet az újszülöttre. A HIV abban is különbözik számos más vírustól, hogy rendkívüli magas genetikai változatossággal rendelkezik. Ez a diverzitás nagyrészt gyors szaporodásának köszönhető: egy betegben kb. tízmilliárd új vírusrészecske keletkezik naponta.

A halálos járvány csúcspontján, 2005-ben 1,9 millió elhunytat regisztráltak. Azóta a halálesetek és a fertőzések száma visszaesett, utóbbi például 1997-es képest felére, vagyis 1,8 millióra csökkent a HIV-vírussal újonnan fertőzöttek száma, a 36 millió HIV-fertőzöttből közel 20 millió részesül gyógyszeres kezelésben.

Egy humán koronavírus, SARS-CoV okozza a SARS - súlyos akut légzőszervi szindróma” betegséget, a kínai Kuangtung tartományból indult ki, és a világ 37 országában okozott megbetegedéseket. A kór 2002-2003 között nyolcezer embert betegített meg, a halálos áldozatok száma elérte a nyolcszázat.

Az ebola vagy ebola vérzéses láz egy súlyos, magas halálozással járó fertőző betegség, melyet az Ebolavirus nemzetségbe tartozó Ebola-vírusok okoznak. A kór 2014-ben indult ki Guineából, átterjedt Nyugat-Afrikára és 28 ezer embert fertőzött meg, akik közül 11 ezer meghalt. 2019-ben megtalálták az ellenszerét, így a korábbi 50-90 százalék körüli halálozási arány 6 százalékra csökkent.