Nem az a tétje az előre hozott parlamenti választásokat szabályozó sürgősségi kormányrendelet elleni alkotmányossági kifogásnak, hogy kiírják-e vagy sem választásokat a törvényhozás mandátumának lejárta előtt, hanem az, hogy meg lehet-e tartani a helyhatóságival egy időben – vélte Székely István Gergő politológus. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint most már az ellenzékbe szorult, és a közvélemény-kutatások szerint közel felére csökkent népszerűségű Szociáldemokrata Pártnak (PSD) is kockázatos mindenféle procedurális trükkel akadályozni az előre hozott választások megszervezését.

A PSD két okból is óvni akar az alkotmánybíróságon: először is azért, mert Klaus Johannis államfő ismét Ludovic Orbant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét kérte fel kormányalakításra, akitől a bizalmatlansági indítvány február 5-i megszavazásával a parlament megvonta a bizalmat, másodsorban pedig azért, mert a kormány a bukása előtti este kiadott sürgősségi kormányrendeletek egyikével oly módon megváltoztatta a választási törvényt, hogy bárki az ország bármely választókerületében leadhatja voksát a parlamenti választásokon.

Időnyerés a PSD-nek

Székely István Gergő szerint az alkotmányban nem írja, hogy nem lehet jelölni még egyszer ugyanazt a személyt miniszterelnöknek; Emil Bocot is megbuktatták már korábban bizalmatlansági indítvánnyal, utána mégis ő alakíthatott kormányt – emlékeztetett a politológus a Maszolnak adott elemzésében.

„Ez az alkotmánybírósági megkeresés a PSD részéről időnyerés és a kötelező politikai kommunikáció egyfajta kombinációjából született – mondta. – A Szociáldemokrata Párt nem tehette meg, hogy ne reagáljon arra, hogy Johannis ugyanazt jelölte kormányfőnek, akit előző nap megbuktatott a parlament. Az időnyerésre pedig azért volt szükség, mert a PSD-n belül sem egységes az álláspont a stratégiát illetően: álljanak bele az előre hozott választásokba, vagy próbálják meg legalább késleltetni, ha nem halasztani.” A politológus kevésbé tartotta valószínűnek, hogy alkotmányellenesnek nyilvánítják Orban jelölését, de ha mégis, akkor az a kérdés, hogy ez beleszámít-e abba 60 napon belüli két sikertelen kormányalakítási kísérletbe, ami után fel lehet oszlatni a parlamentet, és előre hozott választásokat kiírni. Ennek eldöntése az alkotmányjogászok dolga lesz – fűzte hozzá.

Az előre hozott választásokat szabályozó sürgősségi kormányrendelet miatt a PSD és az RMDSZ is jelezte, kéri a Nép Ügyvédjét, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt (sürgősségi kormányrendeletet csak az ombudsman óvhat meg az alkotmánybíróságon, a parlament nem). A Hivatalos Közlönyben pénteken megjelent rendelet 90 napról 50 napra rövidíti le azt a határidőt, amennyi időnek el kell telnie a parlament feloszlatásától a választások kiírásáig, számos egyéb határidő is a felére rövidül – magyarázta Székely István Gergő, aki szerint az Orban-kormánynak ezzel az volt a célja, hogy amennyire csak lehet, felgyorsítsa a folyamatot.

A jobboldalnak kedveznek a változtatások

„Kiemelendő, hogy megduplázzák a külföldi választókerületekben elnyerhető képviselői és szenátori mandátumok számát. Végső soron ez indokolt, ha azt vesszük, hogy a tavalyi elnökválasztáson annyian szavaztak külföldön, mint még soha. Fontos az is, hogy külföldön három napon át tart a szavazás, mint az elnökválasztás alkalmával, ami a jobboldali pártoknak kedvez, a PNL-nek és az USR-nek, pláne, ha a nagy szavazatszám átváltható kétszer annyi mandátumra, mint eddig” – fejtette ki az elemző.

A legfontosabb változtatás azonban az – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa –, hogy a jogszabály szerint bárhol lehet majd szavazni: úgynevezett kiegészítő választói névjegyzéket vezetnek be, amit eddig csak elnök- és EP-választások alkalmával használtak. Ezeket rengeteg kritika érte, mondván, hogy könnyű csalni velük, de Székely szerint ez már csak részben igaz, mert amióta bevezették a személyi szám alapján történő valós idejű ellenőrzést, könnyen ki lehet szűrni, ha valaki kétszer akar szavazni.

A politológus szerint ezt a nagyvárosokban lakó egyetemisták és az ott dolgozó, de bejelentett lakcímmel nem rendelkezők számára vezették be, akik máskülönben nem szavaznának. „A PSD korábban azt találta ki, hogy az egyetemisták ingyen vonatjegyet kaptak, hogy hazautazhassanak szavazni, de nyilván hatékonyabb, hogy ha helyben oldják ezt meg. Ez is a jobboldali pártoknak kedvez, nem a PSD-nek – mondta. – Ha bukni fog az alkotmánybíróságon ez a rendelet, akkor vagy emiatt fogják elkaszálni, vagy azért, mert a kormány az utolsó utáni órában adta ki. Nem hinném, hogy a határidők lerövidítése miatt nyilvánítanák alkotmányellenesnek.”

A sürgősségi kormányrendelet alkotmányossági óvásának egy tétje van Székely István Gergő szerint: az, hogy meg lehet-e rendezni egyszerre az előre hozott parlamenti választásokat a helyhatósági választásokkal, vagy sem? Ha alkotmányellenesnek minősül a sürgősségi kormányrendelet, akkor a PNL kifut az időből – tette hozzá.

„Június 28-ig meg kell tartani a helyhatósági választásokat, mert lejár az önkormányzati képviselőtestületek mandátuma, és azt csak sarkalatos törvénnyel, háború vagy katasztrófa esetén lehet meghosszabbítani – mondta. – Február 10-én nyújtotta be Orban a javasolt kormánynévsort és a -programot, azóta ketyeg az óra. Értelmezés kérdése, hogy mikor tudja Johannis feloszlatni a parlamentet, de ha biztosra akar menni, és el akarja kerülni az alkotmányossági kifogásokat a PSD részéről, akkor meg kell várnia a 60 napot, még ha a két kormányalakítási kísérletet 40 nap alatt is utasítja el a parlament. A 90 napos határidővel csak június 28. után írható ki a választás, ezért csökkentették 50 napra. Ha tehát a sürgősségi kormányrendelet megbukik az alkotmánybíróságon, akkor nem lehet egyszerre megtartani a két választást.”

Egyre nagyobb az esély az előre hozott választásokra

A politológus szerint egyébként egyre nagyobb az esély az előre hozott parlamenti választásokra. „Február 24-én szavaz a parlament az új kormány beiktatásáról, és a PNL közölte, hogy törvényhozói jelen lesznek, de nem fogják megszavazni saját jelöltjeiket. A PSD-től ellentmondásos nyilatkozatokat lehetett hallani, de a szociáldemokratáknak kockázatos lenne a trükközés, mert Johannis annyira sikeresen tematizálta az előre hozott választásokat, hogy azok majd kivisznek a válságból, hogy a PSD számára nem lenne ajánlatos távol maradni vagy bevetni mindenféle procedurális akadályt” – vélte.

Ezzel szemben a PNL-nek érdeke, hogy mielőbb – és lehetőleg a helyhatóságival egyszerre – legyenek az előre hozott parlamenti választások. „A közvélemény-kutatásokban 40 százalék feletti eredménnyel állnak, s ha nem is sikerül a mandátumok többségét megszerezni, kevés fog hiányozni, úgyhogy az RMDSZ-szel, az USR-vel, vagy a PMP-vel, ha az bejut a parlamentbe, kényelmes többséget tudnának kialakítani a liberálisok” – latolgatta az esélyeket Székely István Gergő.

Hozzátette: a PSD helyzete kényesebb, mert amikor kezdett világossá válni, hogy Johannis előre hozott választásokat akar, még úgy festett, hogy ez a PSD-nek nem érdeke: válságban van, nincs megválasztott elnöke, aki rendelkezne legitimitással és kellő autoritással, a párt „nyalogatja sebeit, amit Dragnea hagyott rajta”. „Viszont azóta már el lehet mondani, hogy az se jó nekik, ha túlságosan elhúzódik ez a cirkusz és válság – tette hozzá Székely. – Vigyázniuk kell, mit lépnek, mert amit az ellenfél úgy tud kommunikálni, hogy ők akadályozzák a kilábalást a válságból, az további presztízsvesztést okozhat a PSD-nek. Egy részük – Marcel Ciolacu ügyvivő elnökkel az élen – belátta, hogy fel kell vállalni az előre hozott választásokat, mások viszont nem így látják. Sok képviselőjük el fogja veszíteni a mandátumát az azzal járó mindenféle juttatással, tehát a PSD megosztott ebben a kérdésben.”

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kapcsán úgy fogalmazott, hogy „csapdába került”: tavaly a PSD-t kritizálta a párt, ahol csak tudta, kezdeményezte az előre hozott választásokat, de „nekik ez most rossz, s a lehető legrosszabb, ha egyszerre lenne a két választás” fogalmazott a szakember. „Lehet hogy egy-két polgármesteri tisztséget nyernének a helyhatóságin, s azok tudnának mozgósítani a parlamenti választásra, de így, főleg, hogy maradt az egyfordulós polgármester-választás, az USR-nek rossz forgatókönyv. Ugyanakkor nem kommunikálhat mást, minthogy megyünk dalolva az előre hozott választás felé, különben hiteltelenné válna a retorikája” – vázolta.

A Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) a bejutási küszöbön egyensúlyoz, ezért „olyan esküdt ellenségek”, mint Traian Băsescu és Călin Popescu-Tăriceanu az együttműködés lehetőségét is felvetették, igaz, Tăriceanu a PSD-vel és Pro Romániával is hajlandó lenne együtt dolgozni. A baloldalon új konfiguráció alakulását látta Székely István Gergő, legalábbis erre következtetett abból, hogy a Victor Ponta-féle Pro Románia vasárnapi  kongresszusán a párt és a PSD vezetői „oda-vissza békülékeny gesztusokat tettek”, amiből „jó eséllyel választási szövetség lesz”.

„Az RMDSZ-nek ez nagyon nem hiányzott, de azért nem egy katasztrófa. Az RMDSZ bejutása a parlamentbe nem azon múlik, hogy most vagy pár hónappal később lesz a választás. Szerintem az RMDSZ-nek jobban megfelel, ha egyszerre tartják a két választást, mert az, hogy a polgármesterei a saját maguk újraválasztásáért mozgósítanának, felhajtó erőt jelenthet a parlamenti választásokra is” – vélte Székely István Gergő.

A román média és politikai elemzők egy része korában emlegetett állítólagos egy titkos PSD–PNL-paktumot a kisebb pártok kiszorításáról a parlamentből, de Székely szerint „soha nem fogjuk megtudni”, hogy létezett-e ilyen háttérmegállapodás. Azt viszont hozzátette: „Valamilyen konzultáció biztos volt, informálisan konzultálnak egymással a pártok. Ez állandó tendenciája a modern pártrendszereknek, hogy a körön belül lévő nagy és konszolidált pártok, hogyha egymásnak a legádázabb ellenségei is, hajlamosak arra, hogy a rendszerbe belépni kívánó új pártokat a kerítésen kívül tartsák – ez a pártkartell.”

A politológus szerint a PNL számára már nem a PSD az első számú ellenfél, hanem az USR. „A tavalyi államfőválasztáson is láthattuk, hogy a PNL és Johannis mindent elkövettek, hogy Viorica Dăncilă jusson a második fordulóba, és ne Dan Barna. A PNL-nek az az érdeke, hogy az USR minél rosszabb eredményt érjen el a választáson. A PSD-nek megvan a maga baja a PNL nélkül is” – fogalmazott Székely István Gergő.