Uborka, paradicsom, sárgarépa, de mindenek előtt közösségi élet terem egy üresen hagyott, jelenleg funkció nélkül maradt önkormányzati területen Gyergyószentmiklóson. A növények a rájuk fordított szeretet erejéből nőnek, nem a tápoktól.

Szebbé teszi a környezetet és ingyen van

A gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal “Tiszta virágos környezet, jó közérzet” elnevezésű programja keretében először tavaly ajánlott fel a kertészkedni vágyóknak egy 22 áros területet a külvárosban. Azóta is harminc gyergyói hódol a közösségi kertészkedésnek, ráadásul a kezdeményezés előzmény és példa nélküli Hargita megyében.

Területhez jutni aránylag egyszerű: a polgármesteri hivatal közzétesz egy hirdetést, és a kertészkedni vágyók jelentkezési sorrendben kapnak parcellát. Azonban igyekezni kell, mert a 20 árnyi területen 30 parcella vár gondozásra – tudtuk meg Nagy Zoltántól, Gyergyószentmiklós alpolgármesterétől.

A fás növényeken kívül mindent megtermelnek itt: paszulyt, borsót, sárgarépát, salátát, de van, aki csak fűszernövényt nevelget a kis parcelláján. Mindez a lakóknak nem kerül semmibe: a műkedvelő szinten gazdálkodók csak a locsoláshoz elhasznált vízért fizetnek.

Az alpolgármester lapunk érdeklődésére elmondta, a program az eddig kihasználatlan önkormányzati tulajdonban lévő területek hasznosítását, szebbé tételét célozza. A kis telket kerítés őrzi, bent pedig egy szerszámos fészert is kialakítottak. Nemrég padokat is kihelyeztek, mert az alkalmi kertészek néha összejöveteleket tartanak, söröznek, grilleznek.

A közösségért, nem a megélhetésért kertészkednek

Pethő Melánia újságíró, közösségi kertész tavaly kezdett el konyhakerti növényeket termeszteni közel hat méteres telkén. Mint mondja, ami konyhakerti növény kell egy székely háztartásban, az mind megterem nála.

Általában ugyanabban az időpontban több ilyen vállalkozó kedvű amatőr kertész is összegyűl, és ilyenkor még jobban telik kertészkedés. “Ha az ember délután kimegy gyomlálni, nem biztos, hogy a napnyugta hazakergeti, mert ha másvalaki is ott van még, akkor hamar előkerül a sör is”-  mondta lapunknak Pethő.

Szerinte a szabad levegőn való testmozgás, társasági élet is motiválja a kertészkedést, mert a közel hat négyzetméteres parcellákon senki nem a megélhetésért dolgozik.

Ha többen is összejönnek a parcellák között, hamar kialakul a jó hangulat. Valóságos kis közösségi élet virágzik az ágyások közt, meséli, de hát a kezdeményezésnek ez is a célja. “Ha valamelyikünk észreveszi, hogy a parcellaszomszéd elfelejtette megöntözni az ő részét, akkor valamelyikünk biztosan locsolni fog nála is” - magyarázza.

Irigykedésről nincs szó, mondja, együtt örülnek, ha egyiküknél hamarabb bújik a hagyma, vagy gyönyörű paradicsomja terem. Ráadásul miután betakarították a terményt, egy maguk közt terménynappá nyilvánított napon kisebb összejövetelt is tartanak.

Növényvédő szernek nincs helye

Kicsit közelítve a biokertészet irányelveihez, a közösségi kertekben fontos kikötés, hogy növényvédő szert csak nagyon indokolt esetben szabad használni és csak akkor, ha a városi kertészet szakembere is helyesli.

„Ezek a növények a rájuk fordított szeretet erejéből nőnek, nem a tápoktól” – mondta el lapunknak az ötlet egyik gazdája M. Cs., akit évek óta foglalkoztat a közösségi kertészet, biokertészet és a nálunk még alig ismert permakultúra létrehozásának a lehetőségei.

A zárható kerítésnek tudható be vagy nem, lopásokról és garázdaságról mindeddig nincs tudomása a Nagy Zoltán alpolgármesternek, akitől azt is megtudtuk, hogy a tervek szerint bővítik a közösségi kertészetet a városban, hamarosan egy másik kihasználatlan önkormányzati területet is bekerítenek és vizet vezetnek be erre a célra. 

A közösségi kertészet típusú kezdeményezés „urban gardening” néven mozgalommá nőtte ki magát Nyugat-Európában, ahol mára ennek már komoly hagyományai vannak. Nem tévesztendő össze a régi rendszerben játszóterek, virágágyások, zöldövezetek rovására művelt csinál magad-típusú kertészkedéssel. A hozzánk legközelebbi példa közösségi kertészetre Budapest, ahol egyre-másra létesülnek ilyen közösségi kertek a belvárosban is, bérházak közötti üres telkeken, grundokon. A magyar fővárosban nemcsak önkormányzati területen folyik ez a fajta kertészkedés, sok esetben a tulajdonos bizonyos pénzösszegért adja át adott időre a kertészkedni vágyóknak a területet. A veteményeseket parlagon álló telkeken és felajánlott területeken alakítják ki, támogatóktól kapnak termőföldet és palántákat az induláshoz, esetenként kerti bútort, kerítést.