Néprajzkutató: a karácsonyfa-díszítés két hagyományból ered
Szenteste napjához sok mágikus tartalommal telített hagyomány kötődik – mondta Tátrai Zsuzsa néprajzkutató kedden az M1 aktuális csatornán.
Elmondta, a karácsonyfa-díszítés két hagyományból ered. Az egyik a termőág, amelyet annak reményében vittek be a házba, hogy a természet újra kizöldül. A másik pedig Ádám és Éva napja, amelyről a középkorban a templomokban piros almával és – a kígyó szimbólumaként – lánccal emlékeztek meg. A fenyőfa az ágat, a díszek az almát és a láncot jelképezik – magyarázta.
A paraszti házakban hagyományosan nem volt karácsonyfa, helyette karácsonyi asztalt készítettek, amelyre máskor nem használt abroszt tettek, alá pedig az állatok takarmányait tették a jó termés reményében. Vetéskor a gabonát a megszentelődött abroszból szórták ki – tette hozzá.
A néprajzkutató beszélt arról is, hogy a hagyományos karácsonyi ételek közé tartozik a hal, a káposzta és a mákos, valamint a diós sütemények.
_(1)_(2).jpg)
.jpg)
