banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Uniós szintű minimálbér: „fülelő üzemmódban” van az Európai Bizottság

Váratlan ellenzői akadtak az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak (EB) az uniós szintű minimálbér kérdésében. Az északi tagállamok attól tartanak, hogy a mindenkire érvényes szabályozás aláásná a kollektív tárgyalások (náluk) jól működő rendszerét, és akár a bérek csökkenéséhez vezetne.

Az Európai Bizottság megkezdte az egyeztetéseket a szociális partnerekkel a december elején beiktatott új uniós végrehajtói testület egyik fontos intézkedéséről, az európai minimálbérről. A bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérének alkalmazásához szükséges akciótervet készíti elő.

A pillér 20 alapelvét még a Jean Claude Juncker vezette előző bizottság fogalmazta meg több mint két éve, és azok között szerepel a „tisztességes megélhetést nyújtó, méltányos bérezés”. Ezt „megfelelő összegű minimálbér” révén látja biztosítani az EB, amelynek szintjét „az adott ország szabályaival és gyakorlatával összhangban, átlátható és kiszámítható módon kell megállapítani, tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját”.

Meg kell akadályozni, hogy akik dolgoznak, szegénységben éljenek

Az Európai Unió statisztikai hivatala rendszeresen közzétesz adatokat az úgynevezett dolgozó szegények arányáról a tagállamokban. Az említett kategóriába azokat a munkavállalókat sorolják, akiknek a jövedelme nem éri el a medián 60 százalékát. (A medián az átlagbérnél hitelesebben tükrözi az átlagos (!) munkavállaló bérszintjét, mivel „kiszűri” a nagyon magas fizetések és a rengeteg minimálbéres által okozott torzítást. A PIAROM vállalkozói szövetség egy korábbi tanulmánya szerint Romániában a munkavállalók több mint 90 százaléka átlag alatt keres.)

Ahogy a fenti grafikán is látszik, Románia magasan vezet a dolgozói szegénységet illetően, amelynek aránya nálunk csaknem kétszerese az uniós átlagnak. Nagyjából minden ötödik hazai munkavállalóra igaz, hogy nem kap tisztességes megélhetést nyújtó, méltányos bérezést, ezért nem tudja a keresetéből kielégíteni saját és családja szükségleteit. Uniós szinten minden hatodik munkavállaló minimálbéres (arányuk 2006–2014 között 16,7 százalékról 17,2 százalékra nőtt), a dolgozói szegénység pedig szintén nőtt az elmúlt közel másfél évtizedben (8,1-ről 9,6 százalékra 2005–2018 között).

„Meg kell akadályozni, hogy azok, akik dolgoznak, szegénységben éljenek” – ezzel a felkiáltással indította el Jean-Claude Juncker a szociális jogok európai pillérét az Unió helyzetéről szóló, 2017. szeptember 13-i beszédében. A kivitelezésre azonban már nem maradt ideje. A kérdés bekerült a von der Leyen(vdL)-bizottság első száz napos programjába, azonban már az akcióterv előkészítéséről szóló közlemény megjelenése előtt (váratlan) ellenzői akadtak.

Az északiak bércsökkenéstől félnek

Az északi tagállamok attól tartanak, hogy a minimálbér európai szintű szabályozása aláássa a kollektív tárgyalások évszázados rendszerét. Dánia munkaügyi minisztere, Peter Hummelgaard a Guardian brit lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy hazájában a bérekről hagyományosan a szakszervezetek és a munkaadók közötti tárgyalásokon születik döntés, és ez a módszer több mint száz éve nagyon jól működik. Annyira, hogy EU-s szinten Dániában a legnagyobbak az órabérek. Ezen a téren a kontinensen csupán két nem uniós állam, Norvégia és Izland körözi le a dánokat.

 

A fenti adatok 2018-ra vonatkoznak, frissítést 2020. március 31-re ígér az Eurostat.

A legrosszabbul fizetett dánok órabére is 18 euró, vagyis két és félszerese a romániai átlagnak (6,9). A svéd és a finn munkavállalók fizetése szintén jóval meghaladja az uniós szintet. Mindez a szakszervezetek és munkaadók által kötött kollektív szerződéseknek köszönhető, amelyeket az esetek többségében a nem szakszervezeti tagokra is alkalmazzák.

A finnek dánok, svédek most attól tartanak, hogy a kötelező minimálbér megállapítása nyomán a munkaadók vitatni fogják a kollektív szerződések szükségességét. Arra hivatkozhatnak ugyanis, hogy miután törvény rendelkezik a tisztességes bérszintről, nincs miről tárgyalni. Ezzel szemben eddig az időről időre felújított kollektív tárgyalásokon dőlt el, mi számít éppen tisztességes bérnek.

Az érintettek bizalmatlanok

Az Európai Bizottság január 14-én nyilvánosságra hozott közleménye az északi államok aggodalmaira is reflektál. A dokumentum leszögezi: az Európai Bizottság „fülelő üzemmódban” van. Az első körben várja a szociális partnerek véleményét (erre 6 hetet szabott meg), majd a többi érintett álláspontját. A novemberben lezáruló konzultációk után, 2021 első felében teszik közzé az akciótervet az uniós minimálbér alkalmazásáról. Ez azonban – hangsúlyozza a Bizottság – tiszteletben tartja majd a tagállamok tradícióit, és „védeni fogja a kollektív tárgyalások szabadságát”.

Az érintettek bizalmatlanok, nem világos ugyanis, mit fed pontosan a vdL-bizottság által ígért „védelem”. Dánia munkaügyi minisztere közölte: árgus szemekkel követik a jogalkotási folyamatot –„az ördögöt a részletekben” –, mert meg akarnak bizonyosodni arról, hogy a kollektív tárgyalások rendszere mentesül a készülő direktíva hatálya alól.

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?