Romániában átlagosan 400 napig tart egy miniszter mandátuma, a tárcavezetők a legsűrűbben különösen a Szociáldemokrata Párt 2016-os hatalomra jutása óta váltogatták egymást. A stabilitás hiánya a gazdaságra is kihat.

Az Európai Unió tagállamaiban a miniszterek 3,5 és 9 év közötti időtartamra, vagyis legkevesebb 1500, legtöbb 3200 napig maradnak tisztségükben. Ez mandátumokként átlagosan 2300 napot jelent. A HotNews statisztikái szerint Romániában teljesen más a helyzet: Bukarestben sűrűn váltják a tárcavezetőket, ráadásul a minisztereket általában nem a szakmai teljesítmény, a hatékonyság alapján váltogatják, hanem személyes szimpátiák, csoportérdekek, pártállásuk függvényében.

Az egyik legfontosabb minisztérium, az oktatási tárca esetében például a Dăncila-kormány 2018 januárja és 2019 augusztusa között, tehát másfél év alatt négy alkalommal cserélt tárcavezetőt: Valentin Popa 2018. január 29.-szeptember 28., az ideiglenesen megbízott Rovana Plumb október 28.-november 16. között, Ecaterina Andronescu 2018. november 16.-2019. augusztus 2. között volt miniszter, Daniel Breazt pedig augusztus 5-én nevezték ki.

Az európai alapok minisztériumánál 18 hónap alatt három, a művelődési, az ifjúságügyi tárcánál két-két miniszter váltotta egymást. Ráadásul az egymást követő miniszterek soha nem egymás munkáját folytatták, nem egy már megkezdett projektet vettek át egymástól, hanem mindannyian új programot, saját, szakterületüket „megújító”, „korszerű elképzeléseiket” hirdettek meg, és ez így történik nem csak a kormányban, hanem más, fontos állami intézmények esetében is.

Ezer napos „álomhatár”

A rendszerváltás óta a miniszterváltások a legnagyobb ütemben a közlekedési, a belügyi és a pénzügyi tárcánál követték egymást.  A közlekedési minisztérium élén harminc miniszter is megfordult. A belügyi tárca élén 1990 óta 23 miniszter váltotta egymást, és mindössze két tárcavezető őrizte meg tisztségét ezer napon túl: Ioan Rus, valamint – még az „antik időkben” – Doru Ioan Tărăcila. A pénzügyi tárcánál két baloldali miniszter haladta meg az ezer napot: Florin Georgescu és Mihai Tănăsescu.

Florin Georgescu jelenleg is fontos tisztséget tölte be: a Román Nemzeti Bank kormányzójának, Mugur Isărescunak a helyettese. Mihai Tănăsescu – bár pénzügyi szakértelmét sokan elismerik – jelenleg nem tölt be jelentős megbízatást pénzügyi téren. Gazdasági szakértők szerint ez azzal magyarázható, hogy felkészültsége ellenére sorsdöntő helyzetekben gyakran rossz döntéseket hozott.

A pénzügyminisztérium élén még ennél is rosszabb a helyzet: harminc év alatt a 27 személy került a bársonyszékbe. A munkaügyi tárcánál 22, az egészségügynél 20 miniszter változott harminc év alatt, az oktatás irányítására pedig „alig” 17 tárcavezető kapott mandátumot.

„Hosszúéletű” miniszterek

A „hosszúéletű” miniszterek között van Daniela Bartoș, aki 1996 augusztusa és decembere, illetve 2000-2003 között vezette az egészségügyet, összesen tehát 1805 napon át volt miniszter. A tárca élén 2012-ben volt a legnagyobb mozgás: ebben az évben öt minisztere is váltotta egymást: Ritli László, Vasile Cepoi, Victor Ponta (ideiglenes megbízással), Raed Arafat és Eugen Nicolăescu. A tárca élére egyébként négy magyar politikus is került: Bárányi Ferenc 1998. április 14. és június 24., Hajdu Gábor 1998. július 10. és 2000. december 28., Cseke Attila 2009. december 23. és 2011. augusztus 17., Ritli László pedig 2011. augusztus 17. és 2012. április 27. között vezette a minisztériumot.

A leghosszabb mandátumú miniszterek toplistájának második helyen Teodor Meleșcanu szerepel, aki összesen 1484 napig volt – több alkalommal – külügyminiszter, a harmadik-negyedik helyen pedig 1483-1483 nappal Dan Mircea Popescu és Florin Georgescu áll. Előbbi a Stolojan-, a Văcăroiu- és a Năstase-kormányban munkaügyi, utóbbi pedig a Văcăroiu-kormányban négy éven át pénzügyminiszter volt.

A miniszterek folyamatos váltakozása negatívan hat a külföldi beruházásokra is, mert elriasztják a hirtelen, gyors változásokra amúgy is érzékeny külföldi tőkét. Az új miniszterek általában nagyrészt kicserélik tárcájuk teljes személyzetét is. Kevés az, a millió, milliárd eurót beruházni kívánó befektető, akit ne riasztana el az a tény, hogy minden alkalommal más-más illetékesekkel kell átbeszélnie terveit, elképzeléseit – és minden alkalommal egészen más szempontok, kritériumok szerint – vélik a gazdasági szakértők.