Hálaadó szentmisével ünnepelték a Gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumum épületeinek javarészt magyar állami támogatással megvalósított felújítását csütörtökön. A 25 éve alapított intézmény egyedülálló lehetőséget kínál az Erdély keleti peremvidékén élő gyimesi csángó fiataloknak, hogy lakóhelyükön érettségizhessenek le, tanulhassanak szakmát. Az iskola felújításának, fejlesztéseinek összértéke eléri az 1,47 millió eurót.

Templom és iskola egy fedél alatt működik a gyimesfelsőloki oktatási központ területén, ahol nem csak a diákok lelnek otthonra, hanem az iskola kápolnájában Jézus is a diákokra mosolyog – kezdte ünnepi prédikációját Berszán Lajos, az iskola alapítója. A gimnázium megálmodója egykori példaképét és tanárát, Márton Áron püspök alakját idézte fel. A nyugdíjas lelkipásztor megemlékezett azokról az időkről, amikor a hatalom elkobozta a történelmi magyar egyházak javait, amikor tiltott volt a templomba- és a hittanra járás, mégis „a kertek alatt, titokban mindenki eljárt a hitoktatásra”. Berszán Lajos emlékeztetett arra is, hogy az iskola megalapításakor először nem adták ki az arra illetékesek a szükséges engedélyeket, de szeméyes közbenjárására, a keresztény emberek közötti párbeszéddel mégis elérte, hogy utat adjanak elképzeléseinek, és a Gyimesekben megteremtsék a gyerekeknek azt a lehetőséget, hogy szülőföldjükön végezhessék el a középiskolát.

„Az első névsorolvasás a templomban volt, a község klubtermében tanítottak az óraadóként alkalmazott tanárok, a távolabbról érkező diákok a plébánián kaptak szállást. A harmadik évfolyam indulásakor készült el a kápolnaként és bentlakásként is szolgáló épület” – emlékezett a kezdetekre Berszán Lajos.

„Tele van a szívem köszönettel” – hangsúlyozta az atya, aki nem felejtette el megemlíteni, hogy akárhányszor Magyarországon járt az iskola ügyes-bajos dolgainak ügyében, mindig kedves fogadtatásban volt része. Berszán Lajos büszkén sorolta fel az iskola egykori kiemelkedő tanítványait, akik közül kikerültek megyei tisztségviselők, orvosok, papok, gyógyszerészek, színészek is, de számos becsületes mesterembert is adott a társadalomnak az elmúlt 25 év gyimesfelsőloki oktatása.

A szentmisét követő köszöntő beszédek sorát Bálint Róbert iskolaigazgató nyitotta meg, aki Assisi Szent Ferenc példáját hozta fel: „Ahogy az egykor élt szerzetes, úgy Berszán Lajos is egy isteni sugallatra fogott hozzá az iskola alapításához és szerencsére társakra is akadt ebben a nagy munkában. A pap bácsi meghallgatta a hívást és nem mondott ellent a hívó szónak” – emelte ki az intézmény vezetője, aki köszönetét fejezte ki a jelentős adományokért, támogatásokért. Bálint Róbert  elmondta: összesen mintegy 500 millió forintot költöttek az elmúlt két évben az iskola fejlesztésére. A munkálatok során az iskola udvara kapott új külsőt, majd az iskola kápolnáját és a kollégiumot újították fel. Kialakítottak egy modern konyhát és étkezőt, valamint szigetelték, festették a központi épületet, aminek tetőzetét is kicserélték.

Létkérdés az erdélyi magyarság számára az oktatás ügye – emelte ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke.  „Sokaknak tartozunk köszönettel azért, hogy ma itt lehetünk: kiemelném a Katolikus Egyház Gyulafehérvári főegyházmegyéjének és a magyar államnak a szerepét, ahogyan a gyimesfelsőloki közösségnek is” – hangsúlyozta a politikus, aki kiemelte, hogy „csak felsőfokon beszélhetünk a gimnázium eredményeiről”. „Azt szoktam mondani, hogy a kisebbségi politika feladata általában véve az, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek. Oda ahová valók. A kisebbségi jogok helyén igazi kisebbségi jogok legyenek, a magyar utcanévtáblák helyén magyar névtáblák legyenek, és az iskola magyar iskola legyen.

25 évvel ezelőtt Gyimesfelsőlokon helyére került egy dolog: lett magyar iskolája a csángómagyaroknak. Mert volt valaki, aki megálmodta. Volt hite, kitartása, és a közösséget szolgálta. Volt valaki, egy igazi vezető, aki nemcsak megálmodta, de cselekedte is minden nap azt, amit álmai diktáltak” – zárta gondolatait Kelemen Hunor.

A magyar kormány képviseletében Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Berszán Lajost és az általa alapított iskolát méltatván kifejtette: „méltó és vonzó helye a magyar identitás ápolásának” az intézmény. „Fantasztikus, ami 25 év során történt Gyimesközéplokon” – emelte ki az államtitkár, aki arra biztatta a szentmisén résztvevő diákokat, hogy „higgyék el és éljék át a mindennapi csodákat”.

Középiskolai emlékeit idézte fel a jelenlévőknek Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, aki a magyarság szülőföldön való megmaradásának szükségességét emelte ki.

„Ne féljetek álmodni, építeni, alkotni. Példaként itt van előttetek Berszán atya” – szólította meg a gimnázium diákjait Tánczos Barna szenátor. A politikus Bethlen Gábor munkásságára mutatva emlékeztetett arra, hogy a lehetetlennek tűnő elképzelések, küldetések is megvalósulhatnak eltökélt akarattal és munkával.

A nap díszvendégei csütörtökön délután részt vettek a Testvérmegyei együttműködés Székelyfölddel Szent László öröksége jegyében címmel Csíkszépvízen megrendezett konferencián. A Hargita Megye Tanácsa és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata által szervezett eseményen számos anyaországi és székelyföldi polgármester is megjelent.