Január elsejétől nőtt a minimálbér, és ezzel együtt a közalkalmazottak bére is néhány kategóriát leszámítva. A közúti bírságoknál alkalmazott büntetőpont értékét ellenben befagyasztotta a kormány. Drágult a cigaretta, olcsóbb lett az üzemanyag, a gyermekpénz megduplázása azonban függőben maradt. Összefoglaltuk a zsebünket érintő változásokat.

1. Január elsejétől bruttó 2230 lejre nőtt a minimálbér, ez nettóban 1346 lejt jelent. A megemelt fizetést az érintett alkalmazottak februártól kapják kézhez. A minimálbér növelésével a büntetőpont értéke is nőtt, 145 lejről 223 lejre, ám a kormány hétfőn sürgősségi kormányrendelettel 145 lejre befagyasztotta ennek értékét. A 223 lejes büntetőpont január első hetében volt csak érvényben.

2. A minimálbéremelés automatikusan növelte a közszférában a fizetéseket, mert az egységes bértörvény értelmében a közalkalmazottak fizetését a minimálbér alapján számolják ki egy szorzó segítségével. A kormány hétfőn sürgősségi kormányrendelettel úgy döntött, az emelés alól a közjogi méltóságok (miniszterek, szenátorok, képviselők stb.) kivételt képeznek. Ha erre nem került volna sor, a honatyák fizetése átlagban nettó 747 lejjel nőtt volna, hiszen esetükben tízszeres szorzót alkalmaznak.

3. A minimálbéremelés a közszférában alkalmazott pótlékokat, juttatásokat is növeli, ám hétfőn a kabinet úgy döntött: a közintézmények alkalmazottainak járó pótlékok értéke a decemberi szinten marad. Ez azt jelenti, hogy például nem nő az étkezési utalványok értéke a közintézményeknél.

4. A minimálbéremeléssel viszont több adót kell fizetniük azoknak a magánszemélyeknek, akik fizetésen kívüli jövedelemre tesznek szert. Idetartoznak a többi között a szerzői jogdíjasok; a gazdasági tevékenység végzésére engedélyezett természetes személyek, vagy ismertebb nevűkön a PFÁ-sok; a szabad foglalkozásúak (PFI): ügyvédek, könyvelők, orvosok stb.; azok, akik lakásukat, földjüket bérbe adják, vagy turisztikai célra adnak ki szobát; akik osztalékot kapnak a részvényeik után. A felsorolt kategóriák az egységes adóív értelmében a megemelt havi minimálbér 12-szeresének megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást kell idéntől befizetniük az államkasszába. 

5. Az önkormányzati vezetők idéntől mégsem kapnak különnyugdíjat, a kormány ugyanis elhalasztotta az erről szóló törvényi előírás hatályba léptetését 2021. január 1-ig.

6. Január elsejétől az infláció mértékével nőtt a gyermekpénz. Hogy pontosan mekkora lesz az emelés, azaz a 2019-es éves infláció, azt a hónap második felében közli az országos statisztikai hivatal. Körülbelül 3,5 és 4 százalékos emelés várható. A megemelt gyermekpénzt februárban utalják. A gyermekpénz megduplázásáról szóló, december törvényt a kormány nem akarja hatályba léptetni.

7. A részmunkaidősök január elsejétől nem a bruttó minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási járulékot fizetik be az államkasszába, hanem a tb-járulékukat a valós fizetésük után számolják ki. A PSD-ALDE kormányok arra kötelezték a részmunkaidős szerződéssel dolgozó alkalmazottakat, hogy a minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást fizessék. Ez sok esetben azt eredményezte, hogy például a 2 órával dolgozók bére nem fedezte a teljes minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást. A parlament decemberben véget vetett ennek a gyakorlatnak.

8. Január elsejétől csökkent az üzemanyag ára. A csökkenésnek nagyobb mértékűnek kellett volna lennie az üzemanyagok pótlólagos jövedelemadójának eltörléséről szóló törvény hatályba lépésével, ám a pénzügyminisztérium – az adótörvénykönyv előírásainak megfelelően – utólag a tavalyi inflációhoz igazította a jövedéki adó szintjét. A pótlólagos jövedéki adó eltörlésével átlagban 45 banival csökkent volna az üzemanyagár, ám az adó hozzáigazítása az inflációhoz csak 32 banis árcsökkenést hozott a december 30-i adatokhoz képest. Ez azt jelenti, hogy egy teli tank átlagban 20 lejjel olcsóbb idén, mint tavaly. Hogy ez a csökkenés megjelenik-e a benzinkutaknál, az függ attól is, hogyan alakul a feszült nemzetközi helyzet miatt az olajár.

9. A kormány a múlt év végén növelte a cigaretta jövedéki adóját, így egy doboz cigaretta átlagban 40-50 banival kerül többe, mint 2019-ben. Az intézkedést európai uniós direktíva írja elő. E szerint Romániának fokozatosan növelnie kell a dohánytermékek jövedéki adóját a csempészés visszaszorítása miatt, amíg el nem éri az EU-s szintet.

10. Január elsejétől a gyártók kötelesek a használt csomagolóanyag minimum 5 százalékát újrahasznosíthatóvá tenni. 2025-ig az éves arányt 5 százalékkal kell növelni minden évben.

11. Hétfőn a kormány sürgősségi kormányrendelettel eltörölte a "kapzsisági illetéknek" nevezett 0,4 százalékos bankadót, az energetikai cégekre kivetett, az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót, és a kötelező magánnyugdíj-járulékokat kezelő alapok törzstőke-emelési kötelezettségét.

12. Megszüntette a kormány a gáz árának 68 lejes befagyasztását a gyártók és a forgalmazók számára. Ugyanakkor vállalta, hogy december 31-ig teljesen eltörlik a elektromos energiára vonatkozó árszabályozást, a gázár esetében ez a határidő július elseje. Ez minden bizonnyal áremelkedéssel fog járni úgy az elektromos energia, mint a gáz esetében.

13. A kormány egyelőre nem fogadta el azt az előírást, amely megtiltja, hogy nyugdíjat és állami fizetést is kapjanak egyszerre a közintézményekben visszafoglalkoztatott nyugdíjasok. Mivel az intézkedés ellen óvást emeltek a szociáldemokraták, a kormány megvárja az ügyben az alkotmánybíróság döntését.